Rendszerváltás és az MTI

	FKGP kibővített ülése
(Krassó György) London, 1989. január 22. (BBC, A világ minden tájáról) - A helyi szervezetek vezetőivel kibővített ülést tartott tegnap a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt országos vezetősége. A résztvevők megvitatták a pártszervezés időszerű kérdéseit, a választásokra való felkészülést, és megválasztották a párt politikai bizottságát, intéző bizottságát és területi vezetőit. A Kisgazdapárt 14 tagú politikai bizottságának tagjai lettek: Pártay Tivadar, a párt elnöke, Futó Dezső főtitkár, Kovács László, Jancsó János, dr. Mizsei Béla, Jónás József és Szőke Pál alelnökök, dr. Iván Géza és Dragon Pál főtitkárhelyettesek, Bereczky Vilmos és dr. Ravasz Károly sajtótitkárok, dr. Boross Imre, dr. Böröcz István a dél-dunántúli területi pártvezető, valamint Bába Iván a választási iroda vezetője. A kibővített vezetőségi ülés állásfoglalást fogadott el, amelyben a párt már korábban közzétett irányelveinek megfelelően támogatja a történelmi magyar címer és a nemzeti jelvények alkotmányos visszaállítására vonatkozó javaslatokat, és üdvözli a Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-segédtudományok tanszéke és Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság e tárggyal kapcsolatos hétfői tanácskozását. A Kisgazdapárt országos vezetősége felhatalmazta a politikai bizottságot, hogy alakítsa ki a párt álláspontját az Új Márciusi Front felhívásával kapcsolatosan, egy országos nemzeti bizottságban való részvételről. Az Új Márciusi Front felhívására több alternatív szervezet tette már közzé válaszát. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete üdvözölte, és támogatásáról biztosította a kezdeményezést, amennyiben az országos nemzeti bizottságban nem lesznek előjogokkal rendelkező vezetők, és amennyiben azok a parlamentáris jogállam megteremtésén kívánnak munkálkodni. A Fidesz elutasította a javaslatot - hangoztatva -, hogy semmilyen koalíciós ajánlat nem meggyőző addig, amíg házkutatások folynak vidéki szervezőinél. A Független Jogász Fórum ugyancsak elutasította a csatlakozást, mert álláspontja szerint új választójogi törvény alapján, demokratikus választásokkal létrehozott alkotmányozó nemzetgyűlés biztosíthatja csak az átmenetet a jogállamiságba. A Magyar Demokrata Fórum képviseletében Bíró Zoltán úgy vélte, hogy a koalíció megteremtésének feltételei még hiányoznak. Tárgyalásokra van szükség, és az MSZMP-nek tisztáznia kell, hogy két arca közül melyik az igazi? A demokratikus átalakulásra való őszinte törekvés, vagy a ragaszkodás a hatalmi monopóliumához? Bíró Zoltán kijelentése azon a hat órás tanácskozáson hangzott el, amelyet az MSZMP-hez és az MDF-hez tartozó 26 értelmiségi részvételével rendezett pénteken a párt politikai főiskolája. Ez volt az első közvetlen párbeszéd, bár nem hivatalos tárgyalás a párt, és a Magyar Demokrata Fórum között. Bíró Zoltán azt is hangoztatta, hogy a mostani kapkodást el lehetett volna kerülni, ha már egy évtizeddel korábban megkezdik a politikai intézményrendszer demokratizálását. Többen foglalkoztak a párt kettős arculatával. Kiss Gy. Csaba megállapította, hogy a hatalom gyakorlásának mechanizmusában döntő változásokra nem kerül sor, Kulin Ferenc pedig felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy a párt konzervatív szárnya aktivizálódik, és erőszakkal válaszolhat a társadalom demokratikus törekvéseire. Balogh Sándor természetellenesnek minősítette az egypártrendszer negyven évvel ezelőtti magyarországi bevezetését, Csengey Dénes pedig arra mutatott rá, hogy a központosított sztálinista modell nem tudta megoldani a feladatokat. Történelmileg kudarcot vallott, de politikai játszótér hiányában, politikai vereséget mindeddig nem szenvedett. - A többpártrendszerű demokráciába a félpártrendszeren át vezet az út, mondotta Csurka István - arra utalva -, hogy az MSZMP monopol- hatalmát korlátozni kell. Több felszólaló, így Huszár István a Hazafias Népfront főtitkára kívánatosnak tartotta, hogy a társadalom politikai tagoltsága megjelenjék a politikai színtéren is, és Für Lajos, Schmidt Péter, Sólyom László, Madarász Tibor új a mai politikai mozgalmakat képviselő demokratikus országgyűlés megteremtését sürgette. Arra a javaslatra, hogy március 15-ét a párt az alternatív szervezetekkel együtt ünnepelje, Csengey Dénes azt válaszolta, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha majd betiltás és rendőri atrocitások nélkül lehet megünnepelni október 23-át is. Csurka István a koalíciós javaslatokról szólva azt mondta, hogy minden közmegegyezés hamis, amíg az érdekeik érvényesítéséből kirekesztettek, a szegények és elesettek nem tudják hallatni hangjukat. +++ 1989. január 22., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »