Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 27.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

A magyar helyzet alakulása (Nemzetközi sajtószemle)

"Fejtő Ferenc tollából hosszú elemzés jelent meg a legfrissebb magyar politikai fejleményekről az olasz konzervatív II Giornale-ban. A kétségtelenül felülről kezdeményezett, de a közvélemény nyomására megindult forradalom Fejtő szerint abban áll, hogy az MSZMP Központi Bizottsága - elsőként a hatalmon lévő kommunista pártok között - megnyitotta az egypártrendszerről a többpártrendszerre való áttérés intézményesítése útját. A magyar politológus ez után elmondja, hogy a Kisgazda- és a Szociáldemokrata Párt máris szerveződik, majd arra a kérdésre próbál választ adni: milyen magatartást fognak tanúsítani az új pártok a többpártrendszer tényleges megvalósulása után? Fejtő a következőket írja: A nem kommunista pártok és szervezetek kijelentették, hogy a kommunista pártot nem akarják teljesen kirekeszteni a hatalomból, akkor sem, ha - amint az előre látható - csapatainak túlnyomó része elpártol tőle, és szabad választás esetén a szavazatoknak csak 5-10 százalékát fogja megkapni. "

Magyar politikai fejlemények

Washington, 1989. január 27. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A
legtöbb kelet-európai országban politikai és gazdasági reformok
bevezetése van folyamatban, és ezek között élenjár Magyarország.
    
    Néhány héttel ezelőtt a magyar Országgyűlés törvényjavaslatokat
hagyott jóvá politikai, társadalmi szervezetek és szakszervezetek
alakításáról, egyben jóváhagyta a gyülekezési és tüntetési jogot. A
törvények még nem intézkednek az említett szervezetek hivatalos
bejegyzéséről és működéséről. Erre augusztusban kerül sor. A
törvények előírják azonban, hogy az új csoportok nem
veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát. A kommunista
hatóságok viszont fenntartják a jogot, hogy eldöntsék, fennáll-e
ilyen veszély. Magyarországon ezért sokan joggal teszik fel a
kérdést, jelentenek-e valami újat ezek a törvények.
    
    A szakértők, nem is beszélve az utca emberéről, óvatosan fogadják a
hatóságok lépéseit. Ennek egyszerű oka pedig az, hogy Magyarország
kommunista urai nem azért lazítanak a gyeplőn, mert nagyszerűnek
tartják a többpártrendszert, hanem mert kénytelenek változtatásokat
eszközölni. Az új törvények a kormányzat pragmatikus gesztusának is
tekinthetők, hogy valamiképpen orvosolják az ország egyre mélyülő
gazdasági válságát. Magyarországon alacsony a termelékenység, és az
ország külföldi adóssága 13 milliárd 400 millió dollár körül van,
ami hatalmas összeg egy 10,5 millió lakosú országnak.
    
    A bevezetett gazdasági reformokat, tehát az ártámogatás leépítését,
a veszteséges vállalatok bezárását vagy az áremeléseket nem kísérte
figyelemreméltó politikai liberalizálás. A közvélemény ezért nem is
nagyon lelkesedett értük. Két héttel ezelőtt a kormány ismét
hallatta hangját. Átlagban 24 százalékkal felemelte az
élelmiszerárakat és 90 százalékkal a közlekedési költségeket.
    
    Pozsgay Imre államminisztert liberálisnak tartják a magyar
kommunista vezetésben, és lehetséges, hogy egy szép napon ő lesz
majd az óvatos politikát követő Grósz Károly utóda. Munkatársunknak
Budapesten kijelentette: a kormány rájött, hogy a gazdasági
változásokat politikai változásoknak kell kísérniök, bár egyes
megfigyelők úgy vélik, az említett új törvények nem elég
mélyrehatóak.
    
    Pozsgay azzal érvel, hogy ezek a lehető legmesszebbre mennek az új
pártok megalakítása kérdésében, tekintetbe véve a túlfűtött
politikai légkört. Úgy véli, hogy a kormány középutas álláspontot
foglal el ebben a kérdésben. Ha nem ezt az utat választotta volna,
nagyobb viták lennének és nagyobb volna a párt javaslatok
ellenzéke. Hozzátette: így tehát sokkal élesebb vitának lettünk
volna tanúi ebben a kérdésben, a reformellenes elemeknek nem lenne
ilyen gyenge hangjuk az Országgyűlésben.
    
    Pozsgay végül annak a nézetének adott hangot, hogy a kommunista
párt elkötelezte magát a liberalizálás mellett, és követni fogja a
szervezkedési és gyülekezési törvény előírásait.
    
    Az Egyesült Államok keleti partvidékén, Connecticut állam egyetemén
tanít politológiát Tőkés Rudolf, aki rámutatott, hogy az elfogadott
törvények ellenére a hatalom még mindig a kommunista párt kezében
van. Tőkés kifejtette: amíg a kommunista párt vétójoggal
rendelkezik a kulcsfontosságú gazdasági kérdésekben, a
külpolitikában és a honvédelemben, addig eltűri majd az úgynevezett
ellenzéki pártok működését.
    
    Magyarországon már ma is működnek ellenzékinek tűnő szervezetek,
közöttük a Demokrata Fórum, a Kisgazdapárt és a Szabad Demokraták
Szövetsége. Tőkés professzor szerint az új törvények
szétforgácsolhatják és gyengíthetik az ellenzéket. A kommunista
párt érdeke, hogy minél több kis ellenzéki párt legyen, amelyek
atomelemei a széles, de nem egybeforrott ellenzéknek. Briliáns
trükk, mert azt a látszatot kelti, hogy többpártrendszer van, de
ténylegesen ez csak ravaszul irányított, tág értelemben vett
pluralizmus, nem igazi többpártrendszer.
    
    Ha a kommunista hatóságok engedélyeznek bizonyos fokú igazi
politikai liberalizálást, a magyar nép nyilván készen áll az
alkalom megragadására és szervezetek létrehozására. Ezek között
vannak az új szakszervezetek képviselői, akik most lehetőséget
látnak arra, hogy elszakadjanak a kommunista irányítás alatt álló
szakszervezeti szövetségtől. Amerikai szakszervezeti vezetők
becslése szerint az elmúlt évben több mint 150 ezer tag lépett ki
Magyarországon az állami irányítás alatt álló szakszervezetekből.
    
    +++


1989. január 27., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi... - Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD