Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 03.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

KGST-tanácskozás

"A júliusi KGST-ülésen megegyezés született az egységes szocialista piac megteremtésére vonatkozó tervről. Románia azonnal ellenezte az elképzelést. Kelet- Németország formálisan támogatásáról biztosította a tervet, de a diplomaták szerint Kelet-Berlinnek is fenntartásai vannak. A KGST tehát— úgy tűnik - megosztottá vált. A Szovjetunió, Magyarország és Lengyelország nyíltan támogatja a KGST megreformálását, Románia és Kelet-Németország ragaszkodik a bilaterális egyezményeken alapuló kereskedelemhez, Csehszlovákia és Bulgária pedig látszólag a reform mellett áll, de a gyakorlatban nem sokat tesz az ügyben. A KGST-nek azonban e megosztottságon kívül jóval nagyobb problémái is vannak. Az egységes szocialista piac kialakítása két tényező miatt válhatott szükségessé. Az egyik a központi tervezés kudarca, a másik pedig az európai közösség egyre növekvő ereje és presztízse. A KGST jelenlegi működése nem egyeztethető össze a piacgazdasággal. A gazdasági és technológiai fejlesztési programot például még mindig a Szovjetunióban határozzák meg. "

Véget ért-e a hidegháború?

Washington, 1989. március 3. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Véget
ért-e a hidegháború? A külügyi kapcsolatok intézetének munkatársa
ezzel a címmel írt cikket a New York Times számára. A következőkben
ezt ismertetjük. A cikk szerint 40 év óta először most beszélhetünk
csak komolyan a hidegháború megszüntetéséről. Gorbacsov irányvonala
megteremtette a lehetőséget az alapvető európai és különösen kelet-
európai változásokra, s miután a hidegháború Európában, kezdődött
kizárólag ott érhet csak véget.
    
    A II. világháború után Moszkva ráerőszakolta népszerűtlen és a
kutyának sem kellő kommunista rendszerét a kelet- és közép-európai
államokra. Válaszul az Egyesült Államok életre hívta a NATO-t, a
demokratikus országok honvédelmi szövetségét. Washington ugyanis
attól tartott, hogy amit Sztálin megtett a lengyelekkel, a
csehekkel, a magyarokkal, a szovjet övezetben élő németekkel, azt
bármikor megteheti a franciákkal, a belgákkal, a hollandokkal és a
szövetségesek felügyelete alatti németekkel is.
    
    Nem volt ebben a félelemben semmi irreális. A szovjet agresszió
letiporta és a mai napig letiporva tartja fél Európát, Ugyan miért
ne fájna a Kreml foga a kontinens másik felére is? A hidegháború
tehát majd akkor ér véget, amikor az imperialista szovjet étvágy
megszűnik, amikor Nyugat-Európa joggal bízhat abban, hogy területét
elkerüli a gyarmatosító Vörös Hadsereg; amikor Közép- és Kelet-
Európa saját kezébe veheti sorsa irányítását, és nem kell a szovjet
tankoktól tartania.
    
    A hidegháború befejezésének előfeltétele tehát Kelet- és Közép-
Európa önrendelkezési joga. Ezt felmérni és kimondani roppant
egyszerű, véghezvinni azonban jóval nehezebb. Az atomkorszakban
ugyanis szinte elképzelhetetlen, hogy a Varsói Szerződésbe
kényszerített államok fegyverrel vívják ki függetlenségüket.
    
    Lehetetlen egyáltalán erről a függetlenségről beszélni mindaddig,
amíg Moszkva ragaszkodik a gyarmatosításhoz. Elvégre a történelmi
példák bebizonyították: a Kremlnek mindig van elég nélkülözhető
páncélosa a kelet-európai szabadságvágy eltiprására.
    
    A változás majd akkor következik be, amikor Moszkva képes lesz
elválasztani saját nemzetbiztonságát a kelet- és közép-európai
népek belügyeitől. Addig ugyanis hiába várja a világ, hogy Moszkva
lefegyverezi és hazarendeli a szovjet határokon túl állomásozó
egységeket. Legfeljebb átszervezésről lehet szó, mondván: a Vörös
Hadsereg ezentúl már nem támadásra, hanem védelemre rendezkedik be.
    
