|
|
|
|
Foglalkoztatás, munkadíjazás a tsz-ekben - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - A TOT érdekvédelmi tevékenységét is érintette az a sajtótájékoztató, amelyet pénteken Budapesten tartottak a szervezet székházában. A foglalkoztatás és a munkadíjazás kérdéseivel kapcsolatban ezúttal olyan részletek is elhangzottak, amelyekről az elmúlt években nem kaptak ennyire részletes tájékoztatást az újságírók. Egyebek között az érdekvédelem sikertelen próbálkozásairól is beszámolt Sáray György, a TOT főosztályvezetője, és sorolta azokat a kormányzati döntéseket is, amelyek rossz visszhangot keltettek a közös gazdaságokban.
A tsz-ekben dolgozók létszáma az elmúlt négy évben 8,5 százalékkal esett vissza, ez nagyobb arányú, mint az ipar területén és azt jelenti, hogy évente 30-32 ezerrel csökkent a dolgozó tagok és alkalmazottak száma. Nem valamiféle drámai folyamatról van szó, hanem arról, hogy a nyugdíjbavonulók helyeit a szövetkezetek nem töltik be újakkal. Egyelőre van elég munkáskéz a gazdaságokban, s a termelékenység értelemszerűen növekedett; manapság az egy főre jutó művelt földterület a közösben 20 hektárt tesz ki, amig 3 évvel ezelőt 17,5 hektár volt. Kétség kívül van tehát egy ,,kifutó,, réteg a tsz-ekben, amelynek helyére nem lépnek újak, mivel a környéken többnyire hiányzik a szakképzett munkaerő. Kifejezett foglalkoztatási gondok országosan általában nincsenek, ám Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már számos helyen nem tudnak munkát adni a tagoknak, alkalmazottaknak. A kormány foglalkoztatási alapjából különben 44 tsz részére juttattak 200 millió forint támogatást, ennek felhasználásával mintegy 2.700 embernek teremtettek munkaalkalmat. A tsz dolgozók keresetének növekedése évek óta elmarad az iparban dolgozókétól. Tavaly ez a lemaradás havonta mintegy 900 forintot tett ki. Kevesebb pénzhez jutnak a háztájiból is a termelők. Sáray György elismerte: a mezőgazdaságban alkalmazott, kormányzati döntésekkel szabályozott munkadíjazás többnyire idegen a szövetkezeti elvektől, és ennél fogva magán viseli egy sajátos ,,államosítás,, jegyeit. Ez ellen a TOT a korábbi időszakban is számos esetben tiltakozott, ám többnyire eredmény nélkül. Az érdekképviselet nem ért egyet a tagság érdekeltségét sértő új részesedési gyakorlattal, amely sért egy, a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott mozgalmi alapelvet, nevezetesen azt, hogy a részesedésről a termelők önállóan dönthetnek, és nem kell érte két ízben is adózniok és utána járulékot fizetniök.(folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 14:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|