 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
 |
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (5. rész)
|
Ezért nem tekinthető gesztusnak, hogy a budapesti pártbizottság
foglalkozik az értelmiséghez való viszonyával: ez lényegi
törekvésként, a politika alapvető kérdéseként értékelendő. Az
öntörvényű mozgás érvényesüléséhez a politika sok oldalát kell
átalakítani - állapította meg a KB titkára, majd kifejtette: a
pártnak szembe kell néznie azzal az új helyzettel, hogy a politika
alakításában való részvétel nemcsak az MSZMP-től függ, az
értelmiségnek nem kell feltétlenül valamilyen módon a párthoz
kapcsolódnia ahhoz, hogy beleszólhasson az ország politikai sorsába.
Ez olyan versenyhelyzetet teremt, ami vonzó az értelmiség számára. A
pártnak fel kell készülnie arra, hogy akkor áll mellé az
értelmiségnek az a része, amely progresszívnek ítéli az MSZMP
törekvéseit, általában vallja a szocializmus eszméit, ha úgy érzi, a
pártpolitika alakításán keresztül érdemes beleszólni az ország, a
nemzet sorsának intézésébe.
Berecz János kiemelte az előterjesztésnek azon megállapítását,
hogy az MSZMP ma még szellemi, ideológiai értelemben nem felkészült
az általa meghirdetett és vázlatosan megformált történelmi
fordulatra. Hozzátette: ha ezt nem ismerjük fel, nem ebből vezetjük
le a következő időszak párttevékenységeit, akkor nem jutunk túl a
tegnapon, siránkozunk, hogy mi mindent elveszítettünk, s nem tudunk
a jövőben együtt menetelni a nemzettel. Kifejtette: hosszabb távra
meg kell szokni, hogy nem kormányprogramokat kell kérni, hanem a
kormánnyal szembeni követeléseket, elvárásokat kell megfogalmazni,
olyanokat, amelyekért a párt kész fellépni, harcolni, s tagjait
megvalósításukra biztatni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem
egyszerű szemléletváltásra van szükség az értelmiségi politikában,
hanem talpára kell azt állítani. A tudás felértékelődése, értékének
fel- és elismerése megváltoztatja a különböző társadalmi rétegek
helyzetét, a társadalomhoz való viszonyát. Egy jövőre orientált,
jövőt hordozó kommunista reformpolitika stratégiáját kell
kialakítani - hangsúlyozta. A reformpolitika pedig csak annak lehet
sajátja, aki felfordulás nélkül kíván áttérni egyik formáról a
másikra.
Az értelmiség megbecsülésével kapcsolatban aláhúzta: fontos az
anyagiak elismerés, a gesztus, a megbecsülést kifejező szó, de az
értékrend kialakítása nem lehetséges az értelmiség nélkül, s a párt
számára is létkérdés. Az értelmiség szellemi autonómiájának
biztosításáról szólva elmondotta: a 70-es évek végéig számos esetben
előfordult, hogy a párttag értelmiség egy része a
páncélszekrényeknek ,,termelt,,. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|