 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Napirenden a megújuló MTESZ főcím: Nem a fejlesztés drága, hanem a lemaradás
|
magyar műszaki értelmiség képviselői - kérdeztük dr. Tóth Jánost, a
MTESZ főtitkárát.
- Feladatunk az lesz, hogy megvonjuk a mérlegét az 1986-ban
megtartott MTESZ közgyűlés óta végzett munkánknak. Szervezetünkben
hagyomány, hogy két közgyűlés között, körülbelül félidőben
elszámolunk a vezető szervek, a 33 egyesületünk és természetesen
megyei szervezeteink tevékenységéről. Most mégsem elsősorban ez a
szokás inspirálta értekezletünket. Nem akármilyen "első félidő" áll
mögöttünk. Az elmúlt években sor került az adó- és bankreformra,
megszületett a társasági törvény, amelyek a piacgazdaság
megteremtését célozták. Szakembereink ezen kívül más korszerűsítő
intézkedéseknek is részesei voltak. Ennek ellenére, úgy érzékelik,
hogy a gazdaságpolitika még ma is adós az olyan társadalmi és
gazdasági környezet megteremtésével, amely kedvez a műszaki,
tudományos fejlődésnek, becsüli a korszerű szakmai felkészültséget,
elismeri a gazdasági kibontakozást segítő kezdeményezéseket. A
MTESZ-nek erősítenie kellett éredekvédelmi tevékenységét, mivel
kimutatható volt a szoros összefüggés a gazdasági válság és a
műszaki értelmiség helyzete között. Csaknem egy évtizede küzdöttünk
a műszaki értelmiség ösztönzésének egyik legnagyobb fékje ellen,
amely az MSZMP KB 1972 novemberi állásfoglalásán alapult. Eszerint
az alkalmazottak - közte a magasan kvalifikált szellemi dolgozók -
bérnövekedésének üteme nem haladhatta meg a fizikai dolgozókét.
Eredménynek könyveljük el, hogy a Minisztertanács 1987 decemberében
a MTESZ és más állami és társadalmi szervezetek javaslatára
foglalkozott a műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi helyzetével és
jelentős központi intézkedésekre került sor. A műszakiak esetében
például eltörölték a bértételek felső határát, lehetővé vált a
pályakezdő értelmiség alapbéremelése, az egyetemi, főiskolai évek
beszámítanak a nyugdíjmegállapításnál a munkaviszonyba, különféle
címeket alapítottak, alkotói díjban részesülhetnek a kiemelkedő
innovációs teljesítményt nyújtók, stb. Mind több része volt a
MTESZ-nek a gazdaság és a politika változásait előkészítő
döntésekben is. Természetesen nem feledkezhettünk meg a 170 ezer fős
tagságunk szakmai ösztönzéséről, képzéséről, informálásáról sem.
(folyt.)
1989. március 1., szerda 12:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|