|
|
|
|
A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Németh Miklós (12. rész)
|
Kevesebb szó esik viszont a községek, a falusi előljáróságok, a kicsiny egyházi gyülekezetek, presbitériumok autonómiájáról. Pedig ez volt az igazi organikus, közösségmegtartó és közösségszervező erő. Hangsúlyozta, hogy a magyar falun új vállalkozási magatartás kell. Az új agrárpolitikát egy belülről is megújuló embertípusra kell alapoznunk, aki szövetkezve és társulva, erős, vállalkozó szervezeteket kifejlesztve bocsátkozik bele abba a konkurrenciaharcba, amely a mezőgazdasági termékek piacán folyik, itthon és a külvilágban. Merre halad majd a magyar falu a 90-es években? Nem hiszem, hogy csak az elsorvadás vagy a várossá válás alternatívája létezne - mondotta. - Mint mindig, most is van harmadik út, az arany középút: ez pedig a városi élettel egyenértékű - ahhoz nem mindenben hasonlító - életminőség perspektivája, amely felhasználja a modern kor civilizációs vívmányait. Olyan képtelenséget is olvastam valahol, hogy a magyar falu önmagától megszűnik egyszer. Falusi gyerekként nőttem fel, ezért ettől a gondolattól érzelmi alapon is irtózom, de az ésszerű megfontolás is azt mondatja velem, hogy a falvak mesterséges elsorvasztásának politikai gyakorlatát egyszersmindenkorra fel kell számolni. A magyar falvak helyzete nagyon különböző, ezért a sokszínű fejlődés természetes perspektívának tűnik. Remélem azonban, hogy ezeknek az alternatíváknak közös iránya lesz: a magyar falu olyan önálló, életképes társadalmi egységgé válik, amelyet falusi polgárok laknak. A tulajdoni és a gazdálkodási szervezeti formák gazdag változatossága alakul ki, amelyek megegyeznek abban, hogy innovatívok, vállalkozók, emberközpontú szervezetek, s amelyek egyszerre környezetvédők és közösségteremtők is. A megvalósítás egyetlen biztosítéka: a falusi ember, aki mindig szerette hazáját. Éppúgy ragaszkodott a földhöz, a tájhoz, a szokásokhoz, a hagyományokhoz, a népviselethez, mint a közös énekléshez, a vigasságokhoz, a tánchoz. Ez a hazaszeretet most is érezhető a haza sorsáért érzett aggódásban, a tettrekészségben, a segítő ösztönökben. A falusi ember a fontos dolgokat tudja. Maga kíván berendezkedni falvaiban, saját szokásai és törvényei szerint. Bízom benne, hogy mint annyiszor a magyar történelem során, most is nemzetmegtartó erőként dönt, és cselekszik, mondta befejezésül. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 17:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|