|
|
 |
|
 |
A tsz-ek rendkívüli konferenciája (5. rész)
|
A gazdálkodó szervezeti formák közül a szövetkezetek őrizték meg a
legtöbb vállalkozói értéket, átmentve a tulajdonosi
felelősségérzetet, és talán legtovább tudták távoltartani maguktól
legsúlyosabb társadalmi betegségünket, a közönyt és az
igénytelenséget. A szövetkezetek ezután is joggal kérnek helyet a
gazdálkodó szervezetek újjáalakuló rendszerében, s a torzító
vonásoktól megszabadulva, eredeti lényegüket visszanyerve a
piacgazdasági viszonyok között jó eséllyel szerepelhetnek.
Az elnök foglalkozott a szövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos
kérdésekkel. Kifejtette, hogy valamiféle új földosztásnak,
forradalmi tulajdonrendezésnek nálunk nincs realitása. Olyan
viszonyokban vagyunk érdekeltek - mint állampolgárok és mint
tsz-tagok -, amelyben a föld, mint értékkategória, a forgalom tárgya
lehet, a vagyon részeként kezelhető és el is idegeníthető. A
szövetkezeti tulajdon oszthatatlanságát illetően a rendező elv az
lehet, hogy a szövetkezeti tagok vagyona a tagoké, éspedig azoké az
aktív, illetve nyugdíjas, járadékos tagoké, akik most a
szövetkezetekben vannak.
Szabó István a továbbiakban arról szólt, hogy a szövetkezeti
érdekképviselet eddig részt vehetett a döntések előkészítésében, és
ennek ,,ellentételeként,, részt vállalt a végrehajtás segítésében,
illetve a döntések elfogadtatásában. Ezt a szerepet jelölte ki
számára a politikai rendszer belső működési logikája és gyakorlata.
Ez azonban már nem elégíti ki a gazdálkodók igényeit; a TOT-ot
kritikák érték, amelyeket nem lehet elutasítani. Az érdekképviselet
eddigi gyakorlatát a politikai fejlődés is túlhaladta, és bár
kétségkívül eredmények is születtek, a továbbiakban az
érdekképviselet monopoliuma nem tartható fenn. Az új helyzetben már
csakis az érdekeltek, a képviseletek dönthetik el, hogy meg
kívánják-e újítani szervezetüket és annak milyen szerepet szánnak.
Kifejezte meggyőződését: a demokratikus jogállam viszonyai között,
az érdekpluralizmus keretei között a meglévő érdekképviseleti
szervezetek képesek a megújulásra. A jelenlegi szervezetekkel
szemben nem adott nagyobb esélyt egy mezőgazdasági kamarának vagy az
érdekképviseletre önként vállalkozó más formációnak. A TOT-nak
eltökélt szándéka: új szerepet fog felvállalni, és válaszol mindarra
a kihívásra, ami az érdekképviseletet érte. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 10:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|