|
|
 |
|
 |
Otto Schily sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. február 1., szerda - A nemzetek nem nézhetik tovább tétlenül a romániai vezetés önkényen alapuló politikáját, amely sem a helsinki elvekkel, sem a bécsi utóértekezleten elfogadottakkal nem egyeztethető össze - jelentette ki szerdán Otto Schily, a nyugatnémet Zöldek pártjának legtekintélyesebb vezetője. A bonni parlament német-magyar baráti csoportjának a küldöttsége Schily vezetésével szerdán fejezte be magyarországi látogatását, és az elutazás előtt a Parlamentben közös sajtótájékoztatót tartott Szentágothai Jánossal, a budapesti Országgyűlés magyar-NSZK csoportjának elnökével.
A többpárti nyugatnémet parlamenti küldöttség kedden Debrecenben
járt, és ott romániai menekültekkel találkozott. Otto Schily
elmondta: a tőlük hallott megrázó történetek alapján a küldöttség
úgy véli, helyes volna, ha az ENSZ tényfeltáró megfigyelőcsoportot
küldene Romániába. Arra persze nem számít, hogy a román vezetés tárt
karokkal fogadna egy ilyen csoportot, de elképzelhetőnek tartja,
hogy a nemzetközi nyomás rászoríthatja Bukarestet az
ENSZ-megfigyelők beengedésére. Arra a kérdésre, hogy a
nyomásgyakorlás milyen válfajára gondolnak a nyugatnémet
törvényhozók, Otto Schily ezt válaszolta: konkrét következtetést nem
vontak le, de a menekültek elbeszéléséből kitűnt, hogy Romániában
katasztrófális az élelmiszerellátás - miközben az ilyen javakban
dúskáló NSZK nagy mennyiségben vásárol Romániától élelmiszert.
A közvélemény figyelmének felhívására a romániai állapotokra
hozzájárulhat ahhoz, hogy rábírják Bukarestet az emberi jogok
tiszteletben tartására - vélekedett Schily, és hozzátette: az
NSZK-ban tudják, hogy Magyarországot különösen súlyosan érinti a
kérdés. A küldöttség közben fog járni annak érdekében, hogy Bonn - a
nyugatnémet egyházak karitatív intézményeinek közreműködésével -
nagyobb anyagi segítséget nyújtson a menekültgond enyhítésére.
A témához kapcsolódva Szentágothai János köszönetet mondott az
eddigi nyugatnémet támogatásért. Elmondta azt is, hogy
Magyarországnak nincsenek területi revíziós igényei. Utalt viszont
arra, hogy a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések
előírták a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását.
Szentágothai professzor úgy vélekedett: a világháborúban győztes
hatalmaknak - az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának,
Franciaországnak és a Szovjetuniónak - ügyelniük kell arra, hogy
Magyarország szomszéd államai maradéktalanul megtartsák ezeket a
kötelezettségeket. (folyt. köv.)
1989. február 1., szerda 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|