Rendszerváltás és az MTI

	Magyarországi fejlődés
Washington, 1989. április 9. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A magyarországi fejlődés gyorsan halad a parlamentáris demokrácia, a többpártrendszer megvalósítása felé. Bécs: Magyarországon a szabadabb politikai légkör csökkenő életszínvonallal párosul. Az elmúlt pár hónapban a politikai reformok egyre inkább tért hódítanak Magyarországon, ami azt jelzi, hogy ez a kelet-európai ország egyre határozottabban a demokratikus társadalomhoz vezető úton halad. A múlt év februárjában a magyar kommunista párt vezetősége meglepő elhatározással elfogadta, sőt támogatta a többpártrendszer bevezetését. A párthatározat az után született meg, hogy a parlament megszavazta a gyülekezési és egyesülési törvényt. Szakértők szerint ezzel megtették az első lépést a magyar politikai rendszer megreformálása felé. A politikai pártok működését szabályozó törvény kibocsátását az ez év augusztusáig terjedő időszakra várják. Amióta múlt év májusában a párt élén Grósz Károly váltotta fel Kádár Jánost, azóta gomba módra szaporodnak a független csoportok és politikai pártok, amelyek lázas igyekezettel tartanak jelölőgyűléseket és dolgozzák ki politikai programjukat. Közöttük a legjelentősebb a Független Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt. Korábban mindkettő jelentős politikai szerepet töltött be és a kormányban is részt vett egészen 1948-ig, amikor is a kommunista párt bevezette az egypártrendszert. A kommunista párt vezetői elmondták, hogy nem zárkóznak el a mérsékeltebb csoportokkal való együttműködéstől és az első szabad magyarországi választások után lehetségesnek tartják egy koalíciós kormány létrejöttét. Március 15-ikén, az 1848-as forradalom évfordulóján magyarok tízezrei felvonulásokon vettek részt és ünnepelték a politikai nyíltságot és a reformokat. A hatóságok nem kísérelték meg megakadályozni a tömeggyűléseket, amelyeken olyan követelések hangzottak el, mint a sajtószabadság bevezetése és a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. A közelmúltban a kommunista párt kiadott egy úgynevezett akcióprogramot, amelyben elhatárolja magát a múltban elkövetett hibáktól és hozzájárul a szabad szakszervezetek működéséhez, az egyéni szabadságjogokhoz, valamint a piac irányította szabad gazdasági törekvéséhez. A párton belül azonban eltérő vélemények is akadtak. Pozsgay Imre, az ország vezető reformere volt az első politikus, aki a szovjet csapatok által vérbefojtott 1956-os eseményeket népfelkelésnek nevezte. 30 éven keresztül a hivatalos elnevezés az ellenforradalom volt. Néhány hétre rá a Központi Bizottság egy felettébb zavaros meghatározással rukkolt ki, mondván: az 1956-os események ugyan népfelkelésnek indultak, de a később bekapcsolódó elemek ellenforradalommá alakították át. Az egypártrendszer fokozatos megszüntetése szorosan összekapcsolódik a magyar sztálinista típusú alkotmány reformjának szükségességével. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter közölte, hogy az új alkotmánytervezet, amelyet az év második felében nyilvánosan vitára is bocsátanak, az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozza. Az igazságügy-miniszter elmondta, az új alkotmány garantálja a lelkiismereti szabadságot, a vallásszabadságot, a magántitok védelmét, beleértve levéltitok és telefontitok megőrzését, valamint a lakóhely szabad megválasztását és a szabad külföldre távozást. Az ország nagyobb politikai szabadsága azonban az életszínvonal csökkenésével párosul. A negatív jelenség már jóval a politikai reformok kezdete előtt jelentkezett. A kormány szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be, amelytől azt várják, hogy ismét teljesítőképessé tegye az ország beteg gazdaságát és megfékezze az egész Kelet-Európában legnagyobb egy főre eső külföldi eladósodást. A reálbérek és a fogyasztás csökken, ugyanakkor az infláció jelenleg már meghaladja a 14 százalékot. A közelmúltban végzett felmérések megmutatják, hogy a lakosság egyre jelentősebb hányada él a hivatalosan megállapított létminimum alatt. A magyaroknak megélhetésükért gyakran két-három másodállást is el kell vállalniuk, mindazonáltal a kormány bizakodó és azt állítja, hogy a csökkenés ebben az évben kisebb mértékű lesz, mint tavaly. Az egyre rosszabbodó gazdasági helyzet ellenére a magyarok kihasználják az új szabadságot és a szomszédos Ausztriába utaznak bevásárolni. A múlt héten az elektromos cikkeket és háztartási berendezéseket vásárló körülbelül négyszázezer magyar Kelet-Ausztriában és Bécsben közlekedési nehézségeket okozott. A modern népvándorlás magyarázata: ezen a héten új és magasabb vámtarifa lép életbe. +++ 1989. április 9., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »