Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés (10. rész)
A határozathozatal után ügyrendi kérdésként elfogadták a képviselők, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot együttesen tárgyalják, de külön-külön hoznak határozatot a törvénytervezetekről. Elsőként Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront ------------- Országos Tanácsának főtitkára kért szót. Elmondotta, hogy a két törvénytervezetnek a HNF által szervezett társadalmi vitáján körülbelül ötvenezren vettek részt, nyilvánítottak véleményt. Az állampolgárok több mint 1200 gyűlésen fejtették ki álláspontjukat. Állást foglaltak a gyülekezési és egyesülési jog alapvető kérdéseiben a társadalmi szervezetek, egyesületek, az egyházak, a nemzetiségi szövetségek. Az újonnan létrejött társadalmi szerveződések többsége is elküldte észrevételeit. Huszár István a következőkben a vita tapasztalatait összegezte. Mint mondotta, a törvényalkotás joga és kötelezettsége a Parlamenté, de megnyugató, ha a javaslatok mögött megtalálható a társadalom széles rétegének egyetértő véleménye. A benyújtott törvényjavaslatot érdemes összevetni azzal a törvénytervezettel, amelyet előzetesen vitára bocsátottak. A változatok között - a most tárgyalt javaslatok előnyére - alapvető pontokon jelentősek az eltérések. Ezek a változások messzemenően hasznosították a társadalmi vita tanulságait. A törvénytervezetek társadalmi vitái során szóba kerültek a társadalmi, a politikai élet legidőszerűbb kérdései. Ez jele annak, hogy a társadalom politizálódik, nő az érdeklődés a köz, a nemzet ügyei iránt. Lemérhető az is, hogy a magyar társadalom tovább differenciálódik, s az eltérések a nézetekben, a véleményekben a korábbinál világosabban kifejezésre jutnak. A vitákban, a politikai folyamatokban olykor a radikalizálás jelei is felismerhetők. Összességében elmondható: ma már nem csupán tétje, értelme is van a szavaknak, ezt a benyújtott törvénytervezet igazolja. A gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok illeszkednek a politikai rendszer reformjának folyamatába. A két törvénytervezet elfogadása azonban csupán az első lépésnek számíthat, amely már jelezheti a követendő, helyes irányt. Ugyanakkor tény, hogy ez önmagában nem nyújt garanciát a biztos - és szükséges ütemű - haladáshoz. (folyt. köv.) 1989. január 10., kedd 13:55
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »