 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (6. rész)
|
A tájékoztató után a jelenlévő újságírók számos kérdést tettek
fel a szóvivőnek, illetve az igazságügyminiszternek. A Magyar Rádió
tudósítója annak a kifogásának adott hangot, hogy az utóbbi időben
romlott a kormányhivatalok tájékoztatási munkája. Véleménye szerint
több olyan esemény volt, amelyről a magyar közvélemény csak
,,másodkézből,, szerezhetett tudomást. A szóvivő nem osztotta ezt a
nézetet, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az államigazgatási
szervek egy része nem készült fel a lakosság információéhségének
kielégítésére. A tudósító egy készülő sporttörvényre hivatkozva
arról érdeklődött, szükség van-e továbbra is önálló állami hivatalra
a sport irányításában. Marosán György válasza: a kormány ebben az
évben nem tervez szervezeti átalakulást. A rövid választ Kulcsár
Kálmán azzal egészítette ki, hogy tudomása szerint nem készül
sporttörvény, viszont az ÁISH törvényerejűrendelet-tervezetet
készített elő, amely kizárólag a sportszövetségekkel kapcsolatos.
Erre azért van szükség, mert az egyesületek a közelmúltban
elfogadott egyesülési törvény alapján önálló gazdálkodó
szervezetekké váltak; az ÁISH viszont úgy véli, hogy az
egyesületeket összefogó szövetségeknek továbbra is működőképesnek
kell maradniuk, s az állami irányítás - ha arra szükség lesz -
rajtuk keresztül valósítható meg. A Minisztertanács - tette hozzá
Kulcsár Kálmán - valóban tervezi, hogy felülvizsgálja a kormányzati
munkát, ugyanakkor még nincs kialakult véleménye arról, szükség
van-e állami sportirányításra.
A legnagyobb érdeklődést a koncepciós perek felülvizsgálata,
illetve az alternatív katonai szolgálat bevezetése váltotta ki. Egy
görög újságíró az iránt érdeklődött, nem tartanak-e attól, hogy a
fiatalok az új lehetőségekkel élve megpróbálnak kibújni a katonai
szolgálat alól. Megkérdezte azt is, hogy lesznek-e tiltó
rendelkezések a nemzeti jelképek használatában.
Kulcsár Kálmán leszögezte: a Honvédelmi Minisztérium
szakembereinek számításai szerint e szolgálati forma bevezetése nem
veszélyezteti a hadsereg behívási rendjét. Igaz ugyan, hogy a
megterhelést tekintve könnyebb a polgári szolgálat, viszont ezt
ellensúlyozza, hogy huzamosabb ideig kell azt letölteni. A terheket
tehát igyekeztek kiegyensúlyozni. Ami a második kérdést illeti, az
igazságügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy nem szabad
összekeverni a történelmi, nemzeti jelképeket a mozgalmi
jelvényekkel, amelyek egyébként nem ennek a törvénynek a hatálya alá
tartoznak. A korábban kompromitálódott mozgalmak jelvényeinek
használatát amúgyis jogszabályok tiltják. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 20:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|