|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-román viszony
|
(Lángh Júlia) München, 1989. március 1. (SZER, Világhíradó) - Horn Gyula külügyi államtitkár Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülésén vizsgálatot sürgetett a romániai jogsértések ügyében. Válaszként a román nagykövet irredentizmussal vádolta Magyarországot, és elismételte hogy Romániában minden kisebbség egyenlő jogokat élvez. A budapesti telefonvonalon Tamás Gáspár Miklóst kérdezem: mi várható egy esetleges ENSZ-vizsgálattól Romániában? - Azt hiszem, hogy közvetlenül az várható, hogy a román hatóságok visszautasítják az ENSZ jogosultságát arra, hogy belügyeikben vizsgálatot indítson, és a vizsgálat elutasításával Románia be fogja vallani azt, hogy az ottani állapotok nem állják ki a pártatlan kutatás és megfigyelés próbáját. Az tény, hogy Magyarország - értem ezen a hivatalos Magyarországot - végre elszánta magát arra, hogy az évek óta sürgetett lépést megtegye, és felhasználja a reformok és a demokratizálás kezdetei által megszerzett nemzetközi bizalmat arra, hogy az erdélyi magyarságon a nemzetközi szervezetek közelítésével segítsen. Ez a lépes egy fontos lépés, és azt hiszem, hogy a két Varsói Szerződés- tagállam közötti vitának a nemzetközi porondra való kivitele elegendő figyelmet fog kelteni, vagy legalábbis a figyelemfenntartással hozzá fog járulni - tehát ez egy jó lépés - akkor is, ha maga az ENSZ-vizsgálat lefolytatása valószínűtlen. A térségben ebben a pillanatban fellobbanó nacionalizmusok, amelyeknek az egyik legaggasztóbb, legkellemetlenebb és legviszolyogtatóbb példája az, amit Jugoszláviában láthatunk - külön aktualitást adnak annak, hogy az emberi jogok megsértése és a nemzetiségi jogok megsértése tárgyában higgadt, racionális, és a nemzetközi közösség színe előtt végbemenő megközelítés legyen a domináns. Az, hogy egy kommunista állam precedenst teremtett a tekintetben, hogy egy másik kommunista állam emberi jogsértéseit nemzetközi fórum elé vitte, ezáltal hallgatólagosan lemondott a kommunista tábor egy fontos országa - Magyarország - arról, hogy az ilyesmit belügynek tekintse - ami mindeddig a kommunista tábor politikája volt. Ez egy igen fontos precedens, és hozzájárulhat a feszültségeknek - ha nem is a csökkentéséhez, de legalábbis a higgadt és ésszerű megvilágításához. - A nyugati demokráciák álláspontja világos ebben a kérdésben. Az viszont még nem, hogy az NDK, Csehszlovákia, vagy maga a Szovjetunió hogyan reagálna, ha az ENSZ elé viszik az ügyet? - Azt hiszem, hogy ezek az országok nehéz helyzetbe kerülnének, és elsősorban Szovjetunió az, amelyet ez a lépés zavarba hozhat. Azt hiszem, hogy pillanatnyi taktikai előnyöket remélhetne attól a Szovjetunió, hogyha nem akadályozná meg Románia elmarasztalását. Kérdés azonban, hogy ez belpolitikailag milyen hatást keltene, és hogy megengedheti-e magának a gorbacsovista külpolitikai vonal, hogy a szovjetunióbeli nehéz nemzetiségi kérdések felvetődésének idején egy ilyen gesztust tegyen. Tehát azt hiszem, hogy a Szovjetunió meg fogja kísérelni a nyílt nemzetközi konfliktus elodázását, és erre - mint a Biztonsági Tanács állandó tagjának - a szabályok szerint lehetősége van. +++
1989. március 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|