|
|
|
|
Budapest-Bécs (2. rész)
|
A vitában szóba került, hogy megtévesztő és nem is célszerű többféle adatot nyilvánosságra hozni arról, mennyibe fog kerülni a világkiállítás megrendezése. A két szélsőséges érték 30, illetve 60 milliárd forint, és ehhez járulnak még azok a költségek, amelyek a világkiállítás nélkül is feltétlenül megvalósítandó beruházásokhoz, infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ez utóbbiak pontos értékét azonban nem lehet meghatározni, hiszen egyelőre még nincs kidolgozva a népgazdaság következő - néhány éves - időszakra szóló tervkoncepciója. A világkiállítás megrendezése a költségvetési források mellett feltétlenül igényli a külföldi működő tőke és a hazai vállalkozók bekapcsolódását. Arra azonban rámutattak a vitában: tényleges tőkebevonás szükséges és mindenképpen elkerülendő az adósságállomány további növelése. A külföldi működő tőkével kapcsolatban többen pozitív példákat említettek. Somogyi László, volt építésügyi és városfejlesztési miniszter például elmondta, hogy mind a vasútkorszerűsítés , mind pedig az autópálya-építés ügyében már jelentkeztek külföldi érdeklődők. A francia Matra gyár - melynek nevéhez Európa egyik legkorszerűbb gyorsvasúti rendszerének kialakítása fűződik - érdeklődésik a magyar vasút modernizálása iránt, s hasonló jelzések érkeztek az NSZK-ból is. Ismeretes, hogy a Bécs-Budapest közötti autópálya építésére nemzetközi pályázatot írtak ki; a jelentkezési határidő a napokban jár le, s úgy tűnik, ezen a területen is reális esélyek vannak a külföldi működő tőke bevonására. Közismert az is, hogy a világkiállítás hírére számos külföldi cég magyarországi szállodaépítési tárgyalásokat kezdeményezett. Öt szálloda építése már meg is kezdődött a fővárosban. Néhányan arra mutattak rá, hogy a versenyképes magyar vállalatoknak is meg kellene adni az esélyt, hogy részt vegyenek a világkiállítással kapcsolatos feladatokban. Ezek egyébként bizonyos mértékig újabb munkahelyeket is teremtenek, s hozzájárulnak a kedvezőbb iparstruktúra kialakításához. Szóba került az is, hogy az elkövetkező években a korábbinál nagyobb odafigyeléssel, hatékonyabban kellene az idegen nyelveket oktatni, hogy minél többen tudjanak kapcsolatot teremteni az ide látogató külföldiekkel. Lőrincze Péter, az MGK főtitkára aláhúzta: a világkiállítást úgy kell előkészíteni és megrendezni, hogy ne csúfos kudarcaink - így az eocén-program, az Adria-vezeték, a Nemzeti Színház - sorát bővítse, hanem emlékezetes nagy eseményeink körét gazdagítsa, mint amilyen például a millenniumi kiállítás, a Hungaroring építése, vagy az ASTA-kongresszus volt. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|