 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
 |
|
 |
 |
 |

Osztrák fizetési mérleg - magyar bevásárlók
|

Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. március 1. szerda (MTI-tud) - A magyar turisták Ausztriában mintegy hét milliárd schillinget költöttek el tavalyi beutazásaik során. Többek között ezt a becsült adatot is tartalmazza az Osztrák Nemzeti Banknak az ország múlt évi fizetési mérlegéről készített beszámolója, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra Bécsben.
A bank az ausztriai forintbeváltások összegét és a Magyar Nemzeti Banknak küldött schilling-bankjegyek értékét is figyelembevéve próbálta kiszámítani, hogy mennyi pénzt hagytak osztrák földön a magyar vendégek, akiknek száma a világútlevél bevezetése nyomán 1988-ban többszörösére nőtt, csaknem 3 milliót ért el. Sokféle adat egybevetésével jutottak el ahhoz a becsléshez, amely szerint a magyarok legalább hét milliárd schillinget költöttek el Ausztriában, ebből körülbelül hat milliárdot áruvásárlásra. A beszámolóból kitűnik, hogy az osztrák állampolgárok tavaly 73 milliárd schillinget költöttek el külföldi útjaikon, s ebből 4,5 milliárd schilling jutott 3,8 millió magyarországi beutazásukra. A nemrég tizenkétezer családban végzett felmérés szerint az osztrák turisták összes külföldi pénzkiadásuknak átlagosan csak 23 százalékát használják fel bevásárlásra, de Magyarország esetében ez a hányad valószínűleg magasabb. Ausztria idegenforgalmi valutabevételei tavaly 10 százalékkal növekedtek, és mivel a saját turisták külföldi utazásainak költségei csak 4,8 százalékkal múlták felül az előző évit, az ország idegenforgalmi mérlegének aktivuma hat milliárd schillinggel 45 milliárdra emelkedett. A múlt évi osztrák fizetési mérleg egésze nem ilyen kedvező képet mutat. Az előző évinél csaknem 12 százalékkal magasabb export ugyan 383 milliárd schilling összegű bevételt eredményezett, a behozatal viszont meghaladta a 450 milliárdot, s a különbséget nem tudták ellensúlyozni a fizetési mérleg más tételei, így a jelentős idegenforgalmi aktívum sem. Az Osztrák Nemzeti Bank beszámolója azonban rámutat, hogy az 1988 évi fizetési mérleg végeredménye voltaképpen jónak tekinthető, mert a 6,4 milliárd schillinges hiány nem éri el az ország összes külföldi kiadásának egy százalékát sem, továbbá keletkezése összefügg Ausztria múlt évi 4 százalékos (sok év óta a leggyorsabb) gazdasági növekedésével, a folytatódó konjunkturális fellendülésből fakadó importbővüléssel.+++
1989. március 1., szerda 17:14
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|