|
|
|
|
Falurombolás
|
(Kemény István) München, 1989. február 26.(SZER, Világhíradó) - A francia sajtót továbbra is foglalkoztatja a romániai falurombolás és figyelmet szentelnek a lapok az erdélyi menekülteknek is. A témáról francia sajtójelentések alapján Kemény István készített összefoglalót: A február 26-i Le Monde első oldalán látható a cím: Magyar táborok román menekülteknek. Sylvie Kauffmann cikke elsősorban a Gál Zoltán által nyújtott információkra támaszkodik. Ezek szerint jelenleg 13400 menekült rendelkezik ideiglenes tartózkodási engedéllyel, és nagyjából ugyanennyi azoknak a menekülteknek a száma, akik nem kértek ilyen engedélyt. Két vagy három hónapja valamelyest csökkent az érkezések dinamikája - idézi Kauffmann Gál szavait. De ez nem a romániai helyzet javulásának, hanem a télnek tulajdonítható. Arról is tudósít a cikk, hogy e hónap elején az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbizottságának küldöttsége- tartózkodott 5 napig Magyarországon, és hogy az ország csatlakozik a genfi menekültügyi egyezményhez. A 13400 tartózkodási engedély birtokosai közül időközben 700 személy Nyugatra távozott. A menekültek 90 százaléka magyar, 2 százaléka német, 8 százaléka román. A magyar kormánynak az a kívánsága, hogy a nem magyar menekültek nyugati országokba mehessenek, de e kérdésben Franciaország nem mutatkozik megértőnek. A falurombolásról azt mondta Gál, hogy Ceausescu lemondott tervének végrehajtásáról, egyrészt a nemzetközi tiltakozás hatására, másrészt azért, mert nincs pénze az agrár-ipari központok felépítésére. Úgy látszik, nem említette Gál Kauffmannák, hogy falvakat pénz nélkül is fel lehet számolni. Meg lehet szüntetni a helyi tanácsot, az iskolát, az orvosi rendelőt, be lehet zárni a boltokat - és az emberek elmennek maguktól. Erre az eljárásra éppen Magyarország adott példát a 70-es években. A Le Monde ugyanazon száma számol be Laurent Fabius magyarországi látogatásáról. A cikkből megtudjuk, hogy a francia nemzetgyűlés elnökét Mitterrand kérte fel erre. Grószon, Stadingeren és Németh Miklóson kívül Fabius találkozott az alternatív mozgalmak vezetőivel, a magyar kulturális élet képviselőivel, a Közgazdasági Egyetem diákjaival és Pozsgay Imrével. A francia követségre meghívott 5 alternatív mozgalom vezetői elmagyarázták Fabiusnak, hogy az ország semlegességét kívánják, a Varsói Szerződésből való kilépést, és azt is, hogy a tervezett új alkotmányban szerintük azért nem szerepelhet a szocialista szó, mert jelentése homályos, és visszaélésekre adhat alkalmat. A maga részéről Fabius úgy vélte, hogy Európának és Franciaországnak támogatnia kell a magyar gazdasági és politikai reformkísérletet. A Közgazdasági Egyetem diákjai előtt középkorinak minősítette a román rezsimet, Ceausescut diktátornak, aki Übü király történetét tragédiává alakította át. A francia újságíró megjegyzi, hogy Fabiusnek Budapestre kellett ahhoz utaznia, hogy a Párizsban szokásos semmit mondás és köntörfalazás helyett elítélő nyilatkozatra szánja el magát. Hangnemében e megjegyzésre emlékeztet Jacques Juliar cikke a Le Nouvel Observateur február 23-i számában. Juliar felidézi a vakság és a cinkosság éveit, amelyekben a nyugatiak hajlamosak voltak Ceausescut a szovjet tábor De Gaulle-jának feltüntetni. Még 1980- ban is ünnepélyesen fogadta Ceausescut Giscard d" Estaing. A komédiának mára vége - írja Julier. A sok évvel ezelőtt kidolgozott területrendezési terv igazi célja szerinte a magyar kisebbség megsemmisítése. A németek számát már sikerült egymillióról 250 ezerre csökkenteni. Most a magyarokon a sor. Az egész Románia Gulággá, börtönné, a planéta rémálmává vált. Nem maradhatunk közömbösek, - írja a tekintélyes francia publicista. Nyelvünk révén testvéreink a románok, Európához való tartozásuk révén unokatestvéreink, kormányaink kezdeményezésére nem számíthatunk. Az ő részükről csak hipokrita szólamok és diplomatikus hallgatások várhatók. Csak a közvélemény fellépése teheti lehetetlenné a nemzetközi életet a Kárpátok tirannusa számára. Mi, magyarok és románok nem csaphatjuk be magunkat. Juliar cikkének kemény mondatai még érzelmi vigaszul sem szolgálhatnak. Csupán arra a megállapítására érdemes odafigyelnünk, amely szerint a francia kormányoktól kezdeményezés ez ügyben nem várható. +++
1989. február 26., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|