|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Kádár-korszak öröksége
|
(Pártos Gábor) London, 1989. május 2. (BBC, Panoráma) - Politikusok rég bevált receptje, hogy elődeikre hárítják a felelősséget, ha bajban vannak. Grósz Károly esetében ezt nyomós érvek támasztják alá. Kádár János 31 éves uralmának utolsó másfél évtizedében az ország gazdasági helyzete alaposan romlott. Ma élen jár Kelet-Európában az egy főre eső külföldi adósságok százalékarányában, és az immár csak két számjegyben kifejezhető infláció az életszínvonal rohamos romlásához vezetett. Az MSZMP első titkára nem nevezte néven elődjét, amikor a korábbi vezetőségről úgy nyilatkozott, hogy az mérhetetlen erkölcsi, politikai és anyagi károkat okozott a lakosságnak. Persze nyilvánvaló volt, hogy elsősorban Kádár Jánosra utal, és annak legközelebbi munkatársaira, kortársaira, akik azóta kikerültek a Politikai Bizottságból. A hierarchia alsóbb szintjére is kiterjedtek a menesztések, és hat miniszteri tárca is másnak jut a közeljövőben. Magyarország gazdasági és társadalmi bajaiért másokat okolni azonban - csak a dolog egyik oldala. De mi történjék azokkal, akiket felelősség terhel a jelenlegi helyzet miatt? Demokratikus rendszerekben politikusok azzal fizetnek hibáikért, vagy balszerencséjükért, hogy nem választják meg őket újra, erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy lemondjanak, vagy erre a közvélemény, vagy az ellenzék kényszeríti őket. A sztálinista diktatúrákban - különösen ha valamilyen okból a vezetőség példát akar statuálni - valódi, vagy vélt bűneik miatt pert indítanak ügyükben. Magyarország ma átmeneti szakaszban van. Az egypártrendszerből útban - legalábbis azt remélik - valamiféle demokratikus pluralizmus felé. Tegnapi beszédében Grósz Károly kizárta perek lehetőségét a jövőben. Amikor leszögezte, hogy politikai hibákért soha többé nem fogják megengedni az ilyen fizetséget, nyilvánvalóan a konstrukciós perekre utalt, melyek áldozatai ügyében már folyik, vagy kilátásba van helyezve a felülvizsgálat. Amikor azonban Grósz Károly kifejezésre juttatta, hogy ellenzi a pereket, egyúttal azokra az egyre szaporodó követelésekre is reagált, melyek volt vezetők személyes felelősségre vonását elengedhetetlennek tartják. A Magyar Függetlenségi Párt például afféle becsületbíróságok létesítését javasolja, melyek szabadságvesztésre nem hoznának ítéletet, de megfoszthatnának mondjuk nyugállományú funkcionáriusokat anyagi- és egyéb kiváltságaiktól. Ez az indítvány egyelőre nem talált különösebb visszhangra, a gomba módra szaporodó más, független politikai csoportosulások körében. Többen a felelősségre vonás más módszereit szorgalmazzák. Például azt, amire már volt is példa, hogy a választók vonják meg a mandátumot képviselőjüktől, ha elégedetlenek vele. A jelenlegi kommunista vezetőség Magyarországon - noha a felelősséget kész áthárítani elődjeire - nemcsak a perek gondolatától idegenkedik, a felelősségre vonás dolgában sem akar túlságosan mélyre nyúlni. Grósz Károly ehelyett - úgy tűnik - hajlandó elfogadni ma már a demokratikus alternatívát, azaz hogy az urnáknál dönthessék el: megtagadják-e a választók a hatalmat egy olyan párttól és vezetőségétől, mely nem tartja be ígéreteit? Ez természetesen csalásmentes és szabad választásokat előfeltételez, melynek bekövetkezte felől a magyar ellenzéknek egyelőre komoly kételyei vannak. Ami magát Kádár Jánost illeti: Grósz Károly szerint nehezen tudja megemészteni a jelenlegi változásokat, gyenge egészségi állapotában. 1987 szeptemberében az Országgyűlésen beismerte milyen felelősség terheli az ország gazdasági problémái miatt, de meg volt győződve arról, hogy ettől még hivatalában maradhat. 9 hónappal később felmentették pártvezetői tisztségéből, és csak a címzetes pártelnöki funckiót tölti be. - A magyar gazdasági válság a Kádár-korszak örökbe hagyott morális és társadalmi problémái. Kit terhel a felelősség, és legyen-e felelősségre vonás? A vita - mint Pártos Gábor elemzéséből is kiderül - még korántsem ért véget. +++
1989. május 2., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|