|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (5. rész)
|
Ezért nem tekinthető gesztusnak, hogy a budapesti pártbizottság foglalkozik az értelmiséghez való viszonyával: ez lényegi törekvésként, a politika alapvető kérdéseként értékelendő. Az öntörvényű mozgás érvényesüléséhez a politika sok oldalát kell átalakítani - állapította meg a KB titkára, majd kifejtette: a pártnak szembe kell néznie azzal az új helyzettel, hogy a politika alakításában való részvétel nemcsak az MSZMP-től függ, az értelmiségnek nem kell feltétlenül valamilyen módon a párthoz kapcsolódnia ahhoz, hogy beleszólhasson az ország politikai sorsába. Ez olyan versenyhelyzetet teremt, ami vonzó az értelmiség számára. A pártnak fel kell készülnie arra, hogy akkor áll mellé az értelmiségnek az a része, amely progresszívnek ítéli az MSZMP törekvéseit, általában vallja a szocializmus eszméit, ha úgy érzi, a pártpolitika alakításán keresztül érdemes beleszólni az ország, a nemzet sorsának intézésébe. Berecz János kiemelte az előterjesztésnek azon megállapítását, hogy az MSZMP ma még szellemi, ideológiai értelemben nem felkészült az általa meghirdetett és vázlatosan megformált történelmi fordulatra. Hozzátette: ha ezt nem ismerjük fel, nem ebből vezetjük le a következő időszak párttevékenységeit, akkor nem jutunk túl a tegnapon, siránkozunk, hogy mi mindent elveszítettünk, s nem tudunk a jövőben együtt menetelni a nemzettel. Kifejtette: hosszabb távra meg kell szokni, hogy nem kormányprogramokat kell kérni, hanem a kormánnyal szembeni követeléseket, elvárásokat kell megfogalmazni, olyanokat, amelyekért a párt kész fellépni, harcolni, s tagjait megvalósításukra biztatni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem egyszerű szemléletváltásra van szükség az értelmiségi politikában, hanem talpára kell azt állítani. A tudás felértékelődése, értékének fel- és elismerése megváltoztatja a különböző társadalmi rétegek helyzetét, a társadalomhoz való viszonyát. Egy jövőre orientált, jövőt hordozó kommunista reformpolitika stratégiáját kell kialakítani - hangsúlyozta. A reformpolitika pedig csak annak lehet sajátja, aki felfordulás nélkül kíván áttérni egyik formáról a másikra. Az értelmiség megbecsülésével kapcsolatban aláhúzta: fontos az anyagiak elismerés, a gesztus, a megbecsülést kifejező szó, de az értékrend kialakítása nem lehetséges az értelmiség nélkül, s a párt számára is létkérdés. Az értelmiség szellemi autonómiájának biztosításáról szólva elmondotta: a 70-es évek végéig számos esetben előfordult, hogy a párttag értelmiség egy része a páncélszekrényeknek ,,termelt,,. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|