 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (6. rész)
|
A 80-as években bekövetkezett a fordulat, amikor az értelmiség
kiáramoltatta szellemi értékeit, s az az úgynevezett ellenzéki
nézetrendszeren át jelent meg. Nagyon sokat szegényedett a párt
ezáltal - húzta alá -, mert nem volt ereje, türelme, hogy az autonóm
törekvések, nézetek a párton belül vívják meg saját harcukat, s
vérezzenek el, vagy váljanak uralkodó nézetekké.
Berecz János kijelentette: amíg nem lesz a pártban
platformszabadság, s türelmetlenség mutatkozik minden más
véleménnyel szemben, addig az értelmiség nem nagyon hallgat az
MSZMP-re, hiszen a párt létéhez tartozik a platform- és a
véleményalkotási szabadság. Megállapította: az értelmiség
intézményeit előre messze elkerüli a reform, uralkodnak a régi
mechanizmusok és működnek a régi reflexek. Úgy ítélte meg: a
budapesti pártbizottság állásfoglalására van szükség ahhoz, hogy a
demokratikus lét hassa át az értelmiség intézményeit. Azért ez a
testület, mert döntően és meghatározóan a főváros játszik szerepet
ezekben a kérdésekben, s a budapestiek állnak e demokratikus
formáknak, a demokrácia érvényesítésének élén. A párt legyen az
értelmiségé is, a tudás, és annak érvényesülése érdekében -
hangsúlyozta befejezésül a KB titkára.
A több mint öt órás vitában szinte valamennyi felszólaló
hangsúlyozta: rendkívül időszerű volt a téma napirendre tűzése,
hiszen az országos helyzet alakulásában meghatározó a főváros
hangulata, értelmiségének közérzete, állapota, s ilyen meghatározó
kell legyen e réteg szerepe, feladata a társadalmi fejlődés további
alakításában, a párt megújulásának folyamataiban is. A párt és az
értelmiség együttmunkálkodásának politikai tartalmáról elhangzott:
az értelmiségtől többet kell várni az értékrendszer megalkotásában,
a követendő közszereplési mintában. A párt megújulása értelmiségi
jellegű részvételt igényel a politizálásban, az elmélet
alakításában, a kérdések megválaszolásában. A felszólalók között
véleménykülönbség alakult ki a tekintetben, hogy az értelmiség vagy
a társadalom pangásáról kell-e beszélni. Felhívták a figyelmet, hogy
történelmi optika alatt kell megítélni az MSZMP
értelmiségpolitikáját. E réteg nagy tömbjei ugyanis megélték a
diplomák inflálódásának folyamatát, valamint a deklasszálódást.
Megfogalmazódott, hogy az MSZMP térvesztése az értelmiség körében
érzékeny veszteség, s a pártnak alapvető érdeke ezen változtatni.
(folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|