 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
 |
|
 |
 |
 |

Az akadémiai törvény koncepciótervezete (1. rész)
|

1989. március 1., szerda - A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai ezekben a napokban vitatják meg az akadémiai törvény koncepciótervezetét, amelyet az MTA elnöksége által megbízott bizottság készített elő. A véleményeket, javaslatokat figyelembe véve fogalmazzák meg a koncepció szövegét, s ezt terjesztik majd az elnökség, azután a közgyűlés elé.
A bizottság azt javasolja, hogy a törvényben rögzítsék: az Akadémia önkormányzattal rendelkező köztestület. A testületi jelleg arra utal, hogy az Akadémia tudós társaság, a nemzet kiemelkedő tudósait, kutatóit tömöríti. Az önkormányzatiság a belső ügyek szabad, külső befolyástól mentes intézésére ad lehetőséget, kizárja, hogy az Akadémia tevékenységét a törvényességi felügyeleten kívül ellenőrizni lehessen. Az akadémia önkormányzati jellegének alapvető feltétele, hogy saját vagyona legyen. Az akadémia egységes tulajdona mind az az épület, műszer, felszerelés, amelyet eddig saját céljainak teljesítése érdekében használt vagy hasznosított. Deklarálni kellene azt is, hogy az akadémia vagyona és jövedelme, illetőleg nyeresége adómentes, azzal a feltétellel, hogy azt tudományos célokra használják. Az Akadémia állami támogatása ezután is szükséges - hangoztatták a szakemberek. Az Akadémia társadalmi súlyának megóvása, esetleg növelése érdekében rögzíteni kellene - javasolták -, hogy a továbbiakban is kiemelkedő szerepet tölt be a tudományos kutatások érdemi befolyásolásában. Meghallgatása nélkül tudományra vonatkozó döntést a kormány ne hozhasson. Az Akadémia az egész magyar tudományos élet testületi önkormányzata, vagyis nemcsak néhány száz akadémikus, néhány ezer alkalmazott kutató számára teszi lehetővé a részvételt a testületi munkában, a kutatások irányának meghatározásában, az országos hatáskörű problémák megvitásában, hanem a belföldön és a külföldön élő magyar tudósoknak és kutatóknak is. Szükséges lenne vizsgálni: a tudományos kutatásokban résztvevő műhelyek, a középiskolai tanárok miként lehetnek részesei az önkormányzati mechanizmusnak, hogyan lehetne bevonni a külföldön élő, magyar származású tudósokat a hazai tudományos életbe. Talán elégséges lenne annak kimondása, a Magyar Tudományos Akadémia számít a közreműködésükre. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 00:35
|

Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|