|
|
|
|
Van-e értelme a hadgyakorlatoknak?
|
Köln, 1989. február 26. (Deutschlandfunk) - Kedves hallgatóink! Ezekben a napokban ismét hadgyakorlat kezdődött a Szövetségi Köztársaságban. A hír bejelentésére a lakosság, elsősorban a békemozgalmi szervezetek tagjai azonnal tiltakozásuknak adtak hangot. - A katonai hadgyakorlatokat mind Keleten, mind pedig Nyugaton általában ősszel és a tél végén tartják. Ennek alapján került most erre sor a Szövetségi Köztársaságban is. Ez alkalommal azonban nem nagy harci egységek vonulnak a gyakorlatok színhelyére, repülők sem pásztázzák az eget, de még a tankok sem károsítják a korai vetést. A jelenlegi gyakorlat inkább a NATO törzsparancsnokságait és a települések közigazgatási vezetését teszi próbára. A katonai és a polgári hatóságok együttműködése egy esetleges fegyveres konfliktus idején a téma - annak ellenére, hogy mindenki bízik az utóbbi elkerülhetőségében. Éppen ez ad okot a bírálatokra. Egy Keletről jövő támadást nem lehet éppen most a hadgyakorlat indítóokának tekinteni, amikor kézzelfogható az enyhülés a két világrész között. A Szovjetunió egyoldalú leszerelési kezdeményezéseit inkább azzal kellene honorálnunk, hogy nem tételezzük fel a Kelet támadási szándékát - az efajta érvelésnek nagy a vonzóereje. Pontosan beleillik abba a lakossági hangulatba, mely tudni sem akar a háborúról, mely túlságosan szívesen hisz a Gorbacsov által hatékonyan propagált enyhülési politikának. Európa - és különösen a német nép - nagyon is sokáig szenvedett a szovjet befolyási övezet határán az állandó fenyegetéstől, ezért annál nagyobb reménnyel tekint a konfliktusok megoldása elé. Közben azonban sajnos túlságosan gyorsan feledésbe merülnek a tények. Az például, hogy a Varsói Szerződés hadereje - különösen a hagyományos fegyverzet tekintetében - még mindig sokszorosa a Nyugaténak, vagy az, hogy a Kreml új politikai irányzatát még semmiképpen sem tekinthetjük véglegesnek. Ha valaki figyelemmel kíséri a Szovjetunióban történteket, annak észre kell vennie, milyen nehézségekkel kell Gorbacsovnak megküzdenie. Nyugat-Európában azonban, különösen az értelmiségiek körében már hagyománya van annak, hogy átszellemült pillantással tekintenek Keletre. Közülük soknak évtizedekre volt szüksége Sztálin jogtalanságra épült államrendszerének felismeréséhez. Ha valaki Hruscsov, Brezsnyev idején figyelmeztette őket, azt primitív antikommunizmussal vádolták. Most, hogy valóban más szelek fújnak Moszkvából a jóhiszeműek valósággal lelkesedésben törtek ki. A politikának azonban olykor a szimpátiát nem kísérő dolgokra is figyelemmel kell lennie, bármennyire is érthető számára az emberek békés egymás mellett élés iránti igénye. A felelősségteljes politika nem épülhet illúziókra. Arra például, hogy a gorbacsovi peresztrojka, glasznoszty, valamint a leszerelési törekvések megmásíthatatlanok. Ennek hosszú távon történő biztosítása még nehéz munka lesz. +++
1989. február 26., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Kérem szíveskedjenek azon gondolkozni, hogy miért kell a TV újságot, amit vetítenek, sötét alapon sötét betűkkel adni, egyszerűen nem tudom elolvasni, akármilyen szemüveget veszek fel képtelenség elolvasni. Miért nem lehet világos alapon sötét betűket adni. Nagyon szépen köszönöm, hogy beszélhettem.
- Szeretném megkérdezni, hogy a műsor szerint ma angol nyelvlecke van 14.15-kor. Miért nem a műsor szerint megy ez ma? Én nem tudom megérteni. - Nyírbátorból vagyok a 11-117-es telefonról. A BUMM játékban résztvettem és nyertem még január első hetében és még mindig nem kaptuk meg az ellenértéket. Azt szeretném kérdezni, hogy mikor tudják küldeni.
- Információként elmondanám, hogy az időjárás elmondásakor kolleginájuk összekeverte az anticiklont a ciklonnal, most ciklonális jellegű a légkör ."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|