Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 01.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Választási közvélemény-kutatás

"...egy Szegeden végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. - Molnár Máté szegedi jelentését hallják: - Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a felsővárosi kerületben. Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront- bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200 lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson melyik szervezet jelöltjét támogatnák. A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék, azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot 2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."

Magyar-román viszony

(Lángh Júlia)
München, 1989. március 1. (SZER, Világhíradó) - Horn Gyula külügyi
államtitkár Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülésén
vizsgálatot sürgetett a romániai jogsértések ügyében. Válaszként a
román nagykövet irredentizmussal vádolta Magyarországot, és
elismételte hogy Romániában minden kisebbség
egyenlő jogokat élvez.
    
    A budapesti telefonvonalon Tamás Gáspár Miklóst kérdezem: mi
várható egy esetleges ENSZ-vizsgálattól Romániában?
    
    - Azt hiszem, hogy közvetlenül az várható, hogy a román
hatóságok visszautasítják az ENSZ jogosultságát arra, hogy
belügyeikben vizsgálatot indítson, és a vizsgálat elutasításával
Románia be fogja vallani azt, hogy az ottani állapotok nem állják
ki a pártatlan kutatás és megfigyelés próbáját.
    
    Az tény, hogy Magyarország - értem ezen a hivatalos Magyarországot
- végre elszánta magát arra, hogy az évek óta sürgetett lépést
megtegye, és felhasználja a reformok és a demokratizálás kezdetei
által megszerzett nemzetközi bizalmat arra, hogy az erdélyi
magyarságon a nemzetközi szervezetek közelítésével segítsen. Ez a
lépes egy fontos lépés, és azt hiszem, hogy a két Varsói Szerződés-
tagállam közötti vitának a nemzetközi porondra való kivitele
elegendő figyelmet fog kelteni, vagy legalábbis a
figyelemfenntartással hozzá fog járulni - tehát ez egy jó lépés -
akkor is, ha maga az ENSZ-vizsgálat lefolytatása valószínűtlen.
    
    A térségben ebben a pillanatban fellobbanó nacionalizmusok,
amelyeknek az egyik legaggasztóbb, legkellemetlenebb és
legviszolyogtatóbb példája az, amit Jugoszláviában láthatunk -
külön aktualitást adnak annak, hogy az emberi jogok megsértése és a
nemzetiségi jogok megsértése tárgyában higgadt, racionális, és a
nemzetközi közösség színe előtt végbemenő megközelítés legyen a
domináns.
    
    Az, hogy egy kommunista állam precedenst teremtett a tekintetben,
hogy egy másik kommunista állam emberi jogsértéseit nemzetközi
fórum elé vitte, ezáltal hallgatólagosan lemondott a kommunista
tábor egy fontos országa - Magyarország - arról, hogy az ilyesmit
belügynek tekintse - ami mindeddig a kommunista tábor politikája
volt. Ez egy igen fontos precedens, és hozzájárulhat a
feszültségeknek - ha nem is a csökkentéséhez, de legalábbis a
higgadt és ésszerű megvilágításához.
    
    - A nyugati demokráciák álláspontja világos ebben a kérdésben. Az
viszont még nem, hogy az NDK, Csehszlovákia, vagy maga a
Szovjetunió hogyan reagálna, ha az ENSZ elé viszik az ügyet?
    
    - Azt hiszem, hogy ezek az országok nehéz helyzetbe kerülnének, és
elsősorban Szovjetunió az, amelyet ez a lépés zavarba hozhat. Azt
hiszem, hogy pillanatnyi taktikai előnyöket remélhetne attól a
Szovjetunió, hogyha nem akadályozná meg Románia elmarasztalását.
    
    Kérdés azonban, hogy ez belpolitikailag milyen hatást keltene, és
hogy megengedheti-e magának a gorbacsovista külpolitikai vonal,
hogy a szovjetunióbeli nehéz nemzetiségi kérdések felvetődésének
idején egy ilyen gesztust tegyen.
    
    Tehát azt hiszem, hogy a Szovjetunió meg fogja kísérelni a nyílt
nemzetközi konfliktus elodázását, és erre - mint a Biztonsági
Tanács állandó tagjának - a szabályok szerint lehetősége van.
    
    +++
    


1989. március 1., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD