Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 27.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

A magyar helyzet alakulása (Nemzetközi sajtószemle)

"Fejtő Ferenc tollából hosszú elemzés jelent meg a legfrissebb magyar politikai fejleményekről az olasz konzervatív II Giornale-ban. A kétségtelenül felülről kezdeményezett, de a közvélemény nyomására megindult forradalom Fejtő szerint abban áll, hogy az MSZMP Központi Bizottsága - elsőként a hatalmon lévő kommunista pártok között - megnyitotta az egypártrendszerről a többpártrendszerre való áttérés intézményesítése útját. A magyar politológus ez után elmondja, hogy a Kisgazda- és a Szociáldemokrata Párt máris szerveződik, majd arra a kérdésre próbál választ adni: milyen magatartást fognak tanúsítani az új pártok a többpártrendszer tényleges megvalósulása után? Fejtő a következőket írja: A nem kommunista pártok és szervezetek kijelentették, hogy a kommunista pártot nem akarják teljesen kirekeszteni a hatalomból, akkor sem, ha - amint az előre látható - csapatainak túlnyomó része elpártol tőle, és szabad választás esetén a szavazatoknak csak 5-10 százalékát fogja megkapni. "

Interjú Tamás Gáspár Miklóssal és Horn Gyulával

London, 1989. február 13. (BBC, Panoráma) - Grósz Károly
pártfőtitkár a központi bizottsági ülést követően egy vasárnapi
interjúban egyebek között a többpártrendszer kialakítása kapcsán
szólt a pártalapítás kritériumairól. Erről kérdeztem telefonon
Tamás Gáspárt Miklóst a Szabad Demokraták Szövetsége vezetőségi
tagját.
    
    Grósz Károly a Központi Bizottság ülésén három kritériumot jelölt
meg, amelynek egy párt eleget kell hogy tegyen, amennyiben a
Magyarországon a közeljövőben létrejövő többpártrendszerben
legálisan kíván működni.
    
    Az első pont volna a szocializmusnak, mint történelmi
perspektívának az elismerése. A második az ország katonai
szövetségekben való kötelezettségvállalásának a tiszteletben
tartása, és a harmadik a stabilitásra való törekvés.
    
    A stabilitásra való törekvést bármely új ellenzéki mozgalom, új
demokratikus mozgalom nyilvánvalóan szívesen a magáénak vallja,
hiszen felfordulást itt senki nem akar. Az első két pont viszont
feltehetően arra szolgál, hogy az MSZMP-nek módot nyújtson arra,
hogy a felbukkanó új, demokratikus mozgalmak között ízlése szerint
válogasson. Némelyeket alkalmasnak tartanának a politikai játékban
való részvételre - némelyeket pedig kizárjon belőlük eleve.
    
    A politikai feltételeknek ilyen jellegű tartalmi megszabása
korlátozza azt a többpártrendszert, amelyet eddig a parlamentben,
jogi fórumokon és a társadalmi vitákban az emberek körvonalaztak és
amelyről eddig úgy tetszett, hogy valamiféle egyetértés jött létre.
    
    Nyilván egy olyan politikai törekvésről van szó, hogy a
demokratikus kibontakozásnak, a valódi többpártrendszerre való
átmenetnek az ütemét és a módját a párt határozza meg, aszerint
hogy taktikai okokból számára hogyan kívánatos.
    
    A Társadalmi Szemle hamarosan leközli a Központi Bizottság
történelmi albizottságának a jelentését, ami az 1956-os eseményeket
népfelkelésnek nyilvánítja. Ezt feltehetően és várhatóan nyilvános
vita követi. Mi lehet ennek a nyilvános vitának a célja és az
értelme?
    
    Én azt hiszem, hogy ez a nyilvános vita, ha valóban a szó igaz
értelmében sor kerül rá, akkor szintén a párton belüli konfliktus
enyhítését kell hogy szolgálja - legalábbis az akció kitalálói
szerint feltehetőleg. Ugye, a párt történetében először zajlott a
nyilvánosság előtt a párt vezetőinek politikai konfliktusa. Ez a
KB-ülésen szervetlen és mesterkélt kompromisszummal végződött. Egy
olyan kompromisszummal, amely tartalmában tulajdonképpen - ha
udvariasan elutasítja Pozsgay Imrének azt az állásfoglalását,
miszerint 1956 népfelkelésnek minősítendő, ami maga is egy
kompromisszum - ugyanakkor az egy sorral feljebb megbírált
politikai bizottsági tagot politikai bizalmáról biztosítja.
    
    A nyilvános vita, amelyben nyilvánvalóan pro és kontra érvek fognak
nyilvánosságot látni, arra lesz jó, hogy ezt a konfliktust
valamilyen szelídebb, civilizált formában fenntartsa, és a párt
számára alkalom lehet arra, hogy kipróbálja, hogy azok a hozzá
hűséges rétegek, amelyek eddig nem foglaltak állást a
demokratizálás elmúlt fél évében, megmutatkozzanak.
    
    Milyen rétegekre gondol konkrétan?
    
    Sokan vannak a párt régi támogatói közül olyanok, akiket a Pozsgay-
féle bizottság állásfoglalása felháborított. Ezek most nyilván
hangot fognak kapni és így olyan nyomás alá helyezhető a politikai
vezetés reformer szárnya, ami a további politikai reformok
tekintetében elbizonytalaníthatja őket.
    
    Tamás Gáspár Miklóst hallották.
    
    A Központi Bizottság tehát már elfogadta azt az álláspontot, hogy
az 1956-os események népfelkelésként indultak, később pedig
ellenforradalmi elemeket vegyítettek magukba. Megkérdeztem dr. Horn
Gyula külügyi államtitkárt - aki a történelmi albizottság tagjaként
részt vett ennek az álláspontnak a kialakításában - hogy ha a
Központi Bizottság ezt a konklúziót már elfogadta, mi várható a
nyilvános vitától?
    
    Nézze, úgy, ahogy az elmúlt 25-30 év, ugyanúgy a korábbi évtizedek
vagy évek eseményeinek, történéseinek a felülvizsgálata folyik.
    
    Ebben nem lehet kikerülni az 1956-os eseményeknek az
újraértékelését sem. Úgyhogy én úgy ítélem meg, hogy ebbe tartozik
bele. Tehát hogyha mi felül akarjuk vizsgálni az elmúlt 15-20 évet,
akkor visszafelé is kell nyúlnunk: hogy mi vezetett oda, ahova ma
jutottunk? Úgyhogy ebben az 1956-os eseményeknek az újraértékelése
feltétlenül szükséges. Én ezt teljesen természetes folyamatnak
tartom.
    
    Mennyire meghatározó dolog az, hogy ebben a kérdésben a párt
részéről már történt döntés?
    
    Nem döntés történt. Itt a párt részéről az történt, hogy a párt úgy
határozta meg, hogy ebben nem lehet valamiféle egyoldalú értékelés,
hanem mindent figyelembe kell venni, amelyet a mostani
történelemkutatások feltártak. Tehát beleértve ebbe azt is, hogy
nekünk újra kell vizsgálni sok mindent, beleértve az 1956-os
dolgokat is, s egyben meg kell határoznunk azt az új
értékelésünket, amelynek a lényege, hogy népfelkelés vagy
felkelésnek indult, és beletorkollottak az események egy
ellenforradalomba. Szóval ez hozzátartozik a mi múltunk
értékelésének az egész témájához.
    
    Mi történik akkor, hogyha a nyilvános vita eredménye esetleg az
lesz, hogy ez nem népfelkelés volt, nem ellenforradalom, hanem
forradalom?
    
    Nézze, én nem tudom megjósolni azt, hogy mi lesz a nyilvános
vitának a végeredménye. Én arra gondolok, hogy itt nagyon sok olyan
történelmi tény kerül majd nyilvánosságra, amely igazolja a
történelmi albizottságnak az állítását, vagy véleményét, vagy
álláspontját, amit megfogalmaztunk - hogy népfelkelésnek, illetve
felkelésnek indult.
    
    De tegyük fel, hogy esetleg arra a következtetésre jutnak, hogy
forradalom volt. A párt erre hogyan reagál?
    
    Ne haragudjon, de én nem tudok hipotézisekből, feltételezésekből
kiindulni. Én nem tudom, hogy a pártvita végül milyen eredménnyel
fog zárulni. Nem tudom megmondani Önnek, hogy mivel fog zárulni ez
a vita. Itt a lényeg az, hogy próbáljunk szembesülni a történelmi
igazságokkal és a tényekkel. Ez a párt részéről egy hallatlan nagy
dolog, hogy kész arra, hogy megvizsgálja ténylegesen, hitelesen,
hogy mi is történt október 23, és november 4-e között.
    
    Köszönöm, és még egy kérdésem lenne. Ez az új pártok működésének az
engedélyezésével kapcsolatos. Itt Grósz Károly három kritériumot
említett. Az egyik az, hogy a szocializmust, mint történelmi
perspektívát el kell ismernie az új pártnak. A második a Varsói
Szerződéssel kapcsolatos, tehát a magyarországi katonai
kötelességvállalás elfogadása. A harmadik pedig a stabilitásra való
törekvés. Tehát ezeknek a kritériumoknak a létezése nem azt
bizonyítja-e, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárton múlik, hogy
melyik pártnak ad engedélyt a létezésre és melyikre nem?
    
    Nem. Félreértés ne legyen. Grósz Károly is úgy fogalmazott a
nyilatkozatában - mint ahogy a Központi Bizottság is - hogy a
pártok működésének a kritériuma egy feltétel: hogy elfogadják az
alkotmányt.
    
    Tehát az alkotmányhoz való hűség, vagy az alkotmánynak az
akceptálása - ez a legfőbb kritérium. Márpedig az alkotmányban
benne van a szocializmus eszméinek az igenlése. Tehát ez most nem a
Grósz Károly nyilatkozatától függ, hanem az alkotmánytól -
amelyiknek a kialakítása folyamatban van. Tehát előbb -
feltételként - (mint Grósz Károly a párt főtitkára) az alkotmánynak
az elfogadásától tette függővé azt, hogy a pártok létrejöhessenek.
    
    - Dr. Horn Gyula külügyi államtitkár nyilatkozott.+++


1989. február 13., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi... - Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD