|
|
 |
|
 |
Svéd táppénzcsalók (1. rész)
|
A svéd egészségügyi tisztviselőknek az utóbbi időben nagy
fejtörést okoz, vajon valóban betegeskedőbb lett-e az ország
lakossága, vagy inkább a táppénzcsalás vonzereje nőtt? Hivatalos
adatok szerint az elmúlt három év alatt több mint 50 százalékkal,
20,2 milliárd koronáról 31,1 milliárd koronára nőtt a táppénzként
felvett összeg.
A svéd betegsegélyzési rendszer nemcsak a legfejlettebbek közé
tartozik a világon, de a legengedékenyebb is, mármint az ellenőrzés
tekintetében. Az is könnyen előfordulhat, hogy valaki egyszerre
kapjon táppénzt és fizetést, hiszen a betegállomány idejéről szóló
jelentések sehol sem találkoznak a fizetési szalagon szereplő
összegekkel. A többlet jövedelemhez még annyi erőfeszítésre sincs
szükség, hogy az árnyékgazdaságban keressen magának munkát a beteg,
hiszen - ha elvben nem is, de gyakorlatilag - a rendes állásában is
megteheti ezt. A svéd hatóságok gyanítják, hogy az állami
betegsegélyzőknél beteget jelentő dolgozók nem kis hányada onnan
egyenesen a munkahelyére tart. Egy szúrópróbaszerű vizsgálat fényt
derített olyan esetre is, amikor egy diáklány egyszerre vett fel
ösztöndíjat, a táppénzt és gyermekgondozási segélyt ugyanarra az
időre.
Svédországban minden dolgozó fizetésének 90 százalékát kapja meg
betegségének ideje alatt. Jóllehet a betegsegélyzés állami kézben
van, annak fedezetét a munkáltatók által befizetett külön adók
jelentik. A betegséget elegendő a lakóhely szerinti biztosító
irodában bejelenteni, és orvosi igazolás csak egy hétnél hosszabb
mulasztás igazolásához kell.
A svéd vállalkozók szövetsége tavaly felmérést készített,
amelyből az derült ki, hogy az iparban foglalkoztatottak évente 27
napot töltenek betegszabadságon, miközben ugyanez a szám az NSZK-ban
18, Franciaországban 16, Angliában pedig 11 nap. Szakértők szerint a
mulasztások magas arányának feltétlen összefüggésben kell állnia a
laza ellenőrzéssel, illetve a visszaélésekkel. Egy februárban
nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás adatai szerint ezer
megkérdezett közül 86 százalék gyanakodott arra, hogy kollegái
kijátsszák a betegsegélyző rendszert.
Svédországban az 1,096 milliárd koronás nemzeti jövedelem 20
százalékát fordítják szociális célokra, igy a betegsegélyzésre, a
nyugdíjakra és egyéb támogatásokra. A betegsegélyzésre költött
tavalyi több mint 30 milliárd korona 2 milliárddal több volt, mint
amit az ország a katonai kiadásaira fordít. (folyt.)
1989. február 24., péntek 12:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|