|
|
 |
|
 |
NDK emberi jogok
|
München, 1989. január 25. (SZER, A mai nap) - Az Amnesty
International 73 oldalas jelentést adott ki az emberi jogok
helyzetéről Kelet-Németországban. Ismertetjük a londoni székhelyű
nemzetközi szervezet jelentésének főbb megállapításait.
A terjedelmes dokumentum egyik központi kijelentése: Kelet-
Németországban a titkos bírósági tárgyalások az ügyvédeknek adott
titkos utasítások, valamint a törvények homályos megfogalmazása
lehetővé teszi, hogy a hatóságok büntethessenek szinte minden olyan
tevékenységet, amely nemtetszésüket váltja ki. A törvényeket és
alkalmazásukat körülvevő általános titokzatosság rendkívül
megnehezíti a kelet-német állampolgárok számára, hogy felismerjék a
törvényes és a törvénytelen tevékenység közötti határvonalat.
A szólás, gyülekezési, egyesülési és mozgási szabadságot korlátozó
törvények alapján gyakran titkos tárgyalások után emberek százait
vetik börtönbe Kelet-Németországban - közli a jelentés.
Az említett törvények nemcsak a Kelet-Berlin által aláírt
nemzetközi megállapodásokkal, de az ország saját alkotmányával is
ellentétesek.
Az Amnesty International évente átlagosan 100 újabb kelet-német
politikai foglyot vesz nyilvántartásba, akiknek zömét azért ítélték
el, mert vagy illegálisan megkísérelték elhagyni az országot, vagy
konokul kérvényezték kivándorlásuk hivatalos engedélyezését. A
berlini fal 1961-es megépítése óta a nemzetközi emberi jogi
szervezet 188 olyan személyről értesült, akit menekülésközben a
kelet-német határőrök agyonlőttek. A jelentés ugyanakkor rámutat:
éppen az általános titkolózás miatt valószínű, hogy ezek a
számadatok jóval magasabbak.
Az Amnesty International közli; jóllehet 1987-ben az amnesztia
keretében az összes ismert politikai foglyot szabadon engedték,
azóta hasonló okokból újabb letartóztatásokat hajtottak végre.
A dokumentum a továbbiakban párhuzamot von a kelet-német
alkotmányból, illetve az NDK által is aláírt polgári és politikai
jogok nemzetközi egyezségokmányából Kelet-Berlinre háruló
kötelezettségek és a tényleges gyakorlat között.
Az Amnesty International rámutat: a nemzetközi egyezségokmány
szerint néhány, szigorúan körülhatárolt esetet kivéve alapvetően
biztosítani kell a kivándorlás szabadságát.
A kelet-német alkotmányban az emigrálás meg sincs említve. Ráadásul
azok, akik illegálisan megkísérlik elhagyni az országot, azon
túlmenően, hogy életüket kockáztatják, elfogásuk esetén még annak
is ki vannak téve, hogy kémkedés címén emelnek vádat ellenük. A
kelet-német hatóságok - olvasható a dokumentumban - ezekben az
esetekben gyakran még azt sem tudják bizonyítani, hogy az illetőnek
akárcsak szándékában állt volna titkos információk továbbadása. De
kémkedés, sőt hazaárulás címén büntetik azokat is, akik a
szólásszabadság jogával próbálnak meg élni Kelet-Németországban.
Azok is hasonló elbánásra számíthatnak, akik valamelyik nemzetközi
szervezetet, például az Amnesty Internationalt kérik fel ügyükben a
közbenjárásra.
A jelentésből kitűnik, hogy a politikai foglyokkal még a
börtönökben is keményebben bánnak, mint a köztörvényesekkel.
Az Amnesty International dokumentuma beszámol arról is, hogy a
szervezet megpróbálta a kelet-berlini illetékesekkel közölni az
emberi jogsértésekkel kapcsolatos aggodalmait, azok azonban nem
hajlandók tárgyalni vele, vagy tájékoztatást nyújtani neki.
A sztereotip válasz az Amnesty Internationalnek kereséseire: Kelet-
Németországban nincsenek politikai foglyok. +++
1989. január 25., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|