Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 03.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

KGST-tanácskozás

"A júliusi KGST-ülésen megegyezés született az egységes szocialista piac megteremtésére vonatkozó tervről. Románia azonnal ellenezte az elképzelést. Kelet- Németország formálisan támogatásáról biztosította a tervet, de a diplomaták szerint Kelet-Berlinnek is fenntartásai vannak. A KGST tehát— úgy tűnik - megosztottá vált. A Szovjetunió, Magyarország és Lengyelország nyíltan támogatja a KGST megreformálását, Románia és Kelet-Németország ragaszkodik a bilaterális egyezményeken alapuló kereskedelemhez, Csehszlovákia és Bulgária pedig látszólag a reform mellett áll, de a gyakorlatban nem sokat tesz az ügyben. A KGST-nek azonban e megosztottságon kívül jóval nagyobb problémái is vannak. Az egységes szocialista piac kialakítása két tényező miatt válhatott szükségessé. Az egyik a központi tervezés kudarca, a másik pedig az európai közösség egyre növekvő ereje és presztízse. A KGST jelenlegi működése nem egyeztethető össze a piacgazdasággal. A gazdasági és technológiai fejlesztési programot például még mindig a Szovjetunióban határozzák meg. "

Anglia Kelet-Európa politikája

London, 1989. március 16. (BBC, A világ minden tájáról) - Londonban
a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézetének havi kiadványa, a World
Today legújabb, számában teljes terjedelmében közli Geoffrey Howe
külügyminiszter ősszel mondott beszédét, amely azt a címet kapta; A
szovjet külpolitika Mihail Gorbacsov idején. A beszéd témája
tulajdonképpen az volt, hogyanis reagáljon Nagy-Britannia és a
Nyugat a szovjet vezető reformpolitikájára. Azzal is foglalkozott,
milyen alapokra helyezze Nagy-Britannia politikáját az egyre
nyugtalanabb kelet-európai országokkal kapcsolatban.
    
    Jan Reppa, a BBC közép-európai szolgálatának munkatársa
beszélgetett a Financial Times című brit napilap volt politikai
főszerkesztőjével, Mark Rutherforth-dal(?). Az ő elemzésüket
tolmácsoljuk a következőkben:
- Jan Reppa többek között idézte a brit külügyminisztert, amikor ez
utóbbi azt mondta: - El kell ismernünk, hogy Kelet-Európában a
változás lehetőségének határai vannak. Majd azt kérdezte: - Igaz-e,
hogy Nagy-Britanniában úgy tekintik Kelet-Európát, mint a
Moszkvához való viszony másodrendű aspektusát? A főszerkesztő azt
felelte: nem létezhet kimondottan kelet-európai politika, mivel nem
létezik olyan Kelet-Európa, amellyel tárgyalni lehetne. Lehet
tárgyalni a Szovjetunióval, lehet tárgyalni az egyes kelet-európai
országokkal. A NATO például tárgyalhat a Varsói Szerződéssel. A
bilaterális kapcsolatok jók Magyarországgal és Lengyelországgal, de
mégis vannak határai annak, milyen messzemenően fejleszthető ki
mindez.
    
    Arra a kérdésre: vajon van-e hivatalos brit álláspont arra
vonatkozóan, milyen messze menjen a változás útján például
Csehszlovákia, Magyarország, vagy Lengyelország, a Financial Times
volt politikai főszerkesztője azt felelte: - Őszintén talán
elismerhető, hogy létezik egy bizonyos várakozás hosszú távon, a
nagy kérdés azonban az, hogyan lehet innen elérni odáig.
    
    Az interjú során munkatársunk, Jan Reppa arról érdeklődött: mit is
jelenthet a brit külügyminiszternek az a kifejezése: jogos szovjet
érdekek Kelet-Európában.
    
    Jelentheti talán azt, hogy a Szovjetuniónak jogos érdeke fűződik
ahhoz, hogy meghatározza például a csehszlovák minisztertanács
összetételét? Vagy, hogy csapatokat helyezzen el Lengyelországban?
    
    A volt főszerkesztő szerint ez azt jelenti, hogy ha az Egyesült
Államoknak joga van beavatkozni Közép-Amerikában, akkor ezzel
párhuzamban jogot kell hagyni az oroszoknak is, hogy beavatkozzanak
- úgymond - a saját portájuk előtt.
    
    Jan Reppa következő kérdése az volt: vajon hosszú távon valóban
szükséges-e, hogy Moszkva továbbra is kordában tartsa a kelet-
európai országokat? A válasz; elsősorban veszélyes volna úgy tenni,
mintha ezekben az országokban még mindig olyan súlyos állapotok
uralkodnának, mint például az 1950-es években. Persze hogy nincs
olyan fokú szabadság, mint a Nyugaton, de csaknem mindegyikükben
javult a helyzet az utóbbi időkben. Fokozódott a külföldi utazás
engedélyezése, és ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a
kommunikáció is óriási mértékben javult. A televízió, telex, a
műholdas tévé drámai változásokat hozhat létre. Igaz ugyan, hogy
létezik a menekültprobléma, rengetegen szeretnének a Nyugatra
jönni, általában véve azonban sok szempontból enyhült a helyzet.
    
    Lehet, hogy mindez nem más, mint egyfajta biztonsági szelep, amely
megakadályozza, hogy a feszültség robbanássá fajuljon.
    
    Munkatársunk ezután rátért a konkrétumokra. Amikor Thatcher
miniszterelnök vagy Geoffrey Howe külügyminiszter Kelet-Európába
utazik és a politikai reformot szorgalmazza, vehető mindez pontosan
annak, aminek hangzik? A főszerkesztő meggyőződése, hogy valóban
történik valamilyen fokú reform. Magyarország például a
többpártrendszer felé halad. Véleménye szerint a brit kormány
korlátozott mértékű reformra gondol.
    
    Mik hát a reformok korlátai a brit kormány elképzelése szerint?
    
    - érdeklődött Jan Reppa. Beszédében ugyanis Geoffrey Howe azt
mondta: - A káosz Kelet-Európában senkinek az érdekeit nem
szolgálná. A főszerkesztő megjegyezte, hogy a brit külügyminiszter
nem határozta meg, mit ért a káosz szó alatt. Ha csupán annyit
jelent, hogy szabadon engednek egy csomó politikai foglyot, akkor
ez egyáltalán nem vezetett káoszra a Szovjetunióban.
    
    Munkatársunk utolsó kérdése az volt: mi a véleménye Mark
Rutherfordnak arról a Kelet-Európában időnként kifejezett
aggodalomról, miszerint a Nyugat egyfajta második jaltai egyezményt
szeretne kötni a Szovjetunióval, melynek értelmében Moszkva
továbbra is megőrizné hegemóniáját Kelet-Európában, bár lazább
politikai korlátok között.
    
    Rutherford szerint senki sem foglalkozik komolyan azzal a
kérdéssel, meddig maradnak az oroszok Kelet-Európában. Ő nem hiszi,
hogy az úgynevezett második Jaltától tartani kellene. A
legszembeötlőbb az, hogy a jelenleg folyó, különböző multilaterális
tárgyalások egyike sem vonja magával azt, hogy a szuperhatalmak
ráerőszakolják akaratukat a kisebb országokra. Európa minden
országa részt vesz és érdekelt. Egyáltalán nincs szükség a
borúlátásra, hiszen eredményeket látunk az emberi jogok, ugyanúgy,
mint az információ-csere terén. A helyzet tehát általában javul.
    
    +++


1989. március 16., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"-Mezei Ildikó: a Klinikákat a keddi napon adják, a Pumuklival együtt. Kérem tegyék át valamelyik másik napra, az unokám miatt. Nagyon köszönöm. - Csak azt tudnám, hogy miért hülyitik az embert ezekkel a játkokkal, amikor nem is lehet hivni a számot. - Szeretném ha egy közleményt bemondanánal: a XI. ker. Bikszádi út 43. sz. alatt holnap nyilik egy disco. A legolcsóbb disco lesz, mert csak 25,- Ft. lesz a belépő. Mindenkit szeretettel várunk a Kelenföldi Ifjúsági Ház vezetősége nevében. -Hát kedves Kudlik Juli néni, csináltasson egy bifokális szemüveget magának, mert ezzel a letolt szemüveggel nagyon öreg. Ezt egy 64 éves fiatalasszony üzeni magának. - 686-37o: Bálint gazdától szeretném megkérdezni, hogy a tavalyról megmaradt veteményeket, az idén el lehet-e még ültetni. Ha lehet még ma választ szeretnék kapni. Nagyon köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Március 3-ára Dragon Pál a kisgazdapárt főtitkárhelyettese összehívta a területi szervezetek vezetőit, akik egyértelműen elutasították, a kizárásokat és jogtalannak tartották azt. Sok helyről érkezett igény egy nagyválasztmány összehívására..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD