Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 01.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Választási közvélemény-kutatás

"...egy Szegeden végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. - Molnár Máté szegedi jelentését hallják: - Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a felsővárosi kerületben. Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront- bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200 lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson melyik szervezet jelöltjét támogatnák. A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék, azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot 2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."

A gulyáskommunizmus bosszúja

München, 1989. március 1. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A Wall
Street Journal európai kiadásában egy olyan cikk jelent meg
Magyarországról, amely nem csupán múló érdekességűnek bizonyul.
    
    Szerzője Robert Catlen szabadúszó-újságíró, aki Afganisztánról
szóló könyve megírása befejeztével Kelet--Európában járt.
    
    Terjedelmes cikkének címe: A gulyáskommunizmus bosszúja.
    
    Budapesti keltezésű írása elején ismerteti a Kádár-jelenséget, majd
így folytatja:
"Kádár a sztálinizmus megtestesítője volt - mondja egyikbeszélgető
partnerem A gulyáskommunizmus sohasem működött. Ami működött, az
az a pénz volt, amit Kádár Nyugaton vett fel, s amit most nekünk
kell visszafizetni - mondja egy másik: míg egy harmadik budapesti
ismerősöm így fogalmaz: Shultztól, a volt amerikai
külügyminisztertől nagy ostobaság volt, hogy néhány éve dicsérte
Kádárt, aki a tiszteletet nem érdemelte meg. Maguk amerikaiak nem
értik, hogy minden engedményt amit tett - szükségből tette."
Catlen ezután a rendszer nyugati sajtójára tér:
"A címekből kibontakozó kép egy viszonylag szerencsés kommunista
országot ábrázol, ahol a politikai liberalizálódás gyorsan halad
előre. Ez bizonyos mértékben így is van. Évtizedekig eltiltott írók
- mint Konrád György - nagy keresletnek örvendenek.
    
    Csakhogy az igazság teljesebb képéhez hozzátartozik az is, hogy a
magyarok dühösebbek, és jobban elutasítják a rendszert, mint az
1956-os felkelést közvetlenül megelőző hónapok óta valaha is.
    
    k A kommunista párt a legmesszebbmenőkig népszerűtlen. Gyűlölik,
és senki se veszi komolyan - mondja Kőszeg Ferenc az ellenzéki
Beszélő egyik szerkesztője és a Szabad Demokraták Szövetsége
vezetőségi tagja."
A Wall Street Journal cikkének szerzője ezután felhívja olvasói
figyelmét arra, hogy Magyarországon a romló gazdasági helyzetből és
a növekvő szabadságból adódó, rendkívül lobbanékony keverék
halmozódott fel.
    
    "Most az uralkodó és az alattvalók közötti tűzszünetnek vége
szakadt. Olyanok is politizálnak, akik eddig nem tették, és az
ellenzék vérszagot érez a levegőben. Mindenki tudja - így egy
magyar ismerős -, hogy noha azt mondhatunk és tehetünk, amit
akarunk - semmi sem változott. Arra várunk, hogy ez az egész
bedöglött rendszer összeomoljék.
    
    A rendszer már nem számíthat arra, hogy a lakosság a maga számára
előnyösen hasonlítsa össze helyzetét a többi kelet-európai országok
lakosságának életkörülményeivel. Tehát az összehasonlítás*
koordinátái megváltoztak. Ahelyett, hogy hálásak lennének, mert
jobban élnek a románoknál, a magyarok keserűek, hogy nem élnek
olyan jól, mint az osztrákok. Ahelyett, hogy hálásak lennének,
amiért már ellenzéki csoportok alakulhatnak meg, a magyarok éppen
olyan szabad választást akarnak 1990-ben, mint amilyenek a nyugati
választások. És ez azt jelenti, hogy a kommunista párt minden
bizonnyal veszítene."
A cikk ezután az ortodox kommunistából reformistává vedlett
Grósz pártfőtitkárral foglalkozik, majd pedig a Politikai
Bizottságon belüli ellentétekkel.
"A Nyugat ezeket az ellentéteket a növekvő demokrácia jeleként
értékeli, amiért a magyaroknak hálásaknak kellene lenniük. A
magyarok viszont a gyengeség jelének tekintik, és annak hogy még
tovább kell csavarni az igények srófját.
    
    Nyugaton azt hiszik, hogy Gorbacsov magyar hős, míg Magyarországon
a glasznoszty azzal az eredménnyel jár, hogy mindenki számára
világossá válik: a rendszer már kezdettől fogva rothadt volt.
    
    Nagyapám mesélte, hogy amikor gyerek voltam, a Szabad Európát
hallgatta. Azt hittem, hogy annak, amit hall a fele igaz, a fele
nem. Most tudom, hogy minden igaz volt, sőt 1 - mondja egy
budapesti barátom.
    
    A végeredmény az, hogy míg az amerikai politika évtizedekig a
reformokat bátorította - úgy, hogy he előzze meg a reformot
követelőket és az ellenzékieket azért, mert rossz volt a
lelkiismerete, amiért nem tudta megsegíteni a hazafiakat 1956-ban -
, most az amerikai gondolkodás elmarad attól, amit az ellenzék és
maga á lakosság is kivitelezhetőnek tekint.
    
    Ami a szovjet vezetőket illeti, most hogy kijelentették: katonai
erőszakkal a jövőben nem lépnek fel - már nem mernének egy 1956-
szerű beavatkozást végrehajtani."
A cikk végezetül a Nyugat szerepével foglalkozik:
"Magyarországnak megvan a lehetősége, hogy a jugoszlávok 1948-as
kivonulása óta a Varsói Szerződés tagjai közül az első legyen,
amelyik kisurran a hátsó kapun. A magyarok véleménye az, hogy az
amerikai kormánynak növelnie kellene ennek eshetőségét, úgy, hogy
Grósz kényelmetlen helyzetével szemben nem több, hanem kevesebb
megértést tanúsít.
    
    Egy ellenzéki azt mondta: az amerikaiaknak egyre keményebbeknek
kell lenniük a magyar kommunista vezetéssel szemben. Más szavakkal:
zsarolni kell őket mind több reformért, minden adandó alkalommal,
de nem szabad őket nyilvánosan dicsérni.
    
    A magyarok lélektanilag nagyot ugrottak. Nem kívánnak kevesebbet,
mint visszatérést Jalta eredeti megállapodásaihoz. A Bush-
kormánynak most lépést kellene tartania a helyi gondolkodással és
hasonlóképpen kellene cselekednie". +++
    


1989. március 1., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD