 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
KGST-csúcsértekezlet. A KGST körüli bonyodalmak
|
Washington, 1989. március 1. (Amerika Hangja, Esti panoráma)
- Elhalasztották a KGST-csúcstalálkozót a reform körüli széthúzás
miatt. Leslie Colitt jelenti Berlinből a Financial Timesnek a
következőket:
A KGST márciusra, Prágába tervezett csúcstalálkozóját a reform f
körüli egyre növekvő nézeteltérések miatt elhalasztották. A
találkozó hírét annak idején Csehszlovákia miniszterelnöke,
Ladislav Adamec múlt decemberben közölte: célja szerinte a KGST
"közös piacának" kialakítása volt.
Az elhalasztás hírét a csehszlovák kormány szószólója, Miroslav
Pavel jelentette be, "a közeljövőben nem kerül rá sor" - megjegyzés
kíséretében.
Kelet-Európa gazdasági közegei azonban egy ideje sejtettek, hogy
kevés olyan akad közöttük, aki lehetségesnek tartja egy KGST "közös
piac" létrehozását.
Szőnyi Péter, a magyar kormányszerv - a Nemzetközi Gazdasági
Együttműködési Hivatal - vezetője kijelentette, hogy a szocialista
államok egyetlen közös piaccá való tömörülése egyelőre vágyálom
csupán, és Magyarország nem engedheti meg magának, hogy jelszavak
és politikai meggondolások, gazdasági érdekeit a háttérbe
szorítsák.
Magyarország korábbi képviselője a KGST mellett: Marjai József, aki
nemrég ment nyugdíjba, a szervezet moszkvai igazgatóbizottsági
ülésén múlt októberben világosan leszögezte, hogy nem létező
piacokat nem lehet egybekovácsolni.
A szókimondó magyar gazdasági szaklap, a Világgazdaság rámutatott,
hogy Kelet-Németország és Románia - politikai meggondolások miatt -
mindenfajta reformot visszautasítottak, Csehszlovákia magatartása
pedig bizonytalan.
Magyarország nem látja lehetőségét annak, hogy a KGST-t hosszú
távon belül lényegesen meg lehessen reformálni - de ha a szovjet-
magyar kereskedelmet kiemelhetnék a KGST keretéből, úgy azt,
bizonyos mértékben talán meg lehetne reformálni - vélik a magyarok.
Nyers Rezső, a gazdasági ügyekkel megbízott államminiszter, á
magyar reform atyja januárban bírálta a téves nézeteket, amelyek a
KGST országait "közös piacba" tömörítenék, hogy vegye fel a
versenyt az egyesülő Európai Közösséggel.
Ez - mondotta Nyers Rezső - bukásra ítélné az egyes országok
reformjait. Csakis a nemzeti gazdasági reformoktól várható
előrehaladás - mondotta - és a KGST "közös piaca" csakis ennek
megtörténte után valósítható meg.
A KGST reformja régóta szenved a kísérlettől, hogy felülről
kényszerítsenek több nemzetre kiterjedő tervezési módszert olyan
államgazdaságokra, amelyeket nem a piac irányít.
Nemrégiben egy magyar delegáció Strassburgban tett látogatásakor
felvetették annak lehetőségét, hogy Magyarország KGST-tagságának
megtartása mellett csatlakozzon az Európai Közösséghez - fejezi be
jelentését Leslie Colitt a Financial Times hasábjain. +++
1989. március 1., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|