Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 27.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

A magyar helyzet alakulása (Nemzetközi sajtószemle)

"Fejtő Ferenc tollából hosszú elemzés jelent meg a legfrissebb magyar politikai fejleményekről az olasz konzervatív II Giornale-ban. A kétségtelenül felülről kezdeményezett, de a közvélemény nyomására megindult forradalom Fejtő szerint abban áll, hogy az MSZMP Központi Bizottsága - elsőként a hatalmon lévő kommunista pártok között - megnyitotta az egypártrendszerről a többpártrendszerre való áttérés intézményesítése útját. A magyar politológus ez után elmondja, hogy a Kisgazda- és a Szociáldemokrata Párt máris szerveződik, majd arra a kérdésre próbál választ adni: milyen magatartást fognak tanúsítani az új pártok a többpártrendszer tényleges megvalósulása után? Fejtő a következőket írja: A nem kommunista pártok és szervezetek kijelentették, hogy a kommunista pártot nem akarják teljesen kirekeszteni a hatalomból, akkor sem, ha - amint az előre látható - csapatainak túlnyomó része elpártol tőle, és szabad választás esetén a szavazatoknak csak 5-10 százalékát fogja megkapni. "

Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (1. rész)

1989. február 21., kedd - Kedden reggel a KB székházában - Berecz János elnökletével - a párt agrárpolitikai tézistervezetének vitájával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bizottsága.

A felszólalók valamennyien nagy jelentőségűnek ítélték, hogy a
mezőgazdaság helyzete, az ágazat koncepciója a testület ülésének
napirendjére került. Többen is hangsúlyozták, hogy a három
évtizeddel ezelőtt meghirdetett agrárpolitika jelentős eredményeket
hozott, mégis szükség van az új koncepció kialakítására. Olyannak
ítélték az előterjesztést, amely alapjaiban alkalmas új tézisek
megfogalmazására, de voltak, akik úgy vélekedtek: a benne foglalt
célrendszert még konkrétabbá, markánsabbá kell formálni. Hangsúllyal
szólt erről Csáki Csaba is.

    A testület elé tárt helyzetértékelést, a különböző
elgondolásokat - tágabban: a magyar mezőgazdaság múltját és jelenét
- értékelve többen olyan tényezőkre hívták fel a figyelmet, amelyek
az előterjesztésben véleményük szerint nem kaptak kellő hangsúlyt.
Váncsa Jenő kiemelte, hogy a magyarországi reformfolyamat éppen a
mezőgazdaságban tudta a legnagyobb mértékben kifejteni hatását,
hiszen itt tért át a kormányzat elsőként a közvetett irányításra,
jellemző volt a termelők más ágazatokéhoz képest szabadabb
mozgástere. Nem kevésbé lényeges, hogy a mezőgazdaság a szocialista
Magyarországon a kezdetektől fogva vegyes tulajdonú ágazat volt.
Berend T. Iván történelmi értékű pozitívumnak mondotta, hogy az
önigazgatás egyedül ebben az ágazatban valósult meg hazánkban.
Mezőgazdaságunk az elmúlt évtizedekben stabilizáló szerepet töltött
be a népgazdaságban, most azt kell elérnünk, hogy e szerepét a
jövőben is megtarthassa - fogalmazott Romány Pál.

    Számos felszólaló rámutatott, hogy hazánk, legalább is ami a
mezőgazdaságot illeti, kiállja az összehasonlítás próbáját a világ
fejlett országaival. Az ágazat önmagához képest is rendkívül sokat
fejlődött, nem túlzás azt mondani - ahogy Juscsák György fogalmazott
-: a parasztság arculata megváltozott, munkájában megjelent a
legfeljettebb technika. Mezőgazdaságunk nyitottá vált a világ
korszerű módszereinek befogadására, s ennek is köszönhető, hogy a
legigényesebb piacokon is versenyképesek termékeink. (folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 16:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (2. rész)

Most olyan időszakban kell helytállni, amikor valóságos
,,szubvenció-háború,, folyik a világban. Az OECD-országok 1980-tól
mostanáig megkétszerezték mezőgazdasági támogatásaikat, s például
1987-ben az Egyesült Államokban Iowa állam farmerei több támogatást
kaptak, mint egész Afrika a Világbanktól. Beck Tamás elmondta, hogy
a kereskedelmi tárca a maga eszközeivel igyekszik segíteni a
mezőgazdaság versenyképességét. A tervezett offenzív piaci fellépés
egyik példájaként szólt arról: a tárca olyan saját külföldi
kiskereskedelmi hálózatot kíván kiépíteni, amelynek üzleteiben a
nyugati vásárlók megtalálják a jellegzetes magyar élelmiszeripari
termékeket. A monopolhelyzetek megszüntetésére törekszenek, amit az
is bizonyít, hogy az exportban már csak a termékek 30, az importban
pedig 20 százaléka engedélyköteles. Olyan fontos cikkek kerültek le
az utóbbi időben a kivételi listáról, mint a kávé és a bor. Rimóczy
Sándorné a monopóliumok további csökkentését szorgalmazva javasolta
a Gabonatröszt kizárólagos exportjogának megszüntetését. Váncsa
Jenő, aki ugyancsak széles áttekintést adott a mezőgazdasági tárca
tervezett lépéseiről, már arról is beszámolt, hogy nemcsak az
export-monopóliumnak, hanem magának a trösztnek a megszüntetése is
szerepel az elképzelések között. A kormányzati orvoslást igénylő
gondokat sorolva egyebek között szólt a költségvetési támogatások
leépítésének elkerülhetetlen, ám jelenlegi helyzetükben igen nagy
körültekintést igénylő folyamatával. Azt is hozzáfűzte: a tárca már
évek óta a minőség programját szorgalmazza, a termelők azonban csak
nagyon lassan hajlandók tudomásul venni az új követelményeket.
Márpedig a kezdeményező szerep a jövőben is a nagyüzemeké marad, a
kormányzatnak csupán a megfelelő feltételeket kell ehhez garantálnia
a szabadabb vagyonmozgás, gazdálkodási formaváltás jogi kereteinek
kialakításával, a korábbi kötöttségek oldásával. Ennek megfelelő
javaslatait a Minisztertanács még az első félévben az Országgyűlés
elé is terjeszti. (folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 16:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (3. rész)

Az agrárszektor ugyanakkor súlyos belső feszültségekkel is
küszködik. Gubicza Ferenc kijelentette: többet már nem lehet
,,kifacsarni,, a mezőgazdaságból, az árbevételarányos nyereség itt
kevesebb, mint a fele az iparban elértnek. Dudla József egyenesen
elkeresedettségről, távlatvesztésről beszélt, de Szabó István is
hangsúlyozta: elodázhatatlan feladat annak megvizsgálása, hogy az
1500 mezőgazdasági üzemből mennyi került igen nehéz helyzetbe.
Révészné Kéri Anna egyébként ötszázra becsülte a ,,máról holnapra
tengődő,, üzemek számát. Aggodalomra ad okot a kistermelők helyzete
is: csökken vállalkozókedvük - mutatott rá Hegedűs Lajos. Garantálni
kellene a tézisekben is - mondotta -, hogy az adórendszert hosszú
távon sem rontja termelési feltételeinket.

    Burgert Róbert a gondok forrását részben abban látta, hogy
napjainkban egyszerre tapasztaljuk a hiánygazdaság és a túltermelés
jeleit, mert a piaci viszonyok csak részben működnek, és ezzel nem
mindig van tisztában az irányítás. Az önköltség elismerésére
hivatott árak alkalmatlanok a piaci viszonyok közvetítésére, ezért
az árrendszeren mielőbb változtatni kell. Szlamenicky István a másik
oldalról, a gazdálkodói magatartás szemszögéből vizsgálta a piac
szerepét, amikor a marketingszemlélet hiányát tette szóvá. Mint
mondotta, sokan máig is a mezőgazdasági termékek ,,átvételében,,
gondolkodnak, s nem abban, hogy ezeket a cikkeket eladni kell. Azt
is megjegyezte: ha azonban továbbra is kétszámjegyű lesz az
infláció, akkor az egyre a szűkülő belföldi piac válik az
élelmiszergazdaság fő ,,ellenfelévé,,.

    Kovács Imre szerint - noha a szerkezetváltáshoz kétségtelenül új
beruházások is kellenek - pénz nélkül is sokat lehet tenni a
versenyképesség javítása érdekében. E szempontból ítélte fontosnak a
deregulációs folyamat következetes végigvitelét, azt tehát, hogy a
termelő olyan helyzetbe kerülhessen, amelyben valóban megismerheti a
piacot, alkalmazkodhat hozzá.

    A napirendre tűzött témát több felszólaló nemcsak fontos
gazdaságpolitikai, hanem rendkívül jelentős politikai kérdésnek is
minősítette. Burgert Róbert így fogalmazott: a vidék, s ezen
keresztül az ország politikai stabilitásáról van szó. Ez egyúttal
azt is jelenti, hogy 3 millió választópolgár szavazata is a tét
akkor, amikor a reform törekvéseit kell a vidék nyelvére
,,lefordítani,,. (folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 16:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (4. rész)

Maróthy László ezzel összefüggésben leszögezte: a magyar vidék
politikai tényező, s ekként szerepel most a testület napirendjén, de
így tekintenek rá a legkülönfélébb alternatív szerveződések is. Ki
kell mondanunk ezért - hangsúlyozta -, hogy az MSZMP a vidék pártja
is, amely országos fejlődési pályán akarja megújítani a
mezőgazdaságot. Ennek szellemében kell készülni majd a választásokra
is. Berend T. Iván ugyancsak már a jövendő választási kampányra
tekintve foglalkozott e kérdéssel. Rámutatott: a párt
propagandájában, így a majdan véglegesítendő tézisekben is
nyomatékosabban kell és lehet szólni agrárpolitikánk sikeréről, és
világos érvekkel kell politikai harcba szállni azokkal a mostanában
megfogalmazott elképzelésekkel, amelyek valamiféle farmergazdaság
megteremtésében vélik a fejlődés útját. Fel kell tárni az effajta
programok talajtalanságát - mondotta, maga is megfogalmazva néhány
olyan tényt, például a farmergazdaságok megteremtéséhez szükséges,
elképesztően magas beruházás-igényt, amely világosan megmutatja,
hogy az MSZMP megújulási elképzelése áll a valóság talaján. Az
agrárpolitika a választási kampány első igazán fontos területe
lehetne, s nem kell megvárni a választásokat, hogy azzá tegyük -
hangoztatta.

    A különböző alternatív szervezetek javaslatai is szóba kerültek
az ülésen. Szabó István felhívta a figyelmet: a megalakult pártok,
alternatív szervezetek agrárpolitikájuk kialakításával foglalkoznak,
s ha ennek súlyát nem is kell eltúlozni, azért lebecsülni sem
szabad.

    A különböző alternatív szervezetek javaslataira más hozzászólók
is reagáltak. Mások azt hangsúlyozták: fontos, hogy a gazdasági
életben a földet tőkeként kezeljék, de ez sem lehet alapja egy új
földosztásnak. Szükség van viszont a tulajdonformák, a vállalkozások
sokszínűségének megteremtésére, esélyegyenlőség biztosítására az
egyéni, családi vállalkozásoknak is. Judik István szavai szerint: új
földosztás helyett az eredményérdekeltséget, a vagyonból való
részesedést kell elérni, megteremtve annak lehetőségét, hogy a
mezőgazdaságban dolgozók úgy bánjanak a rájuk bízott eszközökkel,
mintha azok a sajátjuk lennének. A tagok tulajdonosi mivoltának
érvényesítését Szlamenicky István a szövetkezeti mozgalom
kulcskérdésének nevezte.

    Többen szóltak az érdekképviselet, érdekvédelem megváltozott
funkciójáról. Burgert Róbert szerint a leendő mezőgazdasági kamara
alulról építkezve, a falusi mezőgazdasági bizottságokból állhatna
össze, s legfontosabb feladata nem a kormánnyal való hadakozás,
hanem az egymás közötti vita lehetne. (folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 16:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (5. rész)

Szabó István szerint a mezőgazdasági kamara koncepciója egyelőre
nincs kidolgozva, s bár tudomásul kell venni, hogy az
érdekképviseleti monopóliumok megszűntek, felhívta a figyelmet: a
tsz-eknek egy sor szociálpolitikai, társadalompolitikai feladatot is
el kell látniuk, az érdekérvényesítés tehát ezen a területen
bonyolultabb folyamat, mintsem hogy egyszerű szervezeti
változtatással - kamara létrehozásával - sikerüljön megtalálni a
megoldást.

    A mezőgazdaság helyzetének megvitatásakor nemcsak egy ágazatról,
hanem a falu, a vidék lakosságának életéről, hangulatáról, jövőjéről
is szó van - hangsúlyozták többen, köztük Judik István és Varga
László. A téma tárgyalása tehát összefügg a településfejlesztési
politikával is, azzal, hogy megmarad-e a falvakban a
,,képességmegtartó népesség,,. Ezzel kapcsolatban Burgert Róbert
kiemelte: a falunak kell termelési központtá, az integrált termelés
fő szervezőjévé válnia. Meg kell fordítani azt a jelenlegi
helyzetet, hogy a falu van alárendelve a nagyüzemnek.

    Egy másik összefüggést, pontosabban annak hiányát tette szóvá
Maróthy László. Az MSZMP-nek jelenleg nincs aktív környezetvédelmi
politikája - jelentette ki, rámutatva, hogy enélkül pedig az
agrárgazdaság megújulása sem lehet teljes, hiszen itt a többi között
olyan kérdésekről van szó, mint a talajtermékenység fokozatos
romlása, vagy a külpiac által is mind jobban igényelt környezetbarát
termékek gyártásának ösztönzése.

    Elhangzott több konkrét javaslat is. Juscsák György az
agrárképzés javítását, a menedzser típusú képzés megteremtését, az
agrárüzemek és az agrár-oktatási intézmények kapcsolatának javítását
sürgette. Beck Tamás az öntözés jelentőségére hívta fel a figyelmet,
hangsúlyozva, hogy bizonyosan megtérülő beruházásról van szó.
Csikász Jánosné a háttéripar szerepét hangsúlyozta, s olyan
feltételrendszer kidolgozását sürgette, amelynek segítségével
mindenki abban érdekelt, hogy a végtermék jól képviselje
mezőgazdaságunkat a külpiacon. (folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 16:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


AZ MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (6. rész)

Tizenkilencen fejtették ki véleményüket, ketten pedig írásban
adták be felszólalásukat. Iványi Pál egyetértett azokkal, akik az
agrárpolitika és a széles értelemben vett politika kölcsönös
összefüggéseire hívták fel a figyelmet, hiszen - mint mondta - a
falu arculata, az ottaniak életkörülménye, létbiztonsága - politikai
kérdésként kell, hogy foglalkoztassa a Központi Bizottságot. Még
egyszer rávilágított arra, hogy az agrárkoncepciónak szoros
egységben kell lennie az egész gazdaság megújulásával kapcsolatos
elképzelésekkel. Mint ahogy a mezőgazdaság versenyképességét is
befolyásolja, hogy az egész népgazdaság fejlődése, eredményessége
hogyan alakul. Az agrárolló szűkítése - amit teljesen jogos igénynek
tartott - ugyancsak megköveteli, hogy jelentősen javítsa
teljesítményét a gazdaság valamennyi résztvevője. Mivel az állami
támogatás lehetőségei végesek, így fogalmazta meg a mezőgazdaság
jövőjét befolyásoló alapvető tényezőt: miként sikerül alkalmazkodni
a piacokhoz?

    A dokumentum formálásával kapcsolatos konkrét javaslatokról
szólva elmondta, indokoltnak tartja az észrevételek beépítését, az
előterjesztés részbeni szerkezeti módosítását. Ezt szerkesztő
bizottság végzi majd el. Az ily módon átdolgozott tézistervezet a
Népszabadság csütörtöki számában, valamint - az előadói beszéddel
kiegészítve - a Magyar Mezőgazdaság című lapban jelenik meg. Az így
kezdődő párt- és társadalmi vita tapasztalatait összegezve várhatóan
április végén dönt a Központi Bizottság az agrárpolitikai
koncepcióról.

    Ezután határozathozatal következett. A testület az irásos
előterjesztést, az előadói beszédet, a vitaösszefoglalót, valamint
azt a javaslatot, hogy a dokumentumot hozzák nyilvánosságra,
egyhangúlag elfogadta.

(folyt.köv.)


1989. február 21., kedd 16:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (7. rész)

Ezután - a napirendnek megfelelően - Lukács János, a Központi
Bizottság titkára tartotta meg a városi és megyei pártértekezletek,
illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentéssel
foglalkozó előadói beszédét.

    - A pártszervezetek önállósága akkor nyer értelmet, ha a lényegi
politikai és szervezeti kérdésekben megfelelő irányítással párosul.
Egyszerübben szólva: a Központi Bizottság nem egyszerűen jogosult,
hanem köteles is vezetni a pártot, irányt szabni a pártszervezetek
munkájának - mondotta előljáróban.

    - Rendkívűl fontos tehát, hogy a Központi Bizottság - ahogyan
ezt február 10-11-ei ülésén megkezdte - határozottan, egyértelműen
foglaljon állást a lényeges kérdésekben. Ennek hiányában nem
születhet egy irányba ható területi, helyi döntés sem. Mutatta ezt
az a tény, hogy a helyi pártszervek rendkivül serények voltak a
helyzet kritikus és önkritikus elemzésében, a gondok feltárásában,
az ellentmondások bemutatásában, de a személyi és szervezeti
változtatásokon túl - ami nem kevés és nem lebecsülendő - csak
szerény eredményeket értek el a jövő feladatainak kimunkálásában, a
párttagság által képviselhető álláspontok kialakításában, a
pártegység helyreállításában. Számunkra nagy tanulság, hogy a
megfelelő feltételek megteremtése nélkül nem várhatunk
öntevékenységet, önállóságot, s e feltételek egy részéről az
irányító párttestületeknek, a Központi Bizottságnak kell
gondoskodnia. Melyek ezek a feltételek? Először is az, hogy az
alapvető politikai és társadalmi kérdésekben a Központi Bizottság -
mind a távlatos célokat, mind a megvalósításukat lehetővé tevő utat
illetően - fogalmazza meg álláspontját és javaslatait. Ezen az úton
elindultunk, s mostani ülésünkkel - az Alkotmány koncepciójának,
illetve agrárpolitikai elgondolások megtárgyalásával - tovább
haladtunk előre. Folytatni fogjuk ezt a munkát; a soron következő
üléseken napirendre tüzve a rövidtávú célokat, a gazdasági
stratégia, a szociál- és egészségügypolitika, a politikai
nyilvánosság, a választási törvény, a nemzetközi integrációs
folyamatokhoz való viszonyunk kérdéseit. A második feltétel,
amelynek szavatolásáért a Központi Bizottság felel, az, hogy a
párttagság véleményének szabad, korlátozásoktól mentes kifejtését, a
nevükben születő állásfoglalások befolyásolását egyértelmű garanciák
biztosítsák. A harmadik feltétel, amelynek
megteremtéséért közösen is felelünk, a központi bizottsági tagok, a
párt tisztségviselőinek, a vezetők rendszeres, személyes jelenléte a
különböző pártfórumokon, aktív részvétele a közéleti vitákban -
hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. (folyt.köv.)


1989. február 21., kedd 16:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (8. rész)

Ezután arról szólt, hogy meg kell gyorsítani pártunk új és
stabil müködési szabályainak kimunkálását. Az új szervezeti
szabályzat elfogadása természetesen a kongresszus hatásköre - emelte
ki, majd így folytatta: - A mindennapi gyakorlat új problémái
azonban több érvényes szabályt áttörtek. Emiatt manapság kétféle
szélsőséges felfogás tapasztalható a pártban. Az egyik: merev
ragaszkodás a szervezeti szabályzat minden betüjéhez, és
szembeszállás új szervezeti megoldásokkal. A másik már
érvénytelennek tekinti a szervezeti szabályzat egészét, mint amit
túlhaladott az élet. E felfogás képviselői azt javasolják, hogy a
következő kogresszusig tegyük úgymond szabaddá a párt szervezeteinek
müködését. Mi egyik felfogást sem támogathatjuk. Az első
megbénítaná, a másik anarchikussá tenné a párt müködését. Azt
javasoljuk, hogy a Központi Bizottság támogassa azokat az új
megoldásokat, amelyek a párttagság kezdeményezésére, általános
egyetértésével épültek be a pártmunka gyakorlatába, és az elmúlt
kilenc hónap során lényegében mindenütt elfogadottá váltak. E
vállalás jelentse azt, hogy ezek a kezdeményezések szabállyá válnak,
s hogy a Központi Bizottság soron következő ülésein állást foglal
ezekben. Ennek szellemében javasoljuk napirendre tüzni az
alapszervezeti munka és a párt szervezeti felépítésének
korszerűsítését, a párt választási rendszerének megújítását, az
egyéni és csoportos kezdeményezés, véleménynyilvánítás, a platformok
szabadságának elvi és gyakorlati kérdéseit. A fenti szervezeti
témákban történő állásfoglalás egyrészt törvényesítené a már
kialakult gyakorlatot, másrészt elemét képezné a kidolgozás előtt
lévő új szervezeti szabályzatnak.

    A továbbiakban kifejtette: - Indítványozzuk, hogy mondja ki a
Központi Bizottság: azokban a városokban és megyékben, ahol már
előrehaladott állapotban van a tagság véleményének kikérése, arról,
hogy milyen fórumon, milyen feladatokat jelöljenek meg az országos
pártértekezlet határozatának végrehajtására, gyorsítsák meg a
döntést, és - ha pártértekezlet összehívása mellett döntenek -
április vége előtt rendezzék meg azt. Elemi érdekünk, hogy lezárjuk
ezt a folyamatot és figyelmünket az új feladatok megoldására
összpontosítsuk. Lehet, hogy javasolt döntésünk kritikusai azt vetik
majd szeünkre, hogy a Központi Bizottság, úgymond megállítja a
megyei és a helyi politikai megújulást. A valóság azonban az, hogy
épp az érdemi, politikai megújulás érdekében kell megállítani a
döntésképtelenség, a befeléfordulás, az önmarcangolás tartósulását.
(folyt.köv.)


1989. február 21., kedd 16:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (8. rész)

Természetesen a jövőben is szükség lesz arra, hogy a pártszervek
saját döntésük vagy a tagság kezdeményezése alapján, a jelenleginél
változatosabb munkaformák alkalmazásával, összehívjanak a
pártbizottságoknál szélesebb összetételű tanácskozásokat, és ott a
helyileg aktuális politikai témákról széles körü vitát folytassanak,
szükség esetén döntsenek. Erre sokféle ok késztetheti a
pártszervezeteket. Ezután is szükség lesz - jobban, mint eddig -
helyi, konkrét politikai programok kimunkálására. Helyben is meg
kell vitatni: hogyan dolgozzanak a pártszervezetek a
többpártrendszer körülményei között? Mit tartalmazzon a helyi
pártszerv választási programja, pártszerveink milyen módon vegyenek
részt a tanácstagi és képviselői választásban? Hogyan készüljenek
fel a sokszor egyidőben zajló eseményekre, hogyan osszák el erőiket
a legcélszerübben? Mindez rugalmasabb, változatosabb munkaformák
alkalmazását igényli. Ezek közül mostani állásfoglalásunk sem zárja
ki a világos, konkrétan megfogalmazható, célra orientált, - a
hosszas politikai beszámolókat és választási ütközeteket mellőző -
programadó pártértekezleteket. A későbbiekre nézve viszont
javasoljuk szabályozni az értekezletek kezdeményezésének és
összehívásának rendjét. Ennek lényege az, hogy pártértekezletet
általában a pártbizottságok mérlegelése alapján kell összehívni.
Kötelező összehívni az értekezletet - külön mérlegelés mellőzésével
-, ha azt a párttagok egyharmada egyéni vagy csoportos kezdeményezés
útján igényli. Javasoljuk az állásfoglalásban is rögzíteni; a
kezdeményezők kötelesek világosan megjelölni az összehívásra
javasolt pártfórum célját és pontos napirendjét, valamint
kezdeményezésükről tájékoztatni alapszervezetüket és azt a
pártbizottságot, amelynek a kötelezettsége lehet az értekezlet
összehívása és előkészítése. Döntésünk megerősítené a párttagok
egyéni és csoportos jogait; ugyanakkor értelmes és szabályozott
kereteket adna azok gyakorlásához. Joggal elvárható ugyanis például
az, hogy a különböző fórumokat kezdeményezők konkrétan jelöljék meg
az értekezletek célját, javasolt napirendjét, és kezdeményezésükről
tájékoztassák alapszervezetüket és az ügyben érintett választott
pártszerveket. Ez a javasolt szabályozás megfelel a nemzetközi
tapasztalatoknak: mindazokban a kommunista, szocialista és
szociáldemokrata pártokban, amelyekben intézményesítették a tagság
kezdeményezési jogát, az indítványunkkal azonos szabályok vannak
érvényben.

    - Élénk vitát, felszabadult légkört akarunk meghonosítani
pártunkban. A nézetek, a különböző politikai elgondolások küzdelme
azonban gyakran személyi konzekvenciákkal is jár. Erről tanuskodtak
az elmúlt kilenc hónap pártértekezletei is. (folyt.köv.)


1989. február 21., kedd 16:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (10. rész)

Mindannyiunknak meg kell tanulnunk ezzel együttélni: a győzelmet nem
diadalmámorban és revansvágytól fűtve ünnepelni, a vereséget pedig
nem megaláztatásként és kirekesztésként gyászolni. Mindig gondolnunk
kell arra: egy demokratikus pártban nincsenek és nem lehetnek
megfordíthatatlan többségek. Győztes vagy vesztes - változhat. De -
különösen a többpártrendszer körülményei közt - a pártban együvé
tartozik. Ezért erkölcsi és politikai kötelességünk, hogy a
kisebbségben maradottak és meg nem választottak méltóságát óvjuk,
értékeiket becsüljük és egzisztenciális biztonságuk megőrzéséért
felelősséget érezzünk - mondotta végezetül Lukács János.

(folyt.köv.)


1989. február 21., kedd 16:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


AZ MSZMP Központi Bizottságának ülése (11. rész) - második nap - Sajtókonferencia

x x x


Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi
pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az
újságírókkal.

    Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról,
hogy több mint egy éves előkészítő munka után fontos szakaszához
érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási
alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott,
s ajánlja a Parlament március 8-án kezdődő ülésén is megtárgyalni.
Hozzátette: most az első olvasatban vitatják meg a mintegy száz
oldalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében
nyilvánosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis,
hogy az új alkotmány minden állampolgár és az állampolgárok minden
csoportjának véleményét figyelembe véve formálódjon.

    A KB titkára ezután szóba hozta az alaptörvény néhány
koncepcionális kérdését, elsőként azt az elképzelést, hogy az új
alkotmány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar állam
szervezetének és alkotmányjogának kontinuitását, építsen a több mint
ezer éves magyar államiságra, adja ennek az alkotmány preambulumában
korrekt, tárgyilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a
magyar nép, hol tart jelenleg, s merre készül, mik a céljai. E
tekintetben alapkérdés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden
kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként
definiálja. Fejti György hangsúlyozta, hogy az alaptörvény
tervezetének elkészítésében egyszerre építettek a magyar
alkotmányfejlődés tradícióira, s a nemzetközi alkotmányjog minden
progresszívnek tekintett, s maradandónak bizonyuló értékére.
Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új alaptörvény áttörést
jelent az emberi és állampolgári jogok értelmezésében. A Központi
Bizottság arra törekedett, hogy a szerződésekben vállalt
kötelezettségekkel teljesen összhangban, a társadalmi fejlődés
igénye és szükséglete szerint az állampolgári jogok teljes
katalógusát tartalmazza az alkotmány, benne e jogok
garanciarendszerét is. Kifejtette: fontos érdek fűződik ahhoz, hogy
az állampolgárok teljes szuverenitása, szabadsága, önszerveződéshez
való joga - beleértve az állampolgári elégedetlenség kifejezésre
juttatását - alkotmányos keretek között, szabályozott formában
gyakorolható legyen. (folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 18:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (12. rész) - Sajtókonferencia

Fejti György végül kijelentette: - Nagy munka van mögöttünk, de
mégnagyobb áll előttünk, hiszen a hétfői vita egy szakaszt lezárt,
ugyanakkor kezdeményezett egy - most már a szakma, a jogtudomány
keretei közül egyre inkább a politika és az állampolgárok napi
vitája tárgyát képező - munkafázist. Nehéz lenne prognózist adni,
hiszen az alkotmány akkor van kész, ha nagyobbrészt közmegegyezés
van mögötte. A Központi Bizottság azonban egy éven belül egy
kodifikált szöveget szeretne a Parlament elé terjeszteni, s
elfogadása esetén a következő év elején népszavazásra bocsátani.

    Iványi Pál, az agrárpolitikai koncepció előadója bevezetőjében
arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a napirend feletti vita
reggel 8 órától délután fél 3-ig tartott, majd kiemelte: a gazdasági
reform gyorsítása, az új gazdasági filozófia kidolgozása több mint
fél éve folyik. A kormányzatban, a különböző bizottságokban
befejezéséhez közelednek az ezzel kapcsolatos viták. E tekintetben
az első igazán reformértékű megjelenés az agrárpolitikai tézis,
amely a korábbihoz képest lényeges elemeiben változik, annak a
reformfelfogásnak a szellemében, amelyről az elmúlt időben oly sok
szó esik. Ez az első olyan gazdaságpolitikai típusú elképzelés,
amivel a májusi pártértekezlet óta - programként - az MSZMP a
nyilvánosság elé lép.

    A KB titkára leszögezte: módszerét illetően is változás történik
a korábbiakhoz képest, ugyanis a KB két menetben tárgyalja e
kérdéskört. Az első olvasatban megvitatott tézistervezettel
kapcsolatosan úgy döntött, hogy - az elhangzottakat figyelembe véve
- társadalmi vitára bocsátja. (folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 18:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (13. rész) - Sajtókonferencia

Ugyanakkor felkéri a párt szervezeteit, az érdekképviseleti
szervezeteket, a tudományos testületeket, s nem utolsósorban az
érintetteket - tehát a mezőgazdaságban, az agráriparban dolgozókat
-, hogy az eddig kialakult elképzelésről mondjanak véleményt.
Várhatóan április végén a KB ismét visszatér a tézistervezetre, majd
véglegesíti az agrárgazdaság hosszú távú fejlesztési elképzeléseit.
Iványi Pál a továbbiakban arrólt szólt, hogy a testület ülésén igen
élénk eszmecsere folyt, alapvetően megerősítették azt az irányt,
amelyet a tézistervezet ajánlott.

    Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője röviden ismertette a
városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések
tapasztalatait összegző jelentés feletti vitában elhangzottakat.
Hangsúlyozta: megfelelő feltételek nélkül nem várható öntevékenység,
önállóság a helyi pártszervektől. Ezekről a feltételekről szólva
kiemelte: a párt irányító szerveinek meg kell határozniuk
álláspontjukat a távlati célokat illetően; megfelelő garanciákkal
gondoskodni kell arról, hogy a párttagság szabadon, korlátozásoktól
mentesen fejthesse ki véleményét. A tanácskozáson megfogalmazódott -
mutatott rá Kimmel Emil -, hogy a politikaformáláshoz nem elég a
kritika és a tagadás, fontosabb az értelmes rend kialakítása.
Felvetődött annak szükségessége is, hogy a párt gyorsítsa meg
működési szabályainak kimunkálását. A hozzászólók hangot adtak annak
az elemi igénynek, miszerint erkölcsileg tiszta, feddhetetlen
vezetőkre van szükség a pártszervezetekben. Konkrét javaslatként
hangzott el az ülésen: a párttagság attól az időponttól legyen
érvényes, amikor a taggyűlés döntött a jelölt felvételéről.

    Ezt követően az újságírók tették fel kérdéseiket. Ezekre
válaszolva Fejti György elmondotta: az alkotmány a népé lesz, az
alaptörvénynek a nép akaratát kell megtestesítenie. Egyetlen
társadalmi vagy politikai szervezet sem sajátíthatja ki a jogot,
hogy a nép nevében beszéljen, amikor az alkotmány koncepciójával
kapcsolatban nyilatkozik. A kommunisták a társadalom szocialista
fejlődési iránya mellett foglalnak állást. Tehát nem egydogma, hanem
alapértékek mellett, s ezeknek egyrészét már tartalmazza az
alkotmány-koncepció. A Központi Bizottság titkára úgy vélekedett: az
új társadalmi szervezetek, az alakulóban lévő pártok is
elfogadhatják a társadalmi tulajdon meghatározó szerepét, azt, hogy
a gazdálkodás eredményéből az esélykülönbségek mérséklése mellett
részesedjenek az állampolgárok, és a hatalom széles körű kontrollját
demokratikus intézmények lássák el. (folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 18:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (14. rész) Sajtókonferencia

A kommunisták számára ez jelenti a szocializmust. Ezt a fogalmat nem
jelzős szerkezetként kívánják látni az alaptörvényben, hanem azt
szorgalmazzák, hogy az alkotmány szellemisége legyen szocialista.

    Február 10-11-ei ülésén a Központi Bizottság úgy foglalt állást,
hogy a politikai intézményrendszer reformját, a hatalom
gyakorlásának új módját a többpártrendszer keretei közt célszerű
megvalósítani. Következésképpen az alkotmány sem állíthat akadályt a
többpártrendszer kialakítása elé. A párttörvény életbe lépését
követően a bejegyzett pártok legálisan működhetnek, illetve részt
vehetnek a választásokon - hangoztatta Fejti György. (folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 18:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (15. rész) - Sajtókonferencia

Fejti György egy másik kérdésre válaszolva elmondotta: a párt a
Hazafias Népfronttal és a benne képviselt társadalmi szervezetekkel,
nemzetiségi szövetségekkel, egyházakkal közösen kezdeményezte, hogy
március 15-ét a lehető legszélesebb nemzeti alapon ünnepeljük meg.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes alternatív szervezetek ezt
elutasították. ,,Bízom abban - folytatta -, hogy ebben az ügyben nem
ez a végső szó. Mi továbbra is kezdeményezünk, de semmilyen nyomást
nem fogunk gyakorolni; a gyülekezési jog törvényes keretei között
bármely szervezet szuverén joga lesz, hogy megemlékezését
megtartsa.,, A KB titkára személyes véleményét kifejtve hozzáfűzte:
éveken át - nem is alaptalanul - a hatalom arroganciáját emlegették
március 15-e megünneplésével kapcsolatban. Erről ma már nem lehet
beszélni, s annál inkább kár volna, ha egy másik arrogancia lépne a
helyébe. Különösen nem lelkesedik a tévé úgymond jelképes
elfoglalásának ötletéért. ,,Szerzői a tűzzel játszanak. Az illetékes
szervek mérlegelik majd az erre adandó választ, én mindenesetre
bízom valamennyi érdekelt józan mértéktartásában,, - hangoztatta.

    Beszámolt a pártnak arról a kezdeményezéséről is, hogy az
illetékes kormányzati, igazságügyi szervek történészekből,
jogászokból álló bizottságot hozzanak létre, amely az 1945
decemberétől 1962-ig terjedő időszak - feltételezhetően koncepciós
elemeket tartalmazó - pereit tekintené át, és kialakítaná
elképzelését arról, mi legyen a további eljárási rend ezekben az
ügyekben. Ezzel igen nehéz munka kezdődik el, amelynek során
prekoncepció nélkül kívánják áttekinteni a tisztázandó kérdések
teljes körét - mutatott rá Fejti György, hangsúlyozva e szándék
politikai jelentőségét.

    A központi bizottság titkára - az alkotmányozást a politikai
reformfolyamat egészébe illesztve - szólt a következő időszak soron
lévő, fontos lépéseiről. Eszerint a közeljövőben indokolt létrehozni
az alkotmánybíróság intézményét, hogy az még megelőzze a párttörvény
ez évre tervezett megalkotását. Ugyancsak még az idén célszerűnek
látszik az Országgyűlés elé terjeszteni a tanácsi és
képviselőválasztások szabályozásának koncepcióját. A továbbiakban -
ha a törvényhozó testület ezzel egyetért - az új alkotmány
elfogadása előtt a jelenleg hatályban lévő módosításával létre
lehetne hozni a köztársasági elnöki intézményt, s ezután kerülhet
sor a helyhatósági, az elnök-, illetve a képviselőválasztásokra.
(folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 19:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (16. rész) - Sajtókonferencia

Mi a véleménye a magyar munkásságnak a többpártrendszerről? -
érdeklődött a bolgár Otecsesztven Front munkatársa. Fejti György a
Központi Bizottsághoz eddig eljutott véleményeket úgy összegezte,
hogy remények és aggodalmak egyaránt fellelhetők azokban.
Reménykedés abban, hogy a társadalom sorsáért felelősséget érző erők
párbeszéde, összefogása segíthet gondjaink leküzdésében és
aggodalmak atekintetben, vajon felkészült-e a többpártrendszerre
társadalmunk, azok a szervezetek, amelyek politikai pártként
kívánnak tevékenykedni. Nem alaptalan aggodalmak ezek, ám - miként a
Központi Bizottság előző ülésén megfogalmazódott - mégis erre az
útra kell lépni, elkerülve ugyanakkor az anarchikus folyamatokat.

    A Reuter tudósítója ellentétet vélt felfedezni az
alkotmány-koncepció ezer éves államiságunkhoz való kapcsolódása és a
szocialista állam megjelölésének szándéka között. Fejti György
rámutatott: a kontinuitást a maga teljességében kell értelmezni, így
az 1948-49 utáni időszakot sem lehet mellőzni a magyar
történelemből. Semmi nem idokolja tehát, hogy a szocializmus
építésének évtizedeiről ,,megfeledkezzék,, az alaptörvény.

    Iványi Pál az agrárpolitika megújításának napirendre tűzését
indokolva elmondotta, hogy nem volt szó valamiféle sürgősségről. Egy
éve zajlik az előkészítő munka, mert bár joggal értékeltük a
mezőgazdaságot sikerágazatként, már korábban látszottak a gondok is;
éreztette hatását a technika elöregedése, a nyíló agrárolló, a piaci
körülmények változása itthon és külföldön egyaránt. A párt
agrártézisei sok ponton találkoznak az egyes alternatív szervezetek
által megfogalmazott elképzelésekkel. Így közös szándék a
szektorsemlegesség érvényesítése, a magángazdaságok mozgásterének
bővítése, a földforgalmazás feltételrendszerének korszerűsítése és a
monopóliumok felszámolása. Vannak azonban markáns eltérések is: az
MSZMP nem vállalhatja magáénak az új ,,földosztás,, igényét, s
irreálisnak tartja a farmergazdálkodásra való áttérést. (folyt.köv.)


1989. február 21., kedd 19:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (17. rész)

A megyei és városi pártértekezletek tapasztalatairól szóló
írásos jelentés és az ehhez kapcsolódó szóbeli kiegészítés feletti
vitában nyolcan fejtették ki véleményüket. Egyetértőleg támogatták a
beszámoló megállapításait. Hámori Csaba úgy vélekedett, hogy e
tanácskozások segítségével nagyobb politikai harcképességű
szervezetek jöttek létre, s végbement egy öntisztulás is a pártban.

    Gyuricsku Kálmán a párt megújulásának fontosságát hangsúlyozta,
mert ezen is múlik a reform sikere. Vissza kell adni a párttagság
hitét - mondotta -, tudatosítani, hogy a párt tagjának lenni nem
jelent ,,korlátok közötti életet,,. Hasonlóan fogalmazott Rajki
Sándorné, mondván, hogy ne szorítsák merev határok közé a mozgalmi
életet. Barts Oszkárné azt emelte ki, hogy az értelmes rend öltsön
testet a szervezeti szabályzat pontjaiban.

    Többen is megerősítették, hogy akkor növelték meg az alsóbb
pártszervezetek önállóságát, amikor az együttgondolkodásra, az
együttcselekvésre van a legnagyobb szükség. Jókay Endre ezzel
összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy az önállóság
rázúdult a pártszervezetekre, és nem mindenütt tudtak élni ezzel a
lehetőséggel. Most a legfontosabb azt elérni, hogy a reformnak
eredményei legyenek a politikában és a gazdaságban is, és a párt ne
sodródjon, hanem vezessen. Kifogásolta, hogy egyesek a takarékosság
jegyében meg akarják szüntetni a munkásőrséget, amely a közösségi
gondolkodás és cselekvés jó példáját mutatja.

    Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy szinte valamennyi
pártértekezleten felvetődött: milyen legyen a pártszervezetek
kapcsolata az újonnan létrejött szervezetekkel. Különösen fontos
erre választ adni azért, mert több új szerveződés az MSZMP-t, a
KISZ-t és a népfrontot azonosítja a múlt szervezeteivel. Horn Gyula
ugyanakkor rámutatott: ennek a pártnak a politikája már más, mint
amilyen a múltban volt, fő törekvése a gyökeres politikai reformok
mevalósítása. Tény az is, hogy a népfront már a májusi
pártkonferencia előtt is a megújulás egyik szószólója volt, s a KISZ
is nagyon sokat tett és tesz a változások érdekében. Éppen ezért
politikai választ kell adni az ilyen sommás, elmarasztaló
véleményekre. (folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 19:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (18. rész)

Több felszólaló részletesen beszámolt a megyei pártértekezletek
általánosítható tapasztalatairól. Illei György felhívta a figyelmet
arra is, hogy a vitákban a 3O-4O évesek nemzedéke szólalt meg a
leghatározottabban, nagy felkészültséget mutatva. Devcsics Miklós
azt vizsgálta: mi motíválta, hogy a pártértekezleteken elsősorban a
káderügyek kerültek előtérbe. Véleménye szerint ezt az váltotta ki,
hogy a tagság elégedetlen volt a pártirányítással és a párt
teljesítményével, s a párt munkastílusa sem felelt meg a tagság
várakozásának. Javasolta, hogy az ilyen jellegű pártértekezletek
összehívását most már határozatilag meg kellene akadályozni. E
nézettel Rajki Sándorné szállt szembe, mondván, hogy ezt nem
szerencsés hatalmi szóval megtiltani. Hasonlóképpen foglalt állást
Hámori Csaba is.

    A vitában elhangzottakat Lukács János összegezte. Úgy ítélte
meg, hogy az elmúlt hónapokban lezajlott pártértekezletek a párt és
a közügyek demokratikus kezelésének erjesztői voltak. Ugyanakkor
felhívta a figyelmet: a bizalom hiánya mutatkozik abban, hogy
párttagok ebben a formában látták biztosítva a tagsági akarat
érvényesülését a helyi programok kidolgozásában és a vezetők
kiválasztásában. Javasolta, hogy ahol a pártértekezletek
előkészítésének folyamatát megkezdték, ott gyorsítsák meg azt, és
még április végéig tartsák meg az értekezleteket.

    Ezután a Központi Bizottság testülete egyhangúlag elfogadta
Lukács János előterjesztését. A határozat szerint az országos
pártértekezletből adódó feladatok meghatározására hivatott helyi és
megyei tanácskozások megrendezésének határideje április 3O-a.
(folyt. köv.)


1989. február 21., kedd 19:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (19. rész)

A Központi Bizottság az elfogadott napirend szerinti negyedik
pont, az ,,egyéb kérdések,, megtárgyalásával fejezte be munkáját.
Erről Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője adott tájékoztatást.

    Elmondotta, hogy a testület foglalkozott a párttag-felvétel és a
tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával. Eszerint a szervezeti
szabályzat a következőképp módosul: a tagfelvételről a taggyűlés
határoz, a tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számít.
Ennek értelmében természetesen az újonnan felvett párttagok a
tagsági díjat a felvétel időpontjától fizetik.

    A Központi Bizottság tájékozódott a testülethez írott levelek
kezeléséről, számuk ugyanis az utóbbi időszakban jelentősen
megnövekedett. Az a döntés született, hogy a pártpolitikai osztály a
levelek tartalmáról a KB üléseit megelőzően készítsen elemzést,
összefoglalást, amelyet a testület tagjai megkapnak; a Központi
Bizottság a napirendek vitáiban és döntéseiben hasznosítsa a
levelekben foglalt javaslatokat. Természetesen minden levélírónak
személyes választ is kell kapnia. A levelekből levonható politikai
következtetések a pártsajtóban kapjanak nyilvánosságot.

    A helyettes szóvivő bejelentette: az elmúlt negyven év
tapasztalatainak áttekintése részeként a Központi Bizottság
kezdeményezi a kormánynál egy történészekből, jogászokból álló
bizottság létrehozását, azoknak a peranyagoknak az áttekintésére,
amelyekről valószínűsíthető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak.

    Végül Kimmel Emil a testület előtt szereplő személyi kérdésekről
szólva bejelentette: Klenovics Imrét és Losonczi Pált - saját
kérésükre - felmentették központi bizottsági tagságuk alól. (MTI)


1989. február 21., kedd 20:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi... - Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD