|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
|
A vitában alapvetően két kérdést hangsúlyoztak a képviselők: az átalakulási törvénnyel párhuzamosan mindenképpen ki kell dolgozni a vagyonértékelés megbízható rendszerét, s elő kell segíteni az átalakulások gyorsítását. Szabó Kálmán (Budapest) szerint megfelelő vagyonértékelés hiányában könnyen előállhat az a helyzet, hogy a külföldi befektetők túl olcsón jutnak hozzá a magyar termelési eszközökhöz. Mindenképpen szükség van a termőföld árának megállapítására is. Szabó Kálmán azt is javasolta, hogy a községek, városok, különböző szociálpolitikai intézmények finanszirozásának módszerét dolgozzák át. Pénzellátásukban az értékpapírokat kibocsátó alapítványok szerepe növekedjen. Ettől azt várja a képviselő, hogy a községek, városok finanszirozása stabillabbá válik, megszünik az az állapot, hogy csak annyi pénzük van, amennyi a költségvetésből - más kiadások teljesítése után - marad. Katona Sándor (Fejér m.) a vállalaton belüli érdekeltség növelését szorgalmazta. Ezzel teljes mértékben egyetértett Kovács András (Heves m.) is, aki azt javasolta, hogy a vezetők számára tegyék kötelezővé a társaságoknál a dolgozói részvények megvásárlását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi árrendszer nagy mértékben akadályozza a társaságok ésszerű müködését. A továbbiakban mindenképpen elodázhatatlan az árreform. Mayer Bertalan (Vas m.) szerint a vállalati tanácsi irányításu cégeknél is lehetne növelni az érdekeltséget, ha a tanács tagjainak erősödik személyes anyagi függése a termelési eredményektől, a jövedelmezőségtől. Antal Imre (Pest m.) arra hívta fel a figyelmet, hogy a soktelephelyes nagyvállalatok egyáltalán nem érdekeltek vidéki gyáregységeik önállósításában. Így tudják továbbra is fenntartani számos területen monopolhelyzetüket, ami pazarlást eredményez. Mészáros Győző (Somogy m.) a monopolhelyzetek megszüntetésére monopolellenes törvény megalkotását szorgalmazta. Puskás Sándor, a bizottság titkára arra emlékeztette a képviselőket, hogy 1992-ben, az EGK egységes belpiacának létrehozásával a magyar vállalatok külgazdasági feltételei alapvetően megváltoznak. Az új követelményeknek csak lényegesen versenyképesebb, rugalmasabb gazdálkodók tudnak megfelelni. Az 1993-as esztendő pedig azért nevezetes, mert abban az évben a hitel-visszafizetési csúcs várható, a pénzügyi egyensúlyt tehát csak jelentősen megnövelt konvertibilis export esetén lehet fenntartani. Ezért Puskás Sándor azt javasolta, hogy különböző eszközökkel gyorsítsák meg a vállalatok átalakulását társaságokká. (folyt.köv.)
1989. március 3., péntek 15:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"-Mezei Ildikó: a Klinikákat a keddi napon adják, a Pumuklival együtt. Kérem tegyék át valamelyik másik napra, az unokám miatt. Nagyon köszönöm.
- Csak azt tudnám, hogy miért hülyitik az embert ezekkel a játkokkal, amikor nem is lehet hivni a számot.
- Szeretném ha egy közleményt bemondanánal: a XI. ker. Bikszádi út 43. sz. alatt holnap nyilik egy disco. A legolcsóbb disco lesz, mert csak 25,- Ft. lesz a belépő. Mindenkit szeretettel várunk a Kelenföldi Ifjúsági Ház vezetősége nevében.
-Hát kedves Kudlik Juli néni, csináltasson egy bifokális szemüveget magának, mert ezzel a letolt szemüveggel nagyon öreg. Ezt egy 64 éves fiatalasszony üzeni magának.
- 686-37o: Bálint gazdától szeretném megkérdezni, hogy a tavalyról megmaradt veteményeket, az idén el lehet-e még ültetni. Ha lehet még ma választ szeretnék kapni. Nagyon köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Március 3-ára Dragon Pál a kisgazdapárt főtitkárhelyettese összehívta a területi szervezetek vezetőit, akik egyértelműen elutasították, a kizárásokat és jogtalannak tartották azt. Sok helyről érkezett igény egy nagyválasztmány összehívására..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|