|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Választási közvélemény-kutatás
"...egy Szegeden
végzett rögtönzött felmérés. Nem tudományos módon készült, nem
reprezentatív mintán, tehát országos következtetéseket nem
vonhatunk le belőle, de mégis elárul valamit a közhangulatból. -
Molnár Máté szegedi jelentését hallják:
- Még hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de Szegeden egyre
többen tudják: hamarosan országgyűlési képviselő-választás lesz a
felsővárosi kerületben.
Apró Antalnak nincs pótképviselője, így lemondása miatt 90 napon
belül meg kell választani az új képviselőt. Míg a népfront-
bizottság azzal foglalkozott, hogy magát az ügyben illetéktelennek
nyilvánítva másra hárítsa az ebből következő feladatokat, addig a
Fidesz rögtönzött közvélemény-kutatást tartott. Több mint 200
lakásba csöngettek be, megkérdezni, hogy az időközi választáson
melyik szervezet jelöltjét támogatnák.
A 208 értékelhető válasz közelítő százalékos megoszlása a
következő: az MSZMP-t támogatná 8 százalék, a KISZ-t fél százalék,
azaz egyetlen egy szavazat, a Hazafias Népfrontot 7 százalék. A
hivatalosnak nevezhető szervezetek így összesen 15 és fél százalék
támogatást kaptak. A Magyar Demokrata Fórumot támogatná a
megkérdezettek 20 százaléka, a Fideszt 14 százaléka, a Szabad
Demokraták Szövetségét 5 és fél százaléka, a Független
Kisgazdapártot 4 százalék, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
2 százalék. Ez összesen 45 és fél százalék, nagyjából háromszorosa
a hivatalosnak nevezhető szervezetek támogatásának. Független
politikai csoporthoz nem tartozó jelöltre szavazna 6 százalék...."
|
|
|
|
|
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (4. rész)
|
Sokan nem az MSZMP-ben látják a változás, a fordulat lehetőségét. Ugyanakkor igény van a párt eddigi értelmiségi politikájának kritikai elemzésére, az értelmiség rétegződéséről kialakítandó kép felrajzolására, világos értékrend megfogalmazására. Jó néhány beszélgetésen elhangzott: a budapesti pártbizottságnak is tisztáznia kell saját pozícióit a szemléleti változás megindítása érdekében a fővárosi pártszervezetekben. A tudást, az igényes minőségi munkát, az innovációt fel kell értékelni, s emiatt is fontossá válik e réteg. A viták megerősítették azt a tapasztalatot, hogy az értelmiség nem homogén társadalmi csoport, ezért a párt viszonya, együttműködése, konkrét állásfoglalásai is differenciáltak, teljesítmény- és minőségcentrikusak. Általánosítható tapasztalatként hangsúlyozta Barabás János, hogy szembe kell nézni a korábbi értelmiségpolitikai elvvel és gyakorlattal; el kell ismerni a múltból az értéket, de világosan el kell határolódni az elvetendőtől és a meghaladottól. Többen úgy vélekedtek a konzultációkon, hogy az értelmiség rossz közérzetének oka a tudás évtizedek óta tartó társadalmi leértékelődése, a különböző szakértelmiségi csoportok kezdeményezéseinek, javaslatainak többszörös semmibe vétele fontos döntéseknél, sokszor szubjektív politikai indíttatású beavatkozások sokasága a szellemi munka folyamatába, a szellemi élet eseményeibe, a társadalom szellemi szféráját, kulturális állapotát, folyamatait, fejlődését érintő operatív döntések közötti ellentétek. Ide sorolták az emberi tényező szerepének leértékelődését, az értelmiségi életmód ellehetetlenülését, a fiatal értelmiség speciális problémáját, valamint azt a tényt, hogy az értelmiség különböző csoportjai nem érzik, hogy részesei a döntési folyamatoknak. Jól jelzi a romló közérzetet, hogy a különböző alternatív szerveződések tagságának bázisa jelentős részben értelmiségi. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a szakértelmiségi csoportok elitje ma még nincs ott ezekben a szerveződésekben. A napirend feletti vitában felszólaló Berecz János felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiséget egy régi, tehát konzervatív szemlélet alapján kezeli a párt, ugyanakkor ettől a rétegtől várja az új értékrend kialakítását, a társadalmi élet minden területén szükséges megújuláshoz az alkotó, és minél nagyobb arányú hozzájárulást. Ezt a szemlélet el kell vetni - hangsúlyozta. A továbbiakban szólt arról, hogy ha a szellemi élet korlátok közé szorul és nem bontakozhat ki, a tudományos következtetésekkel a politikai vezetés nem számol, akkor a jövővel találja magát szemben. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Borsodból egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Csak így egyszerűen: Tamás vagyok. Azt szeretném megtudni, hogyan vélekednek önök azzal kapcsolatban, ami most már otthon is felröppent a rádióban, hogy nevezetesen szovjet részről nem kifogásolnák különösebben, ha Magyarország esetlegesen semleges országgá válhatna, annak ellenére, hogy továbbra is a Varsói Szerződés keretén belül maradna. Hát én úgy érzem, hogy ez egy nagy politikai fából vaskarika. Segítsenek ki, hogyha rosszul tudom, hiányos a politikai műveltségem esetleg, de én eddig úgy tudtam, hogy a semlegesség azt jelenti, hogy egy ország akkor semleges, hogyha nem tagja semmilyen katonai szervezetnek. Márpedig hogy lehet akkor Magyarország semleges, hogyha mégis tagja a Varsói Szerződésnek? Még akkor is, hogyha a Varsói Szerződés esetleg egy támadó farkasból, hogy így mondjam, átalakul egy védekező báránnyá, amiben azért hosszú távon én nem igen hiszek."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|