|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Alternatív szolgálat
|
München, 1989. február 24. (SZER, Világhíradó) - A magyar hatóságok végre úgy döntöttek, hogy sok más európai országhoz hasonlóan, lehetővé teszik a magyar állampolgárok számára is az alternatív szolgálatot. - Perlaki Tamást kérdezem, a Kelet-Nyugat Hálózat Kör képviselőjét, hogy a kormány döntését követően hogy áll, az alternatív szolgálat helyzete jelenleg? - A tegnapi lapokból tudtuk meg, hogy március elsején a még börtönben lévő 73 katonai szolgálatmegtagadót szabadon kívánják engedni. Ezzel az emberiesség egyik alapvető, legalapvetőbb követelménye teljesülni látszik. Bár nem felejtjük azt sem el, hogy mi ezt már - tehát a börtönbüntetések felfüggesztését - október 5- ikén a tüntetés alkalmával, márciusban korábban már követeltük és azt sem lehet elfelejteni, hogy ezek az emberek teljesen feleslegesen ültek börtönben. De mindezek mellett nagyon örülünk annak, hogy végre egyetlen egy ember nem lesz börtönben azért, mert megtagadta a katonai szolgálatot. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy azok közül a követelések közül, amelyeket a független szervezetek fogalmaztak meg, vannak olyanok, amelyek maradéktalanul teljesülni látszanak. Ilyen például az, hogy a civilszolgálat az egészségügyi intézmények keretében működjön. Vannak más követelések, amelyek kifogásolható módon fognak érvényesülnek. így például nem értünk egyet azzal, hogy a civilszolgálat intézményének az időtartama 36 hónap legyen. Bár Kulcsár Kálmán elmondta, hogy valószínűleg ez a 36 csak 30 hónap lesz, de úgy véljük, hogy ez is büntető jellegű és túlságosan hosszú. - Az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta az új alkotmány koncepcióját. Ennek az emberi jogi részében nem szerepel az alternatív civilszolgálathoz való jog. Mi erről a Kelet-Nyugat Hálózat Kör véleménye? - Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága 1987. március 17-iki határozata szerint a katonai szolgálatmegtagadás joga az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményének a része. Úgy véljük, hogy ennek az elvnek a magyarországi adekvát törvények megfeleltetése az lenne, hogyha az új alkotmány világosan kimondaná, hogy a katonai szolgálatmegtagadás lelkiismereti joga, alapvető emberi jog. Ugyanúgy megtörténne ez, mint ahogy az új, a módosított alkotmány már alapvető emberi jognak tekinti a gyülekezési és az egyesülési jogot is. - Tulajdonképpen mivel érvelnek a hatóságok, hogy ezt eddig miért nem tették meg? - A hatóságok nem érvelnek. Egyáltalán két év alatt meg sem említették az ENSZ határozatot. És mi itt, a petícióinkban ugyan utaltunk erre idéztünk is részeket, de amikor ők a tömegkommunikációs szervek idéztek ezekből a petíciókból, ezeket a részeket mégis kihagyták. +++
1989. február 24., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|