|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Demszky Gáborral
|
München, 1989. március 18. (SZER, A mai nap) - Washingtonban meghallgatást tartott az amerikai törvényhozás helsinki bizottsága a sajtószabadság és az információáramlás kérdéseiről. A bizottságban helyetfoglaló szenátorok, és képviselők a jövő hónapban Londonban sorrakerülő információ fórumra dolgozzák ki az amerikai állásfoglalást. A kongresszus helsinki bizottságának elnöke szerint a kelet-európai országokban az információ szerzés, és terjesztés lehetőségei ma is korlátozottak. A meghallgatáson kifejthette véleményét Demszky Gábor a magyar demokratikus ellenzék ismert tagja, az AB független kiadó társalapítója, és szerkesztője, aki egyben a Hírmondó című független lap szerkesztője is. Washingtoni munkatársunk Csipán Tibor meginterjúvolta Demszky Gábort. - Gábor hogyan festetted le a mai magyar helyzetet a bizottságnak, és mire hívtad fel a figyelmüket, hogy mire figyeljenek a jövőben, ha értékelni akarják az információáramlás szabadságának a szintjét Magyarországon? - Meghallgatás volt ez, amely a kongresszusnak a tájékozódását szolgálta. Elsősorban Sam Hoyer demokrata képviselőnek a kérdéseire válaszolva: a sajtószabadság mai magyarországi korlátairól beszéltem. Azt emeltem ki, hogy az 1985-ös sajtótörvényben kidolgozott úgynevezett lapengedélyezési rendszer mindmáig érvényben van Magyarországon. A sajtószabadság korlátjának tartom, hogy lapengedélyért kell folyamodni a Minisztertanács titkárságához. Ezt az engedélyezési rendszert úgy ahogy van meg kellene szüntetni ahhoz, hogy sajtószabadságról egyáltalán beszélhessünk. Megosztottam a szenátus és a kongresszus jelenlévő néhány tagjával, és főleg az újságírókból álló közönséggel azt az aggodalmamat is, hogy ugyanaz a megbízható nomenklatúra, amelyet annak idején még a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevezett ki, ül a főszerkesztői székekben. Ennek a régi gárdának a puszta jelenléte bármikor visszafordíthatóvá teszi a magyarországi politikai változásokat. Amíg ők ülnek ezekben a székekben, addig a politikai útjelzőtáblák visszaforgatásét a sajtó azonnal követni fogja. - Gábor felmerült az a kérdés, hogy a glasznoszty korszakában jogos-e még a szamizdat szó használata. A bizottságnak átadott írásos dolgozatodban kiemelted, hogy a szamizdatnak a valamilyen formában működő cenzúra nélkül nincs értelme. Szóval, jogos-e még ma szamizdatról beszélni ? - Ez nem egy elméleti kérdés. A beszámolómban szó volt arról is, hogy a szamizdat lapok puszta léte nyilvánvalóvá teszi, hogy messze vagyunk a sajtószabadságtól. - Miért, milyen a magyar sajtó? - Ha figyelmesen olvassuk a magyar lapokat, akkor a nyíltabb, szabadabb beszéd mellett az is feltűnő, hogy nagyon-nagyon sok a kiforratlan, végiggondolatlan mondanivaló, és ez az újságírók bizonytalanságáról árulkodik. Sokan vannak még, akik nem akarják kompromittálni magukat, inkább kivárják, hogy vajon mit hoz a jövő. A független szervezetekkel foglalkozó interjúkban, és beszámolókban még nagyon sok a fanyalgás. Erezhető egy bizonyos távolságtartás, egy distancia ezektől a szervezetektől. - Utaltál arra is, hogy a sajtószabadság kérdését az információáramlás szabadságát és függetlenségét nem lehet a társadalmi-, politikai-, gazdasági állapotoktól különválasztva értékelni. Tehát lehet-e független az információáramlás, szabad a sajtó, ha a politikailag és gazdaságilag függő helyzetben van? - Természetesen nem lehet, no most amit itt kiemelnék az az, hogy az új független csoportoknak, kezdeményezéseknek nincsen saját sajtója még. Az egyetlen kivétel itt a Demokrata Fórum, amely saját lappal rendelkezik a kéthetente megjelenő Hitellel, de egyébként a Fidesz, és az SZDSZ tájékoztatói engedély nélkül megjelenő kis példányszámú kiadványok. De egyébként ez a probléma általánosabban is megfogalmazható. Az intézményesülés hiányáról van szó. Csak a hivatalos sajtó jóvoltából, és természetesen annak kiszolgáltatva vagyunk egyáltalán jelen a közvélemény számára. Az új kezdeményezések, az új csoportok, pártok gyengeségére mutat az a tény is, hogy munkahelyi-, lakóhelyi szinten is nagyon csekély a befolyásuk. Az intézményesülés ezen a helyi szinten sem indult el igazán. A kívánatos azt hiszem az volna, hogyha a régi gárdát a nomenklatúra tagjait az SZDSZ-hez, a Fideszhez, az új pártokhoz közelálló személyek váltanák fel. +++
1989. március 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|