Rendszerváltás és az MTI

	Alternatív vélemények az Országgyűlés tegnapi ülésszakáról
London, 1989. január 11. (BBC, Panoráma) - Milyen visszhangra talál Magyarországon az Országgyűlés tegnap lezajlott ülése? Elsőként telefonon Baranyai Tiborral, a szociáldemokrata mozgalom egyik vezetőjével beszéltem, s megkérdeztem tőle: hogyan értékeli azt az új fejleményt, hogy az Országgyűlésen elfogadták az új törvényt, amely lehetővé teszi a politikai szervezetek működését? - Természetesen ez egy előrelépés az eddigi állapotokhoz képest, de mindenesetre mi, szociáldemokraták ennek a hétnek az elején, tehát hétfőn nyilvánosságra hoztuk, hogy az eddigi mozgalmi elnevezésünket párttá változtatjuk, és a jövőben mint Magyarországi Szociáldemokrata Párt kívánunk működni. Tettük ezt a lépést azért hétfőn, mert meg akartunk előzni egy esetleges megszorító rendelkezést - ami előfordulhatott volna - az egyesületi törvényben. Az, hogy a külön párttörvényt hat hónap múlva, vagy hat hónapon belül kívánja a kormány meghozni - ez szerintünk időhúzás, és az ellenzék számára nehezebbé teszi, hogy esetleg az 1990-es választásokra fel tudjon készülni. - Az új törvény - ha érvénybe lép, ahogyan előre jelezték augusztusban - hogyan befolyásolja működésüket majd? - Gyakorlatilag itt nem a törvény az egyetlen akadály, ami tulajdonképpen nehézzé teszi egy valódi ellenzéki pártnak a szerveződését, hanem az is, hogy nekünk nincs sajtónk. A különböző magyar lapok mind az MSZMP tulajdonában vannak, vagyis az ő utasításuk szerint közölnek vagy hallgatnak el dolgokat. - A Kisgazdapárt is alig hat hete alakult újjá. Egyik szóvivőjének, Pártay Tivadarnak szintén feltettem a kérdést. Egyrészt: hogy hogyan értékeli az Országgyűlés tegnapi ülésén történt fejleményeket? Mit gondol az új törvényről, és milyen nehézségekre számít mint a Kisgazdapárt egyik vezetője? - A tegnapi ülés egy óriási változást jelent a például fél évvel, vagy egy évvel ezelőttiekhez képest. Folyamatosan változik meg a parlamentnek az arculata, a hangulata, ami megnyilvánul a határozatokban, felszólalásokban. Nem jónak tartom azt a körülményt, hogy a hatalmon lévő párt nem kezdeményez, hanem a közvélemény nyomása után kullog, vagy ballag - mondjuk így. A tegnapi ülés a már a bizottságokban kialakult és előkészített törvényjavaslat elfogadásával zárult, amely hosszú és nehéz harcok árán jött létre - tehát kétségtelenül előremutatónak mondható. Mi reméljük azt, hogy ezek a törvények és javaslatok - feltéve, ha a most mégiscsak beszúrt passzus az egyesülési törvényben, hogy a pártokra vonatkozó törvényt később hozzák meg, azzal a módosítással, hogy augusztus elsejéig ezt a kormánynak elő kell terjeszteni - ha ez nem támaszt különböző gátakat és akadályokat, akkor ez a törvény elfogadható és kielégítő. És ez azt jelenti, hogy a Kisgazdapárt igen komoly reményekkel indulhat a szerintünk még az idén megtartandó tanácsi, de legkésőbb jövőre megtartandó országgyűlési választásokon is - akkor az akadályok ellenére, amiket mi ötven év alatt megszoktunk alaposan - az akadályok ellenére is komoly eredményre számítunk. Nem egy többségre esetleg - de egy igen jelentős parlamenti és tanácsi részvételre. Természetes, hogy a felkészülésnél nagyon sokat ront ez az elhúzódás, amelyik a beiktatott passzusra, vagy a pártokra külön törvényt hoz augusztus l-ig. Tehát ha augusztus 1-jén léphetnek bizonyos tevékenységre a pártok - mert hát ez bizonytalanságban tart bennünket - akkor bizony egy szeptemberi vagy novemberi, vagy októberi választás esetén ez nagyon rövid idő a felkészülésre. - Az Inconnu Független Művészcsoport egyik vezetőségi tagját: Molnár Tamást kérdeztem meg, hogy valóban elképzelhető-e szövetség a párt és az ellenzék, illetve az alternatív csoportok között? - Úgy gondolom, hogy a párt valószínűleg ki tud alakítani átmeneti szövetséget az alternatív mozgalmakkal. Ezt azonban hangsúlyozom: számomra az alternatív mozgalom és az ellenzéki mozgalom két külön dolog. Tehát úgy gondolom, hogy a radikális ellenzékkel valószínű hogy nem fog semmiféle koalíciót kialakítani, hiszen nincs partneri kapcsolat és viszony köztük. Nem is volt, és valószínű hogy nem is lesz. A társadalmi igazságosság és jogszerűség irányába tett korlátozott lépésekkel a párt valószínű ellensúlyozni akarja azt a gazdasági csődtömeget, amelyet az előző vezetés hagyott hátra. A párt időt húz, halogató taktikájához partnereket keres, célja valószínűleg a hatalom megtartása. Ezek a különalkuk, vagy úgynevezett "engedmények" sokszor nem érintik a lakosság egészét és többségét. Az emberek csalódottak, hatalmas rés tátong a valóság és az ígéretek között. A lakosság méltán bizalmatlan az értelmiségiekkel szemben - és itt az alternatívokkal szemben is -, hiszen többször tanúja volt annak, hogy a feje felett különalkukat kötöttek, kiárusították érdekeit. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a párt és a kormány nem enged gazdasági és politikai akaratából, akár konfrontáció útján is kizsigereli a tömegeket - a terheket egyértelműen nem a nagyvállalatokra, nem az intézményekre, hanem a tömegekre, a tömegek vállára helyezi. Egy esetleges koalícióban - úgy gondolom - ismét kisebbségben lenne a népképviselet és a népakarat. Ez fokozná a bizalmatlanságot, és nem nyújtana más kiutat, mint sorozatos, és egyre mélyülő konfliktusok lehetőségét. Berecz János tegnap a parlamenti beszédében lényegében kezet nyújtott az alternatív mozgalmaknak. Azt gondolom, hogy ezt a kezet a kompromisszumokra épülő népi politika - amelyet az MDF képviselt - elfogadta, és már azt gondolom, hogy a jövőben is elfogadja. A reformkommunisták partnerei pedig minden valószínűség szerint a hajdani revizionisták lehetnek. Itt is szó lehet egy áttételes, kevésbé nyílt együttműködésről. +++ 1989. január 11., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »