|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (22. rész)
|
Az előadó ezután a termelői biztonság új, korszerűbb, piaci szempontokra figyelő értelmezéséről beszélt. Mint mondotta, a termelők biztonságát a jövőben leginkább a piachoz való minél szorosabb igazodásuk biztosíthatja. Ez persze nem lesz azonos a korábbi évek ,,abszolút,, biztonságával, hiszen a lényegében telített és protekcionista piac jellemzője éppen a változékonyság. Az alkalmazkodás lehetséges eszközei közül kiemelte az érdemi piacérzékenységet, ami a piaci (vagyis szabad) árak szerepének növelésével, és a szélsőségek kezelésére szolgáló piaci intervenciós rendszer működtetésével érhető el. Szükséges továbbá, hogy a jövedelmek döntő részben a piacon való megítéléstől és ne a költségvetési támogatásoktól függjenek. A piaci alkalmazkodás feltételezi az élelmiszerkereskedelem fokozatos modernizálását, jól működő nagybani piacok, árutőzsdék kialakítását, a termelők kereskedelmi tevékenységének szélesítését, valamint széles körű vertikális együttműködés megteremtését is. - A termelői biztonság tehát alkalmazkodást, más felfogású strukturapolitikát és új gyakorlatot igényel. Ez pedig egyes ágazatokban intenzív fejlesztéssel, másokban a termelés szinten tartásával, vagy éppen a kapacitások átmeneti vagy tartós szüneteltetésével, esetleg felszámolásával is jár. A mezőgazdaság többszektorúságának fejlesztéséről szólva rámutatott, hogy a többszektorúság eddig is jellemzője volt az ágazatnak, hiszen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek és ezek társulásai mellett jelentős súlya van a háztáji- és kistermelésnek is. A jövőbeni változás lényege, hogy az esélyegyenlőséget mint rendező elvet érvényesítő jogi és közgazdasági szabályozás mellett lényegesen bővülhet a kistermelés, a magángazdaságok súlya is, ha az a gazdasági versenyben hatékonynak bizonyul. Minden bizonnyal a nagybani termelés marad a jellemző a jól gépesíthető ágazatokban, így a mezőgazdaság jövőjének meghatározói változatlanul a mezőgazdasági nagyüzemek maradnak. Ugyanakkor az esélyegyenlőség mellett nagyobb szerepet fog j átszani - az esetek jelentős részében nagyüzemi integrációra támaszkodó - háztáji és kistermelés, valamint a főfoglalkozású magánvállalkozás. (folyt. köv.)
1989. február 20., hétfő 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi...
- Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|