Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 24.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Munkásszolidaritás '89 (Panoráma)

"Holnap kerül megrendezésre Budapesten a Munkásszolidaritás ,89 konferencia. Délután felhívtam telefonon Orbán Viktort, a Fidesz országos választmányának tagját és először is azt kérdeztem tőle, hogy milyen körülmények között született meg e konferencia terve és mi a holnapi program? - A Fidesz ennek a konferenciának nem szervezője, tulajdonképpen védnöke. Részben, kismértékben anyagi támogatója is. Az egész kezdeményezés teljesen függetlenül történik a Fidesztől. A Fidesz egykori, mára már megszűnt munkáscsoportjának az aktivistái szervezik ezt a konferenciát. A munkáscsoportnak az aktivistái elsősorban azért váltak ki a Fideszből, mert úgy gondolták, hogy ideje létrehozni egy független munkás ifjúsági szervezetet és ez talán szerencsésebb volna az ő megítélésük szerint a Fidesztől függetlenül létrehozni, nem pedig a Fideszbe integrálni a munkásokat. Ezért a célért dolgoznak. "

Grósz Károly beszéde

(Kasza László)
München, 1989. február 14. (SZER, Magyar híradó) - Grósz Károly nem
tartozik a nagy szónokok közé. Korábbi beszédei bizonyítják, hogy
nem szerencsés kezűek azok a munkatársai sem, akik ezek
megfogalmazásában rendelkezésére állnak. Így olcsó csipkelődésnek
tűnhetnék, ha azokról az ellentmondásokról szólnék, amelyek szép
számmal tarkítják a KB előtt elmondott beszédét, vagy amikor a
politikai filozófia - számára - ingoványos talajára lép. Maradjunk
a fő mondanivaló elemzésénél, mert ez nem formai kérdés, hanem -
gondoljunk a betöltött hivatalra - az egész társadalom ügye.
    
    A főtitkár nem első helyen elemzi 1956 - pártja részéről történő
vagy nem történő - újraértékelését, amiért a KB-t - mint maga
mondta - összehívták. Előzőleg a sajtó és a független szervezetek
szerinte áldatlan szerepéről szól. Már ezzel is érzékelteti mi
okozta - véleménye szerint - azt a légkört, amelyben Pozsgay Imre
kimondta, amit a lakosság döntő többsége mindig is tudott: 1956-ban
Magyarországon nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt.
    
    Szeretném előrebocsátani: nem gondolom, hogy ennek megítélése az
MSZMP feladata, tehát egy olyan párté, amely egyedül annak
köszönheti hatalmát, azzal magyarázhatja létjogosultságát, hogy
ellenforradalomnak minősítette a nemzetakarat megnyilvánulását.
    
    Ennek ellenére örültem, amikor annak idején értesültem róla, hogy
elszánta magát több mint három évtized után egy bizottság
felállítására Pozsgay Imre védnöksége alatt.
    
    Grósz Károly beszédéből azonban az derül ki, hogy nem a valóság
kiderítését várták ettől a bizottságtól hanem azt, hogy megerősítse
a párt eddigi ellenforradalom tételét. De nem ez történt. A
bizottság népfelkelésről beszélt. Pozsgay ezt bejelentette. Az
apparátus hatalmát féltő, ellenvéleményhez nem szokott szárnya
felhördült.
    
    Kérdések. - Közzétették volna, magyar nyilvánosság előtt
megemlítették volna egyáltalán a tanulmányt, ha Pozsgay nem teszi
közzé saját szakállára az ügy érdekében a vizsgálat eredményét? Nem
úgy járt volna ez is, mint az Akadémia vízlépcső ügyben
megfogalmazott szakvéleménye, hogy miután ellenkezett a párt
álláspontjával, titokban papírkosárba dobták? Mit jelent a főtitkár
kijelentése, hogy a pártnak szembe kell ugyan néznie a múltjával,
de nem parttalanul? Mért gondolja, hogy éppen most nem volt szükség
erre a vitára?
    
    Volt már olyan pillanata ennek a pártnak 33 év alatt, amikor
szüksége lett volna rá? Ijesztő, amit Grósz Károly a politikai
válság fő okairól mond. Szerinte mindenekelőtt bűnös a tájékoztatás
és a független szervezetek. Ahogy ezt részletezi, bemutatja, hogyan
értelmezi ő a demokráciát, amelynek szükségességéért szavakban
síkraszáll. Szemére veti a sajtónak, rádiónak, tv-nek, hogy a
kormány pénzén bírálja az ország vezetőit. Külön kiemeli fő
bűnösként a Magyar Nemzetet, dicséri a Magyar Hírlapot. Megrója
azokat, akik korábban a Kádár-rendszert dicsérték, most meg
reformereknek tüntetik fel magukat.
    
    Kérdések. - Kinek a pénze a kormány pénze? Nem az adófizetőké?
    
    Kinek a döntése volt, hogy államosították és a párttól függővé
tették anyagilag és erkölcsileg is az egész magyar tájékoztatást?
    
    Nem a párté? Valóban úgy gondolja, hogy a sajtó feladata a párt és
a kormány dicsérete? Nem tart Grósz Károly attól, hogy bírálata
nyomán még többen vásárolják majd az elmarasztalt Magyar Nemzetet
és még kevesebben a megdicsért Magyar Hírlapot? Kinek a hibája,
hogy valóban ott vannak még szép számmal a sajtóban a letűnt Kádár-
rendszer népszerűsítői? Es nincsenek ott a pártvezetésben is? Nem
tudna erről Grósz Károly személyesen is mondani valamit?
    
    Az Új Márciusi Front kivételével bírálja a független szervezeteket.
    
    Szélsőségeseknek nevezi őket, hatalomra törőnek. Az általuk
serkentett vitát anarchiával fenyegetőnek nevezi. Megosztják a
társadalmat, mondja. Többpártrendszer kell, de befolyásolni kell
annak kialakulását.
    
    Megint kérdeznék. - Tényleg anarchia lenne Angliában,
Franciaországban vagy az Egyesült Államokban, mert ott vitatkoznak
a társadalmi szervezetek és kivétel nélkül minden párt a hatalomra
tör? Hogyan kívánja befolyásolni a többpártrendszer kialakulását?
    
    Nem fél, hogy valakinek a kék cédulák jutnak eszébe? És mindezek
után azt mondja a főtitkár, hogy országunk tekintélye emelkedett az
utóbbi hónapokban. Igaza van, csak azt jelenti-e, hogy azok a
jelenségek emelték, amelyek ellen ő most kardot rántott: a
szabadabbá vált tájékoztatás, a többpártrendszer kilátásba
helyezése, a független szervezetek működésének engedélyezése? És
még egy szó: a KB határozata, amit a kétnapos vita után kiadtak,
sokkal óvatosabb hangú, mint a főtitkár beszéde. Azt jelenti ez,
hogy Grósz Károly ebben a testületben már nem a centrumot
képviseli? +++
    


1989. február 14., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- 569-o98 Pintér István: Két észrevételem van- úgy a TV l-es, mint a TV 2-es csatornán mindenféle játéknál miért szükséges megkérdezni, hogy mi a játékos foglalkozása? Ez nem befolyásolja a játékot és miért kell azt mindenkinek tudni? A másik észrevételem az, hogy az időjárás jelentésnél miért kell minden műsorvezetőnek zsebre dugott kézzel állnia a kamera előtt?Ezzel semmibe veszik a TV nézőt.Ez nem egy udvarias viselkedés. - 335-688: Felvilágosítást szeretnék kérni az iránt, hogy hol érdeklődhetek a fedettpályás atlétikai VB. programja iránt. - Ne engedjék még képletesen sem, hogy elfoglalják március 15-én a TV épületét! Próbáljanak minden formában intézkedni. - 321-411 Kiss Ferenc: játszani szeretne."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD