|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztatjuk a szerkesztőségeket, hogy a nemzetközi nőnap alkalmából mától kezdve folyamatosan adunk a nők helyzetével, társadalmi szerepével foglalkozó írásokat különböző országokból, illetve egy-egy érdekesebb személyről készített portrét. Szabványkép a nőkről (1.rész)
|
1989. március 1. (MTI-Panoráma) Nem mindennapi témát vizsgált meg a minap az európai közösségek női tájékoztató szolgálata. Nevezetesen: mi a nő helye a televizióban, a tizenkét tagállam képernyőin. A kutatók több éves munkája mindenre kiterjedt: attól kezdve, hogy miként jelenik meg a nő (a férfihez képest) a képernyőn, egészen addig, milyen karrier vár a gyengébb nem képviselőire, ha a televiziót választják élethivatásul. Az eredmény aligha nevezhető meglepetésnek, de azért lehangoló. Ami a nőkről rajzolt tévé-képet illeti, arra vonatkozólag Gabriel Thoveron tanulmánya a hivatkozási alap. Ez úgy készült, hogy képmagnóra vették a közösség tíz országában (a később csatlakozott Portugáliát és Spanyolországot nem számítva) valamennyi országban egy ,,összetett héten,, este 6 és éjfél között sugárzott műsorokat (vagyis az egyik hét hétfőjén, a második keddjén, stb. rögzítették a különböző országokban a programot). Az így tárolt 462 órányi anyagból 480 tévéhírdetést, 77 hírműsort és 29 tévé-sorozat-epizódot elemeztek részletesebben. Nos, a rögzített tévéhíradókat lepörgetve a kutatók hamar megállapíthatták, hogy jóval kevesebb a női bemondó, műsorvezető, mint a férfi. Az átlag: hat férfira jut a gyengébb nem egy képviselője. Érdekes módon a női tévéújságírókról mintegy robotportrét lehetett rajzolni: általában fiatalabbak, mint férfi pályatársaik, szinte mind rövid vagy középhosszú, diszkrét frizurát visel, sminkjük kerüli a feltűnést, ruhájuk komoly, és egyikük sem visel szemüveget (a férfi kollegák egyharmada pislant ki intelligenciát kölcsönző lencsék mögül). A híreknek alig 1,4 százaléka foglalkozik speciális női témákkal, s a riportalanyoknak mindössze 16 százaléka nő. A híreket illusztráló képanyag 6 százalékában főszereplők a nők - és 75 százalékában a férfiak. (folyt.)
1989. március 1., szerda 11:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|