|
|
 |
|
 |
Kié az állami vállalat?
|
Bombaként robbant a hír a gazdasági életben: ötven hazai
vállalatot ajánlott fel a kormányzat a külföldi tőkének részben vagy
egészben eladásra. Az eladó magyar vállalatok adatait az év elején
betáplálták a a Deutsche Bank számítógépébe, ahol mintegy húszezer
tőketársulásra ajánlkozó cég adatait őrzik. A lista máris megtette
hatását, értesülések szerint naponta 4-5 cég kér további információt
a bonni magyar nagykövetségen. A meghirdetett ötven vállalatból húsz
iránt már komoly érdeklődés mutatkozik.
Eközben a kezdeményezés hazai fogadtatása láttán egyes szakértők
azt a maliciózus megjegyzést teszik - s nem alaptalanul - hogy ennek
a vállalatkiajánlási akciónak az a legnagyobb kockázata , hogy
sikeres lesz...
Nálunk ugyanis elvben teljes a nézetazonosság abban, hogy a
magyar gazdaság kátyúba került szekerét a nyugati működőtőke
közreműködése nélkül aligha sikerül kimozdítani, ám már a
megvalósitás első lépései is áthághatatlannak látszó akadályokba
ütköznek. A potenciális külföldi befektetők első konkrét kérdésére
ugyanis, hogy kitől lehet részben, vagy egészben megvásárolni egy
magyar állami vállatot, nincs egyértelmű válasz. Egyelőre vita
folyik minisztériumok és főhatóságok között arról, hogy ki a
kezelője az állami vagyonnak; egyáltalán meg lehet-e vásárolni egy
állami vállalatot, mik a jogositványai ebben a kérdésben a vállalati
tanácsoknak. Igazából azt sem lehet tudni, ki jogosult a vevőkkel
tárgyalni, a vállalati tanácsoknak ugyanis elvben nagy a
szabadságuk, ám a valóságban ma is működik a főhatósági felügyelet,
amelyet "illik" egy ilyen horderejű kérdésben tájékoztatni.
Az ipari miniszter a napokban ezzel kapcsolatban egy interjúban
kifejtette: amíg nincs tisztázva, hogy az állami vállalatok
tulajdonosi joga konkrétan kit illet meg, minden olyan szervnek
egyet kell érteni a a vállalat eladásával, amelynek az ügyben
valamilyen érdekeltsége, szerepe van. Tehát a funkcionális és
ágazati miniszternek, a bankoknak és magának a vállalatnak is. Az ő
egyeztetett véleményük alapján végül a minisztertanácsnak vagy a
miniszterelnöknek kell dönteni. (folyt)
1989. március 2., csütörtök 12:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Dr Boros interjúról egy oldal
MTV2 nézői telefonok
"- A társasági adót, most végül is március 2o-ig kell beadni, vagy február 2o.-ig, mert az adóiven kétféle dátom vqlt. Nem érti miért utólag vetitenek ilyet, miért nem előre. Mert ez inkorrektség az adóhivataltól,, a 2 % pótlék miatt.
- Bumm játékba, hogy lehet bejutni, mert hetek óta próbálkozik, hiába.
- 812-422 Szabó Tiborné: Nagyon szeretné, ha bemondanánk, hogy lo óra után halkabban tévézzenek, mert panel házakba nagyon áthallatszik, és pihenni szeretne.
- Szabóné Kecskemétről gratulál a TV.2.-nek a műsorkészítéshez, elsősorban Horvát Jánosnak, aki a TV.2. főnöke a minden esti kellemes szórakozásért, tartalmas tájékoztatásért és a nézőre figyelő gondolataikért. Köszönet a TV.2.-nek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|