|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Stadinger lemondása
|
London, 1989. február 22. BBC, Panoráma) - Stadinger István, az Országgyűlés elnöke először nyilatkozott a nyilvánosság előtt a kommunista párt által tegnap este elfogadott lemondásáról. Mint budapesti tudósítóink, Sally Ackroyd jelenti, Stadinger nem volt hajlandó részleteket közölni döntésének okairól, de azt mondta: döntése mögött nincsenek közvetlen politikai indítékok. - A Magyar Távirati Iroda által közvetített nyilatkozatában Stadinger István bejelentette, hogy nehéz elhatározását az Országgyűlés következő, március 8-i ülésén indokolja meg, addig viszont nem válaszol a kérdésekre. Hozzáfűzte azonban, hogy a különböző spekulációkkal és híresztelésekkel ellentétben lemondása mögött nem állnak konkrét politikai motívumok. Úgy tudni, hogy az utóbbi hónap folyamán Stadinger Istvánra nagy nyomás nehezedett elnöki tisztségében, miközben a parlament a kormánytól való nagyobb függetlenségét szorgalmazta, és egyre nagyobb kihívások elé állította a kormány politikáját. Októberben, a nagymarosi vízlépcsőről szóló vita idején több képviselő azzal vádolta az országgyűlés elnökét, hogy nem tartotta be az ügyrendet, novemberben pedig, amikor újabb támadás érte, Stadinger István elhagyta helyét és helyettesét bízta meg az ügyrendi vita lefolytatásával. Nemrég egyébként a parlament több tagja felpanaszolta, hogy túl sok munkát várnak el tőlük. Korábban az Országgyűlés évente csak négyszer ülésezett, munkája jórészt csupán a kormány határozatainak jóváhagyására szorítkozott. Miután azonban a közvélemény egyre hangosabban követelte, hogy ne kormányrendeletekkel, hanem parlamenti vita alapján hozzák a döntéseket, az Országgyűlésnek sokkal gyakrabban össze kellett ülnie és a tervek szerint az idén 10 ülésezést tart. +++
1989. február 22., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|