Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

Sztálin életrajzai (1. rész)

Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 8. szerda (MTI-tud) - Hamarosan oroszul is megjelenik Roj Medvegyev szovjet történész mintegy két évtizede Nyugaton kiadott ,,Majd ítél a történelem,, című Sztálin-életrajza. Ugyancsak mostanában várható Dmitrij Volkogonov ,,Győzelem és tragédia,, című könyve, amely szintén Sztálinról szól. A két történésszel közölt legújabb számában terjedelmes beszélgetést a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap.

Medvegyev - mivel a levéltári anyagokhoz való hozzáférés
lehetősége elég szűkre szabatott - a sztálinizmus éveinek
szörnyűségeit átélő tanúkat faggatta, akik közül sokan az SZKP XXII.
kongresszusáig féltek megszólalni. Könyvének alapjául több mint
kétezer interjú szolgált, de az 1968-ban elkészült első változatához
alapanyagként felhasznált sok irodalmi alkotást is.

    A hadtörténész Volkogonovnak alkalma nyílt megismerkedeni
Sztálin levelezésével, a környezetéhez tartozók közül soknak az
archívumával. A történész számára az a felismerés adott ösztönzést a
munkához, hogy - mint mondta - a politikai vezető többször is
meghalhat. Sztálin, aki erősen rányomta bélyegét hazája
történelmére, fizikailag régen meghalt, de politikailag nagyon élő.

    Medvegyev, aki alkotói szabadsága érdekében ,,szabadúszóként,,
dolgozott, 1969-ben adta át könyvét egy amerikai kiadónak. Ezután
Grisin (a moszkvai pártbizottság egykori első titkára, az SZKP
Politikai Bizottságának volt tagja) közölte vele, hogy a párt
elkészítette a maga végleges állásfoglalását Sztálinról, s ezért nem
kell visszatérni a témára. Ettől fogva többször meglátogatták őt
rendőrök, naplopónak titulálva őt, sőt, 1971-ben és 75-ben
archívumát is elkobozták. Medvegyev számított erre, s a legfontosabb
iratokról mindig két példányban készített másolatokat.

    Jurij Andropov, aki még nem a KGB (Állambiztonsági Bizottság)
elnöke, hanem a párt kb-titkára volt, 1965-ben nemcsak hogy nem
ítélte el Medvegyevet munkájáért, de bátorította is a folytatásra.
Később a kutatót kizárták a pártból, majd később, Andropov halála
után, másfél éven át lakóházát is őrizték s igazoltattak minden
hozzá menőt vagy tőle távozót. Pedig - mint megjegyezte - nincs
olyan törvény, amely tiltja könyvek külföldön való megjelentetését.

    Volkogonov hosszú évekig a szovjet hadsereg politikai
főcsoportfőnökségének munkatársa volt, s amikor úgy döntött, hogy a
történeti kutatásnak szánja alkotóerejét, ez összeegyeztethetetlen
volt akkori feladatkörével. Így lett a Hadtörténeti Intézet
vezetője. (folyt.)


1989. február 8., szerda 16:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Sztálin életrajzai (2. rész)

Medvegyev a beszélgetésben vitatta, hogy helyes Trockijt a
forradalom démonaként emlegetni, miként azt Volkogonov tette a
Pravda hasábjain. A megbírált válaszul abban egyetértett, hogy
Trockij szélsőséges volt, de nem volt ,,démon,, a szó ördögi
értelmében. Ő homéroszi értelemben használta a kifejezést. A
rendkívül összetett, ellentmondásos személyiségű Trockijtól egy
dolgot nem lehet elvitatni: azon kevesek közé tartozott, akik nem
törtek meg Sztálin akarata előtt. Mint Medvegyev hozzátette, Trockij
a maga írásaival akaratlanul is a megtorlás irányába taszította
Sztálint, hogy álljon bosszút az egykori trockistákon. Tudta például
- mesélte Medvegyev -, hogy Sztálin olvassa könyveit, egypéldányos
fordítást készítenek számára minden róla megjelent írásról, sőt,
Sztálin kötelezte Beriját, hogy meséljen el neki minden tréfát,
amely a ,,vezérről,, szól.

    Volkogonov elmondta, hogy a nagy honvédő háború idején összesen
mintegy 600 tábornokot veszítettek, de 1937-39-ben háromszor ennyi
embert gyilkoltak meg a felső katonai vezetés tagjai közül. A
hadsereg parancsnoki állományából összesen mintegy 43 ezren váltak
megtorlás áldozataivá.

    Berija 1937-től évenként jelentette Sztálinnak, hogy hányan
vannak börtönben, táborokban, ,,nevelőintézetekben,,. A táborok
,,kapacitása,, mindig teljesen ki volt használva. 1948-ban Kruglov
belügyminiszter Sztálin parancsára mintegy tízezer ember
befogadására képes másfél tucatnyi tábort állíttatott fel. Ezekbe -
1948-ban
- keríteniük kellett trockistákat, mensevikeket,
eszereket, jobboldaliakat. Kerestek... Ez volt a megtorlások
második, a harmincas évekénél kisebb hulláma: 2,5-3 millió ember
volt a táborokban. Volkogonov az 1937-1938-as megtorlások
áldozatainak számát 4-4,5 millióra becsüli. Közülük mintegy
egymilliónyian haltak meg.

    Medvegyev hozzátette, hogy nem csak a meggyilkoltak,
bebörtönzöttek váltak áldozattá, de az volt minden hozzátartozó,
rokon, az egész nép. Egy egykori állambiztonsági alezredestől (aki
könyvelőként dolgozott akkortájt) olyan adatokat szerzett, amelyek
szerint a csúcspont mintegy tízmillió táborlakót jelentett.

    Mint Volkogonov elmondta, könyvének címével - Győzelem és
tragédia - azt akarta kifejezni, hogy egyetlen ember diadala mindig
az egész nép hatalmas tragédiája. Medvegyev eredetileg más címet - A
történelem ítélőszéke előtt - szánt könyvének. A végleges cím azt
fejezi ki, hogy az ítélet kimondását a még több forrásból tájékozódó
utókorra hagyja. (folyt.)


1989. február 8., szerda 17:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Sztálin életrajzai (3. rész)

A beszélgetésben a hadtörténész három pontban határozta meg a
sztálinizmus alapjait. Az első: a dogmatizmus, a marxizmus sok igaz
eszméjének abszolutizálása. A második: Sztálin arra törekedett, hogy
mindent, ami a társadalomban létezik, az apparátus keretei közé
kényszerítsen. Így hozta létre a számára nélkülözhetetlen totális
bürokráciát. A harmadik: az erőszak alkalmazása minden probléma
megoldásának általános eszközeként. Ettől fogva a szocializmus
feladatait nem társadalmi, hanem adminisztratív feladatoknak
tekintették.

    A beszélgetés végén Medvegyev elmondta, hogy vannak olyanok,
akik számára a sztálinizmus kultusz, vallási jelenség, fanatizmus, a
fanatikusok győzködése pedig értelmetlen vállalkozás.

    Volkogonov végezetül azt fejtette ki, hogy a pangás évei és a
mai kudarcok így vagy úgy hozzájárulnak Sztálin újraélesztéséhez. Az
országnak legalább annyira szüksége van a kedvező eredményekre, mint
az embernek a friss levegőre. Az infláció, a gazdasági balsikerek
megtorpedózhatják az átalakítást. Itt az ideje, hogy elkészüljön az
a komoly, elemző pártdokumentum, amely végérvényesen lezárja a
sztálinizmust. +++


1989. február 8., szerda 17:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD