|
|
 |
|
 |
A gyöngyösoroszi ólomhulladék-ügy
|
(Nagy András)
München, 1989. január 21. (SZER, Világhíradó) - A
környezetvédelemben egyre nagyobb szerepe lesz a helyi közösségek
önvédelmi szerveződésének, mert a szemetet, veszélyes hulladékot
bizony ott rakják le, ahol a lakosság nem figyel, és nem szól érte.
Ilyenfajta önvédelmi harcot folytatnak a gyöngyösi környezetvédők
és a velük együtt érző társadalmi csoportok is. Leginkább az
aggasztja őket, hogy nem messze a várostól - és a híres mátrai
üdülőhelyektől - egy különösen veszélyesnek tűnő ipari üzem épül.
Úgy látják, hogy az új üzem szennyező hatása összegeződve a szintén
közeli visontai Gagarin Hőerőmű ártalmaival, az egész Mátra-alja
ökológiai rendjét felborulással fenyegeti.
Ebben az ügyben lakossági fórumot hívtak össze holnapra, január 23-
ra 17 órára. A fórum székhelye a Mátraaljai Szénbányák központi
tanácsterme. A program szerint a város és környéke általános
környezetvédelmével kapcsolatos kérdésekre országos és helyi
szakemberek adnak választ. Minden érdeklődőt szívesen látnak.
Az aggodalmat kiváltó létesítmény Gyöngyösoroszihoz közel, a
korábbi ércbánya és ércelőkészítő helyén épült azzal a céllal, hogy
kivonja az ólmot az ide szállított elhasznált akkumulátorokból. A
beruházó az Országos Érc- és Ásványbányák.
Ismeretes, hogy Magyarországon a legtöbb ércbányászati ág kritikus
helyzetben van. Az ólomhulladék-feldolgozó Gyöngyösorosziba
telepítésének egyik indoka az volt, hogy így helyben tudnak munkát
adni a leállított bánya és dúsító mű munkásainak, továbbá, hogy
hasznosítani tudják a meglévő infrastruktúrát - miáltal csökken a
beruházási költség. Utóbbi még így is magas, egyes adatok szerint
700 millió forint, más adatok szerint 1 milliárd körüli. Az üzem
kapacitása elég lesz a hazai igények fedezésére, esetleg import
ólomhulladékot is feldolgozhat.
A berendezéseket szállító cég arra is garanciát vállalt, hogy
mérgező fő- és melléktermékek az ólom, kénsav, kéndioxid,
klórkibocsátásának aránya nem lépi túl az előírt mértéket, és így
az üzem rendes működés mellett nem lesz veszélyes. Ezeket az
érveket emelik ki a beruházással egyetértő források.
A környezetvédők és támogatóik másként látják. Saját számításaik,
próbaméréseik szerint a káros anyagok kibocsátása jóval nagyobb
lett/ mint a tervezők állítják - és jóval nagyobb területre is
áramlik; éppen elegendő arra, hogy a mátrai üdülőhelyek és Gyöngyös
városa felett nehéz méregfelhők állapodjanak meg. Ráadásul nincs is
ténylegesen szükség az ólomhulladék hazai feldolgozására, mert azt
az NDK-ban elvégezték és továbbra is elvégeznék. Így kevés
haszonnal, súlyos környezeti veszélyeket importáltunk.
A bányászat leállítása után a munkások többsége amúgy is
elhelyezkedett már. Így - jóllehet a Gyöngyösoroszi falugyűlésen a
rosszul tájékozott lakosság megszavazta az üzem megépítését - arra
igazában nem a munkások, hanem a vezetők foglalkoztatása miatt
támadt igény.
A környezetvédők és egyéb alternatív szervezetek tiltakozó akciót
indítottak, aláírásokat gyűjtenek. Listájuk a hírek szerint már
3500 aláírásnál tart. Aki tehát holnap 17 órákkor felkeresi a
gyöngyösi mátrai szénbányák tanácstermét egy nehéz konfliktus és
vita tanújává vagy résztvevőjévé válik. +++
1989. január 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|