Rendszerváltás és az MTI

	Veszélyessé váló utak - egyre kevesebb a pénz karbantartásra, fejlesztésre (1. rész)
1989. február 24., péntek - Egyre sötétebb kép festhető hazai útjaink állapotáról: a szükségesnél évről évre jóval kevesebb pénz jut az utak üzemeltetésére, fenntartására s fejlesztésére. Amint azt egy most elkészült kimutatás tanúsítja, az idén mindössze 5,2 milliárd forint jut a 30 ezer kilométernyi országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására. Ez az összeg 1975 óta gyakorlatilag változatlan. A számítások szerint évente legalább 8 és fél milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az utak állapota legalább ne romoljék. Miután ezt az összeget nem sikerül biztosítani, a becslések szerint minden évben legalább 1-2 százalékkal romlik az utak állapota. Ebből az alig több mint 5 milliárd forintból sokféle feladatra kell hogy fussa. Így például az utak tisztítására, a forgalom biztonságához nélkülözhetetlen jelzések, útburkolati jelek festésére, karbantartására, a közlekedési csomópontok kisebb mértékű átépítésére, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek telepítésére, autóbusz-megállóhelyek létesítésére. A keretből kell fedezni a kisebb burkolatjavítások, az úgynevezett kátyúzások költségét is. Évente legalább 1200 kilométeren kellene az utak burkolatát megerősíteni, ezzel szemben mindössze 300 kilométernyi út javítására kerülhet sor. Mindehhez azt is tudni kell, hogy a közúti forgalom évente 5 százalékkal növekszik. Egyre több út kénytelen elviselni az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb forgalmat. Ötszáz kilométerre becsülik azoknak az utaknak a hosszát, amelyeken körülbelül kétszer annyi jármű halad át naponta, mint amennyit a tervezésnél optimálisnak tartottak. A forgalom növekedésével - valamint a szükséges útjavítások elmaradásával - együtt jár, hogy mind több úton alakulnak ki úgynevezett vályúk, amelyeknek a mélysége már sok helyen elérte a balesetveszélyesnek minősített 2 centimétert. Nő azoknak az utaknak a száma is, amelyeknek elégtelen a teherbírása, és nem megfelelő az áteresztő képessége sem. A helyzetet nehezíti, hogy a magyarországi hidaknak több mint 40 százaléka valamilyen szempontból (így például szélesség vagy teherbírás) nem felel meg a forgalom igényeinek. Az utóbbi öt év alatt százzal nőtt az elégtelen teherbírású hidak száma. (folyt.köv.) 1989. február 23., csütörtök 23:01
Vissza »

	Veszélyessé váló utak - egyre kevesebb a pénz karbantartásra, fejlesztésre (2. rész)
Fejlesztési forrásokkal nem bővelkedik a közlekedési tárca. Erre az évre 3,3 milliárd forintot irányoztak elő különböző közlekedési beruházások megkezdésére, illetve folytatására. Ezzel szemben mindössze 0,5 milliárd forint jutott erre a költségvetésből. A tárca pótlólagos forrásokért folyamodik, hiszen az ez évre tervezett, már megkezdett munkák értéke 2,3 milliárd forint, s ebből csaknem 1 milliárd forintot kellene fordítani az M0-ás autópálya továbbépítésére. Az idei tervek között szerepel egyébként még a polgári Tisza-híd, a bajai Duna-híd konzoljának építése, a 82-es, 83-as főutak győri bevezető szakaszának folytatása, továbbá két kisebb hídnak és tízegynéhány összekötőútnak a megépítése. Mivel a forráshiány következményeként gyorsult a közutak romlási folyamata, nagy ütemben nőnek az ebből származó veszteségek. A szakemberek úgy becsülik, hogy az a többletköltség, amelyet az utak, hidak rossz állapota miatt fizetnünk kell, legalább 6-szorosa annak a különbségnek, amely a szükségesnek tartott, illetve a tényleges fejlesztési-fenntartási ráfordítás között mutatkozik. Mindent egybevetve évente csaknem 40 milliárd forintnyi veszteséget kell a ,,takarékos,, útfejlesztési politika miatt a népgazdaságnak elviselnie. (MTI) 1989. február 23., csütörtök 23:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »