 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
Az akadémiai törvény koncepciótervezete (1. rész)
|
1989. március 1., szerda - A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai ezekben a napokban vitatják meg az akadémiai törvény koncepciótervezetét, amelyet az MTA elnöksége által megbízott bizottság készített elő. A véleményeket, javaslatokat figyelembe véve fogalmazzák meg a koncepció szövegét, s ezt terjesztik majd az elnökség, azután a közgyűlés elé.
A bizottság azt javasolja, hogy a törvényben rögzítsék: az
Akadémia önkormányzattal rendelkező köztestület. A testületi jelleg
arra utal, hogy az Akadémia tudós társaság, a nemzet kiemelkedő
tudósait, kutatóit tömöríti. Az önkormányzatiság a belső ügyek
szabad, külső befolyástól mentes intézésére ad lehetőséget, kizárja,
hogy az Akadémia tevékenységét a törvényességi felügyeleten kívül
ellenőrizni lehessen. Az akadémia önkormányzati jellegének alapvető
feltétele, hogy saját vagyona legyen. Az akadémia egységes tulajdona
mind az az épület, műszer, felszerelés, amelyet eddig saját
céljainak teljesítése érdekében használt vagy hasznosított.
Deklarálni kellene azt is, hogy az akadémia vagyona és jövedelme,
illetőleg nyeresége adómentes, azzal a feltétellel, hogy azt
tudományos célokra használják. Az Akadémia állami támogatása ezután
is szükséges - hangoztatták a szakemberek.
Az Akadémia társadalmi súlyának megóvása, esetleg növelése
érdekében rögzíteni kellene - javasolták -, hogy a továbbiakban is
kiemelkedő szerepet tölt be a tudományos kutatások érdemi
befolyásolásában. Meghallgatása nélkül tudományra vonatkozó döntést
a kormány ne hozhasson. Az Akadémia az egész magyar tudományos élet
testületi önkormányzata, vagyis nemcsak néhány száz akadémikus,
néhány ezer alkalmazott kutató számára teszi lehetővé a részvételt a
testületi munkában, a kutatások irányának meghatározásában, az
országos hatáskörű problémák megvitásában, hanem a belföldön és a
külföldön élő magyar tudósoknak és kutatóknak is. Szükséges lenne
vizsgálni: a tudományos kutatásokban résztvevő műhelyek, a
középiskolai tanárok miként lehetnek részesei az önkormányzati
mechanizmusnak, hogyan lehetne bevonni a külföldön élő, magyar
származású tudósokat a hazai tudományos életbe. Talán elégséges
lenne annak kimondása, a Magyar Tudományos Akadémia számít a
közreműködésükre. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 00:35
|
Vissza »
|
|
Az akadémiai törvény koncepciótervezete (2. rész)
|
A törvényben is kifejezésre kell juttatni az akadémikusok -
rendes és levelező tagok - sajátos helyét a szervezetben, hiszen a
továbbiakban is ők alkotnák ennek a központi magvát.
Jogosítványaikat, a munkájukat elismerő anyagi juttatásokat továbbra
is fenn kell tartani - vélekedtek a szakemberek. Ajánlatos lenne
azonban felülvizsgálni a két akadémikusi fokozat aránytalanságait. A
levelező tagok számának gyarapításával az akadémiai testületek
fiatalabbakká, a tudományterületeket jobban reprezentáló szervekké
válnának.
Az akadémia alapvető feladatai között rögzíthetnék: műveli a
tudományt, eredményeit magyar és idegen nyelven ismerteti; őrködik a
tudományos kutatások szabadsága, a tudományos etika megtartása
fölött; előmozdítja a magyar tudomány fejlődését; széles körű
nemzetközi tudományos együttműködést folytat. Fontos lenne újra
vizsgálni az akadémiai osztályok tagozódását. Kérdés ugyanis, hogy a
jelenlegi tízosztályos beosztás megfelelő-e a megnövekedett
feladatok teljesítéséhez. Az akadémia adminisztrációjának
átalakítása szintén szükséges.
Az akadémiai intézményekről az eddigi akadémiai jogszabályok,
törvények, törvényerejű rendeletek, sőt az alapszabályok sem
rendelkeztek. Ezt a joghézagot szüntetnék meg, ha rögzítenék az
intézetek jogállását, fő feladatait. Jogaik között említhetnék meg
azt, hogy szabadon társulhatnak más kutatóhellyel, költségvetési
szervvel, vállalattal, de nem változtathatják meg a létesítményi
okmányban előírt feladataikat. Arra is utalhatnának a törvényben,
milyen legyen az intézetek kapcsolata az akadémia testületi
szerveihez, igazgatói apparátusához.
Sajátos helyet foglal el az akadémia szervezetében az MTA
könyvtára, az Akadémiai Kiadó és Nyomda, amelyeknek fő tevékenységük
az akadémia funkcióinak közvetlen szolgálata. Megfontolandó az is,
hogy a törvényben szabályozzák az akadémiai intézményekben dolgozó
kutatók jogállását. Főleg a kutatók számára lenne garancia, ha a
magasszintű jogszabály rendelkezne a kutató pálya szakaszairól, az
előmenetelről. A kutatók egyik speciális jogaként kellene rögzíteni
a kutatás szabadságát, hogy ne lehessen törvényes okokon kívül
bárkinek is a kutatását megtiltani, elzárni előle a kutatási
információkat - javasolták a szakemberek. (MTI)
1989. március 1., szerda 00:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|