Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 01.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Választási közvélemény-kutatás

"...egy Szegeden végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. - Molnár Máté szegedi jelentését hallják: - Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a felsővárosi kerületben. Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront- bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200 lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson melyik szervezet jelöltjét támogatnák. A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék, azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot 2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."

Stadinger lemondása

London, 1989. február 22. BBC, Panoráma) - Stadinger István, az
Országgyűlés elnöke először nyilatkozott a nyilvánosság előtt a
kommunista párt által tegnap este elfogadott lemondásáról.
    
    Mint budapesti tudósítóink, Sally Ackroyd jelenti, Stadinger nem
volt hajlandó részleteket közölni döntésének okairól, de azt
mondta: döntése mögött nincsenek közvetlen politikai indítékok.
    
    - A Magyar Távirati Iroda által közvetített nyilatkozatában
Stadinger István bejelentette, hogy nehéz elhatározását az
Országgyűlés következő, március 8-i ülésén indokolja meg, addig
viszont nem válaszol a kérdésekre. Hozzáfűzte azonban, hogy a
különböző spekulációkkal és híresztelésekkel ellentétben lemondása
mögött nem állnak konkrét politikai motívumok.
    
    Úgy tudni, hogy az utóbbi hónap folyamán Stadinger Istvánra nagy
nyomás nehezedett elnöki tisztségében, miközben a parlament a
kormánytól való nagyobb függetlenségét szorgalmazta, és egyre
nagyobb kihívások elé állította a kormány politikáját.
    
    Októberben, a nagymarosi vízlépcsőről szóló vita idején több
képviselő azzal vádolta az országgyűlés elnökét, hogy nem tartotta
be az ügyrendet, novemberben pedig, amikor újabb támadás érte,
Stadinger István elhagyta helyét és helyettesét bízta meg az
ügyrendi vita lefolytatásával.
    
    Nemrég egyébként a parlament több tagja felpanaszolta, hogy túl sok
munkát várnak el tőlük. Korábban az Országgyűlés évente csak
négyszer ülésezett, munkája jórészt csupán a kormány határozatainak
jóváhagyására szorítkozott. Miután azonban a közvélemény egyre
hangosabban követelte, hogy ne kormányrendeletekkel, hanem
parlamenti vita alapján hozzák a döntéseket, az Országgyűlésnek
sokkal gyakrabban össze kellett ülnie és a tervek szerint az idén
10 ülésezést tart. +++
    


1989. február 22., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal


SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD