Rendszerváltás és az MTI

	Az amerikai elnök munkalátogatása Kínában (1.rész)
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Peking, 1989. február 24. péntek (MTI-tud) - Pekingben csak pénteken jelentették be hivatalosan, hogy Jang Sang-kun államelnök és Li Peng miniszterelnök meghívására George Bush, az Egyesült Államok elnöke szombaton rövid munkalátogatásra Kínába érkezik. A közlemény szerint - negyven órás pekingi tartózkodása alatt - George Bush megbeszéléseket folytat Teng Hsziao-pinggel, Kína első számú politikai vezetőjével, Csao Ce-jang pártfőtitkárral és más kínai vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatokról és közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. Kínai politikai és sajtókörökben aláhúzzák: az amerikai elnök pekingi látogatásának különös jelentőséget kölcsönöz az, hogy egy hónappal Bush elnöki beiktatása után kerül rá sor. Ez azt tükrözi - mutatnak rá sajtóforrások -, hogy az Egyesült Államok új elnöke nagy fontosságot tulajdonít a kínai-amerikai kapcsolatok fenntartásának és továbbfejlesztésének. Kínai vélemény szerint nem látványos ,,csúcstalálkozóról,,, hanem kifejezetten munkalátogatásról van szó. Az amerikai elnök negyven órás pekingi tartózkodásának zömét zárt ajtók mögötti megbeszélésekre fordítják. Elmarad a vörös szőnyeges fogadtatás, nem lesznek nyilvános beszédek és nem lesz kirándulás sem a kínai Nagy Falnál. Az persze természetes, hogy Teng Hsziao-ping nem csupán tárgyal ,,régi barátjával,,, az amerikai elnökkel, hanem ebéden is vendégül látja. George Bush sem mellőzi az ilyenkor szokásos fogadást, amelyre mintegy ötszáz kínai vezetőt és neves közéleti személyiséget hívtak meg. A meghívottak között van Fang Li-cse ellenzéki asztrofizikus is, akit az amerikai sajtó Kína Szaharovjának keresztelt el. (folyt.) 1989. február 24., péntek 14:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az amerikai elnök munkalátogatása Kínában (2.rész)
A munkalátogatás rövid lesz, de kínai források szerint annál hosszabb azoknak a kérdéseknek a listája, amelyek valamilyen formában szerepelni fognak a vasárnap szinte egész nap folyó kínai-amerikai megbeszéléseken. Várhatóan előkelő helyet foglal el az eszmecseréken a nemzetközi helyzet legújabb fejleményeinek értékelése, különös tekintettel a kínai-szovjet, a kínai-amerikai és az amerikai-szovjet kapcsolatok helyzetére és összefüggéseire,. Ezzel kapcsolatban Pekingben emlékeztetnek arra a nyilatkozatra, amelyet Csien Csi-csen kínai külügyminiszter adott az amerikai sajtónak, s amelyben biztosította az Egyesült Államok vezetőit és közvéleményét, hogy a kínai-szovjet viszony normalizálása és a májusban sorra kerülő csúcstalálkozó Teng Hsziao-ping és Mihail Gorbacsov között semmilyen tekintetben nem lesz hátrányos hatással a kínai-amerikai kapcsolatok további alakulására. Bush és a kínai vezetők tárgyalásain megvitatják a regionális konfliktusok témáját, mindenekelőtt azt, hogy Kína és az Egyesült Államok milyen formában tartja lehetségesnek az együttműködést olyan kérdésekben, mint az afganisztáni, vagy a kambodzsai kérdés. Kína nemcsak azért tartja fontosnak az együttműködést az Egyesült Államokkal, mert ez elősegíti a regionális tűzfészkek politikai eszközökkel való felszámolását, hanem azért is, mert ez az együttműködés jelentős mértékben befolyásolhatja a kínai-amerikai kapcsolatok jövőbeli alakulását a mindkét ország által fontosnak ítélt ázsiai és csendes-óceáni térségben. Kínai kommentátorok természetesnek tartják, hogy szóba kerül a pekingi megbeszéléseken a tajvani kérdés, amely Peking megfogalmazása szerint továbbra is árnyékot vet a kínai-amerikai viszonyra. A pekingi vezetők arra szeretnék rávenni az új amerikai elnököt, hogy kötelezze el magát egy, az eddiginél egyértelműbb Tajvan-politika mellett. Vállalja, hogy az amerikai kormányzat latba veti befolyását a kuomintangista hatóságoknál Tajvan és a kínai anyaország mielőbbi újraegyesülése érdekében. Mindkét fél elkötelezte magát a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztése mellett. Kína elsődleges fontosságot tulajdonít annak, hogy Bush tegyen újabb lépéseket a korszerű amerikai technológia Kínába áramlásának megkönnyítésére és elődeinél határozottabban lépjen fel a kínai exportot sújtó amerikai protekcionizmussal szemben. (folyt.) 1989. február 24., péntek 15:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az amerikai elnök munkalátogatása Kínában (3.rész)
Pekingben idézik az amerikai elnök kijelentését, amely szerint mind belpolitikai, mind nemzetközi megfontolásokból nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a diplomáciai viszony megteremtését követő második évtizedben tovább erősödjenek és gyarapodjanak a kapcsolatok az Egyesült Államok és Kína között. Pekingben remélik, hogy ez az elhatározás méginkább megerősödik George Bush hétvégi munkalátogatásának eredményeként.+++ 1989. február 24., péntek 15:02
Vissza »