    A szovjet vezetőknek rá kell jönniük, hogy saját és egyébként jogos
honvédelmi törekvéseik nem azonosak a gyengébb nemzetek ideológiai
alapokra fektetett gyarmatosításával. A hidegháború lényege nem az,
hogy szovjet csapatok állomásozzanak idegen területeken, hanem hogy
ezek a csapatok a népszerűtlen és törvénytelen kommunista kormányok
hatalmát védik.
    
    A szovjet hadosztályoknak azonban más céljuk is van Európában,
mégpedig Németország kettéosztottságának fenntartása. A hidegháború
befejezése tehát összefügg Németország jövőjével, Európán belüli
helyzetével és a világban elfoglalt helyével. Az Egyesült Államok
és a Szovjetunió között ez ügyben kialakult konfliktus vezetett egy
egész sor olyan egyezkedéshez, amely a német kérdés megoldását
szolgálta, főképpen a keleti szektorban rekedt németek kárára.
    
    Ebben a pillanatban nincs senkinek semmiféle alternatív javaslata.
    
    Elméletben esetleg elképzelhető, hogy a szabadon választott magyar,
lengyel vagy cseh kormány megmaradjon a varsói szövetségben, és
megengedje a szovjet csapatok helybeli állomásoztatását, a
keletnémetek azonban - ha választhatnának - megszüntetnék a határt
és csatlakoznának Nyugat-Németországhoz. Ezt a Szovjetunió aligha
engedi meg, és talán a nyugat-európaiak sem tartanák kívánatosnak.
    
    Mindebből az a tanulság, hogy Közép- és Kelet-Európa számára az NDK
kivételével a legjobb megoldás a demokratikusan választott kormány
és a belügyek terén gyakorolt teljes függetlenség lenne. A
keletnémet kormány előbb-utóbb talán kevésbé elnyomónak bizonyul,
az NDK teljes függetlensége azonban valószínűtlen. Bizonyos csak
az, hogy az NDK területén mindig is ott lesz egy számottevő szovjet
katonai kontingens.
    
    Mindennek ellenére és mindezzel együtt most szinte kézzel foghatóvá
lett a kelet-európai rendezés lehetősége. A szükséges változások
ugyanis sokkal inkább valószerűnek látszanak, mint bármikor
azelőtt. Gorbacsov reformjai megteremtették Kelet-Európában a
fokozatos átmenet lehetőségét a társadalmi, gazdasági és politikai
pluralizmusba. Minthogy Magyarországon és Lengyelországban ez már
meg is kezdődött, ha bizonytalanul, ha tapogatózva és bármikor
visszafordíthatóan is, amennyiben ez a hidegháború végének
közeledtét jelzi, annyiban most a vég kezdetének lehetünk
szemtanúi. +++
    


1989. március 3., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"-Mezei Ildikó: a Klinikákat a keddi napon adják, a Pumuklival együtt. Kérem tegyék át valamelyik másik napra, az unokám miatt. Nagyon köszönöm. - Csak azt tudnám, hogy miért hülyitik az embert ezekkel a játkokkal, amikor nem is lehet hivni a számot. - Szeretném ha egy közleményt bemondanánal: a XI. ker. Bikszádi út 43. sz. alatt holnap nyilik egy disco. A legolcsóbb disco lesz, mert csak 25,- Ft. lesz a belépő. Mindenkit szeretettel várunk a Kelenföldi Ifjúsági Ház vezetősége nevében. -Hát kedves Kudlik Juli néni, csináltasson egy bifokális szemüveget magának, mert ezzel a letolt szemüveggel nagyon öreg. Ezt egy 64 éves fiatalasszony üzeni magának. - 686-37o: Bálint gazdától szeretném megkérdezni, hogy a tavalyról megmaradt veteményeket, az idén el lehet-e még ültetni. Ha lehet még ma választ szeretnék kapni. Nagyon köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Március 3-ára Dragon Pál a kisgazdapárt főtitkárhelyettese összehívta a területi szervezetek vezetőit, akik egyértelműen elutasították, a kizárásokat és jogtalannak tartották azt. Sok helyről érkezett igény egy nagyválasztmány összehívására..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD