Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 27.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

A magyar helyzet alakulása (Nemzetközi sajtószemle)

"Fejtő Ferenc tollából hosszú elemzés jelent meg a legfrissebb magyar politikai fejleményekről az olasz konzervatív II Giornale-ban. A kétségtelenül felülről kezdeményezett, de a közvélemény nyomására megindult forradalom Fejtő szerint abban áll, hogy az MSZMP Központi Bizottsága - elsőként a hatalmon lévő kommunista pártok között - megnyitotta az egypártrendszerről a többpártrendszerre való áttérés intézményesítése útját. A magyar politológus ez után elmondja, hogy a Kisgazda- és a Szociáldemokrata Párt máris szerveződik, majd arra a kérdésre próbál választ adni: milyen magatartást fognak tanúsítani az új pártok a többpártrendszer tényleges megvalósulása után? Fejtő a következőket írja: A nem kommunista pártok és szervezetek kijelentették, hogy a kommunista pártot nem akarják teljesen kirekeszteni a hatalomból, akkor sem, ha - amint az előre látható - csapatainak túlnyomó része elpártol tőle, és szabad választás esetén a szavazatoknak csak 5-10 százalékát fogja megkapni. "

Az ÉS cikke Kádárról - Eörsi-nyilatkozat

München, 1989. február 4. (SZER, Világhíradó) - Az Élet és Irodalom
Kádár-cikkéről kikértük Eörsi István író véleményét. Sajnos, mint
hallani fogják: a budapesti telefonvonal minősége olyan rossz, hogy
nyilatkozatának beolvasására kellett rászánni magunkat.
    
    - Tamás István cikkének az a nagy jelentősége, hogy szóvá tette
azt, ami mindenkiben benne motoszkál, és felvetett olyan
kérdéseket, amelyeket mindenki tud. Mármost arról vitázni, hogy
Kádár János 56-ban az igazat mondta-e vagy sem; hogy hol, és mikor
szegte meg a szavát, nem is érdemes, mert az ő magatartásának a
megítélése nem kíván sem elemzést, sem különösebb éleselméjűséget.
    
    Amikor mostanában hallgatom a Pozsgay-nyilatkozatról szóló vitákat,
Grósz Károly például azt mondja: nem ismer olyan dokumentumot,
amely újabb tényeket tárna föl. Mindig az az ember jut eszembe, aki
azt mondja az állatról, hogy ez elefánt, mert megszámláltam a vörös
vérsejtjeit. Az ember onnan látja egy elefántról, hogy elefánt,
mert agyara van, meg ormánya.
    
    Éppen így tudja az ember Kádár Jánosról is, hogy feltétlenül
hazudott, amikor amnesztiát ígért - nem csak Nagy Imre ügyében,
hanem mások ügyében is. Az ember tudja, hogy egész 56-os
magatartása - november 1-sejei eltűnésétől kezdve - szörnyű
hazugságok gyűjteménye volt. Számomra nem az a kérdés most már,
hogy miként kell őt, és 56-os korszakát értékelni - ez a napnál
világosabb. Számomra az a nagy kérdés, hogy miként bírta az egész
magyar társadalom ezt a tudását - ezt a nyilvánvaló tudását - több
mint harminc éven át elnyelni. Mégpedig nemcsak úgy elnyelni, hogy
nem beszélt róla - hiszen nem is volt. mód rá nyilvánosan beszélni,
legföljebb csak az utóbbi években, szamizdatban - hanem lelkileg is
elnyelni.
    
    Itt van Tamás István, aki ezt a kitűnő cikket írta -, ő tudomásom
szerint a Népszabadság publicistája volt évtizedeken át, talán most
is az. Semmiféle rosszat nem tudok róla mondani - tehát igazán nem
szemrehányásból említem ezt - csak pszichológiai rejtély számomra,
hogy hogyan tudott mindannak a tudatában, amit most csak megpendít,
- ki sem tálal csak megpendít - évtizedeken át a Népszabadság
publicistája lenni. Ezt a kérdést az egész magyar értelmiségre
vonatkoztatva föl tudnám tenni.
    
    Ezt tartom egész legújabbkori történelmünk egyik legnagyobb
témájának. Ami a cikket magát illeti: úgy hiszem egy tabut megtört.
    
    Mindenki suttogta, hogy most már erről szólni kellene. Nem volt
szinte egyetlenegy olyan politikai beszélgetés sem, ahol valamilyen
formában Kádár János 56-os szereplése, későbbi szerepe és ennek
stilizálása föl ne merült volna. Tamás Istvánnak valóban nagy
érdeme, hogy ezeket a kérdéseket a nyilvánosság előtt föltette.
    
    Miért hazudott Kádár abban az időben, miért nem beszél még ma sem a
valóságos történelmi eseményekről? Ezek után valószínűleg
folytatódni fog ezeknek a kérdéseknek a nyilvános föltevése, mint
ahogy az is nagyon valószínű, hogy Kádár János egy szót sem szól
továbbra sem.
    
    A legfontosabb következménye ennek a cikknek az lesz - mivel
Kádárnak még mindig van egy jelentős tábora, amely a Kádár nevéhez
fűződő kellemetlen tényekről nem akar tudomást venni - hogy
amennyiben ez a téma folytatódik, és ekörül a kérdések sűrűsödnek,
akkor ez a tábor éppolyan kellemetlen helyzetbe kerül, mint -
mondjuk: mutatis mutandis - az a sokkal nagyobb, és sokkal
elszántabb tábor, amelyik nagyon hosszú időn át próbálta Sztálin
bűneit nem tudomásul venni.
    
    Ezzel nem akarom ezt a két személyt összehasonlítani, mert már csak
méretben sem hasonlíthatók össze. Nem csak azért, mert Sztálinnak
sokkal több embert állt módjában elpusztítani, hanem mert a két
személyiség mérete sem hasonlítható össze.
    
    A lényeg tehát, nem ez, hanem az, hogy idő múlva lehetetlenné válik
Kádár idealizálása. Emlékszem rá, hogy egyik vezető
reformértelmiségünk - tapintatból nem mondom ki a nevét, ismert,
kiváló ember -, 15 évvel ezelőtt azt mondta nekem egy kiránduláson,
hogy: Kádár történelmi személye csak Deák Ferencéhez mérhető. Amire
akkor azt válaszoltam, hogy: no-no, Deák Ferenc azért nem végezte
el Haynau és Bach munkáját is, nem beszélve arról, hogy a kiegyezés
feladatát is sokkal magasabb szinten oldotta meg. Akkor ez az ember
rám nézett, és lehetett látni, hogy javíthatatlannak tart. Pedig ő
is nyilvánvalóan tudta azokat a hazugságokat és szörnyűségeket,
amelyeket most Tamás István cikke távolról, vagy csak éppen
hozzávetőlegesen érint. Tudta, de elnyelte.
    
    Biztos vagyok benne, hogy mind a mai napig nagyon sokan vannak,
akik ezekről a dolgokról egyszerűen nem akarnak tudomást venni.
    
    Ezért nagyon fontos ez a cikk - és a további vita is, ami ehhez fog
kapcsolódni.
    
    Eörsi István író a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagja beszélt
Budapestről. +++
    


1989. február 4., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi... - Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD