Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 27.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

A magyar helyzet alakulása (Nemzetközi sajtószemle)

"Fejtő Ferenc tollából hosszú elemzés jelent meg a legfrissebb magyar politikai fejleményekről az olasz konzervatív II Giornale-ban. A kétségtelenül felülről kezdeményezett, de a közvélemény nyomására megindult forradalom Fejtő szerint abban áll, hogy az MSZMP Központi Bizottsága - elsőként a hatalmon lévő kommunista pártok között - megnyitotta az egypártrendszerről a többpártrendszerre való áttérés intézményesítése útját. A magyar politológus ez után elmondja, hogy a Kisgazda- és a Szociáldemokrata Párt máris szerveződik, majd arra a kérdésre próbál választ adni: milyen magatartást fognak tanúsítani az új pártok a többpártrendszer tényleges megvalósulása után? Fejtő a következőket írja: A nem kommunista pártok és szervezetek kijelentették, hogy a kommunista pártot nem akarják teljesen kirekeszteni a hatalomból, akkor sem, ha - amint az előre látható - csapatainak túlnyomó része elpártol tőle, és szabad választás esetén a szavazatoknak csak 5-10 százalékát fogja megkapni. "

Szovjet szövetkezetek adóztatása - pénzügyi főtisztviselő 1.

Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 27. hétfő (MTI-tud) - Míg a munkások és alkalmazottak átlagfizetése a Szovjetunióban havi 217 rubel, a szövetkezeti szektorban dolgozók jövedelme átlagosan havi 500-600 rubel, de az 1000 rubeles jövedelem sem ritka. A nagy jövedelmi különbség mögött legtöbbször nincs ilyen nagy különbség a munka hatékonyságában.

A nagy jövedelemkülönbség magyarázata abban rejlik, hogy míg az
állami vállalatok jövedelmük negyven százalékát fizetik be adóként
az államkasszába, a szövetkezetek adója 3 és 10 százalék között
mozog. A csekély adó lehetővé teszi, hogy némelyik szövetkezet
bevételének több mint 80 százalékát bérezésre fordíthassa. Ezt Jurij
Zemszkov, a szovjet pénzügyminisztérium adóosztályának vezetője
fejtette ki a Szovjetszkaja Rosszija munkatársának.

    Az indokolatlanul nagy jövedelemkülönbségnek Zemszkov szerint
két nem kívánatos hatása van: 1. Az igazságtalan elosztás társadalmi
feszültséget szül. 2. A legképzettebb munkaerő elvándorol az állami
szektorból, ami a jól működő vállalatokat is hanyatlással fenyegeti.

    A napokban jelent meg a Legfelsőbb Tanács Elnökségének rendelete
a szövetkezetek adóztatásáról. Eszerint a köztársasági törvényhozó
testületek állapíthatják meg az adó mértékét, a helyi tanácsok pedig
átmeneti időszakra kedvezményeket adhatnak egyik-másik
szövetkezetnek, sőt joguk van adómentességet is biztosítani. A
legfelső államvezetés célja az, hogy ezzel a rendelettel
kiküszöbölje a nyerészkedés lehetőségét, és csak azokat a
szövetkezeteket ,,hagyja élni,,, amelyek közhasznú tevékenységgel
méltányos jövedelemhez jutnak.

    Alkalmas-e ez a rendelet a kitűzött cél elérésére? - firtatta a
Szovjetszkaja Rosszija munkatársa. Felvetette, hogy a helyi tanácsok
széles jogköre esetleg kiszolgáltatja a szövetkezeteket a
bürokratikus önkénynek, túlságosan függ majd boldogulásuk a helyi
tanácsi végrehajtó bizottság rokon- vagy ellenszenvétől. A pénzügyi
főtisztviselő szerint a helyi tanácsi szervekben eléggé jól képzett
szakemberek dolgoznak ahhoz, hogy belássák: saját költségvetésüket
csökkentik, ha bármelyik adózó szövetkezetet tönkreteszik. (folyt.)


1989. február 27., hétfő 09:43


Vissza » Folytatásokkal »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi... - Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD