Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 01.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Választási közvélemény-kutatás

"...egy Szegeden végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. - Molnár Máté szegedi jelentését hallják: - Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a felsővárosi kerületben. Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront- bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200 lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson melyik szervezet jelöltjét támogatnák. A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék, azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot 2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."

Alternatív szolgálat

München, 1989. február 24. (SZER, Világhíradó) - A magyar hatóságok
végre úgy döntöttek, hogy sok más európai országhoz hasonlóan,
lehetővé teszik a magyar állampolgárok számára is az alternatív
szolgálatot.
    
    - Perlaki Tamást kérdezem, a Kelet-Nyugat Hálózat Kör képviselőjét,
hogy a kormány döntését követően hogy áll, az alternatív szolgálat
helyzete jelenleg?
    
    - A tegnapi lapokból tudtuk meg, hogy március elsején a még
börtönben lévő 73 katonai szolgálatmegtagadót szabadon kívánják
engedni. Ezzel az emberiesség egyik alapvető, legalapvetőbb
követelménye teljesülni látszik. Bár nem felejtjük azt sem el, hogy
mi ezt már - tehát a börtönbüntetések felfüggesztését - október 5-
ikén a tüntetés alkalmával, márciusban korábban már követeltük és
azt sem lehet elfelejteni, hogy ezek az emberek teljesen
feleslegesen ültek börtönben.
    
    De mindezek mellett nagyon örülünk annak, hogy végre egyetlen egy
ember nem lesz börtönben azért, mert megtagadta a katonai
szolgálatot.
    
    Ugyanakkor el kell mondanom, hogy azok közül a követelések közül,
amelyeket a független szervezetek fogalmaztak meg, vannak olyanok,
amelyek maradéktalanul teljesülni látszanak. Ilyen például az, hogy
a civilszolgálat az egészségügyi intézmények keretében működjön.
    
    Vannak más követelések, amelyek kifogásolható módon fognak
érvényesülnek. így például nem értünk egyet azzal, hogy a
civilszolgálat intézményének az időtartama 36 hónap legyen. Bár
Kulcsár Kálmán elmondta, hogy valószínűleg ez a 36 csak 30 hónap
lesz, de úgy véljük, hogy ez is büntető jellegű és túlságosan
hosszú.
    
    - Az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta az új alkotmány
koncepcióját. Ennek az emberi jogi részében nem szerepel az
alternatív civilszolgálathoz való jog. Mi erről a Kelet-Nyugat
Hálózat Kör véleménye?
    
    - Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága 1987. március 17-iki határozata
szerint a katonai szolgálatmegtagadás joga az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata, valamint a polgári és politikai jogok
nemzetközi egyezményének a része. Úgy véljük, hogy ennek az elvnek
a magyarországi adekvát törvények megfeleltetése az lenne, hogyha
az új alkotmány világosan kimondaná, hogy a katonai
szolgálatmegtagadás lelkiismereti joga, alapvető emberi jog.
    
    Ugyanúgy megtörténne ez, mint ahogy az új, a módosított alkotmány
már alapvető emberi jognak tekinti a gyülekezési és az egyesülési
jogot is.
    
    - Tulajdonképpen mivel érvelnek a hatóságok, hogy ezt eddig miért
nem tették meg?
    
    - A hatóságok nem érvelnek. Egyáltalán két év alatt meg sem
említették az ENSZ határozatot. És mi itt, a petícióinkban ugyan
utaltunk erre idéztünk is részeket, de amikor ők a
tömegkommunikációs szervek idéztek ezekből a petíciókból, ezeket a
részeket mégis kihagyták. +++
    


1989. február 24., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD