|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Műszaki határzár felszámolása
|
Köln, 1989. május 2. (Deutschlandfunk) - A magyar-osztrák határon nekiláttak az elektromos riasztóberendezések leszerelésének. Bonn - a két német állam határán az NDK részről fölszerelt határzár- rendszerre utalva - megelégedéssel pillanthat Magyarország felé, ahol a jószomszédi kapcsolatoknak egy pozitív megnyilvánulása látható. Hallgassák meg Gerhard Bilinszky jelentését: - Magyarország az elektromos riasztóberendezések leszerelésével újabb tanújelét adja annak, hogy kész a Nyugattal való együttműködésre. Ezzel alapvető nemzetközi érdekeknek felel meg. Bonn nyilván örülne annak, ha az NDK hasonló módon viselkedne. Magyarország már márciusban jelezte, hogy hamarosan leszereli a magyar-osztrák határon lévő jelzőberendezéseket. Döntését azzal indokolta, hogy a riasztórendszer a megváltozott politikai helyzetben elavulttá vált. A magyar-osztrák határon 1988-ban 4374-szer jeleztek riadót a berendezések. A magyar hatóságok adatai szerint azonban csak negyvennégyszer történt tényleges határsértés. A határőrség akkori vezetőjének közlése alapján majdnem mindegyik határsértést NDK lakosok követték el, akik Magyarországon keresztül akartak Ausztriába menekülni. Magyarország előreláthatólag 1991-ig teljesen leszereli a riasztóberendezéseket. Vajon ezek után megnövekszik-e majd az NDK lakosok által a magyar-osztrák határon elkövetett határsértések száma? - erről ma még csak találgatni lehet. A jelenlegi magyar kezdeményezés következtében az NDK hatóságok erőteljesebb erkölcsi nyomás alá kerülnek, hogy végre maguk is hasonlóképpen cselekedjenek. Ez vitathatatlanul lényegesebben javíthatná a két német állam közötti viszonyt, mint a gazdasági kapcsolatok újraélesztésére tett kísérletek. Az NDK ezzel próbálta a két német állam határán történt véres incidensek miatt fölháborodott Szövetségi Köztársaság haragját megfékezni. Magyarország nyugati tekintélyének csak jót tehet a határzárak felszámolása. Magyarországról egyébként több más pozitív hír is érkezett az elmúlt időkben. Például a szovjet csapatok részleges kivonásának híre, vagy Pozsgay Imre államminiszter nyilatkozata az ország finn-típusú semlegességének gondolatáról. Bonn joggal érezheti úgy, hogy helyesen ítélte meg a helyzetet akkor, amikor már korábban is úgy vélekedett, hogy Magyarországot a kelet-európai országokkal való nyugati együttműködés mintájává lehet tenni - ezt a szándékot Grósz Károly legutóbbi bonni látogatásakor több megegyezés aláírásával is megerősítették. Erdős André, a bécsi biztonsági és együttműködési utóértekezlet magyar küldötte a német nemzetiségű kitelepítettek és menekültek ifjúsági szervezetének braunschweigi konferenciáján a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását követelte. Erdős nyilván elsősorban a romániai magyarok nehéz helyzetére gondolt, de ha a nemzeti kisebbségek jogi státusának terén pozitív változások történnének - ez a németeknek is segíthetne. +++
1989. május 2., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|