Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerikai Hangja, Esti panoráma

"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre, hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi lesz az eredménye. Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "

Interjú Demszky Gáborral

München, 1989. március 18. (SZER, A mai nap) - Washingtonban
meghallgatást tartott az amerikai törvényhozás helsinki bizottsága
a sajtószabadság és az információáramlás kérdéseiről. A
bizottságban helyetfoglaló szenátorok, és képviselők a jövő
hónapban Londonban sorrakerülő információ fórumra dolgozzák ki az
amerikai állásfoglalást. A kongresszus helsinki bizottságának
elnöke szerint a kelet-európai országokban az információ szerzés,
és terjesztés lehetőségei ma is korlátozottak.
    
    A meghallgatáson kifejthette véleményét Demszky Gábor a magyar
demokratikus ellenzék ismert tagja, az AB független kiadó
társalapítója, és szerkesztője, aki egyben a Hírmondó című
független lap szerkesztője is. Washingtoni munkatársunk Csipán
Tibor meginterjúvolta Demszky Gábort.
    
    - Gábor hogyan festetted le a mai magyar helyzetet a bizottságnak,
és mire hívtad fel a figyelmüket, hogy mire figyeljenek a jövőben,
ha értékelni akarják az információáramlás szabadságának a szintjét
Magyarországon?
    
    - Meghallgatás volt ez, amely a kongresszusnak a tájékozódását
szolgálta. Elsősorban Sam Hoyer demokrata képviselőnek a kérdéseire
válaszolva: a sajtószabadság mai magyarországi korlátairól
beszéltem. Azt emeltem ki, hogy az 1985-ös sajtótörvényben
kidolgozott úgynevezett lapengedélyezési rendszer mindmáig
érvényben van Magyarországon. A sajtószabadság korlátjának tartom,
hogy lapengedélyért kell folyamodni a Minisztertanács
titkárságához. Ezt az engedélyezési rendszert úgy ahogy van meg
kellene szüntetni ahhoz, hogy sajtószabadságról egyáltalán
beszélhessünk. Megosztottam a szenátus és a kongresszus jelenlévő
néhány tagjával, és főleg az újságírókból álló közönséggel azt az
aggodalmamat is, hogy ugyanaz a megbízható nomenklatúra, amelyet
annak idején még a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevezett
ki, ül a főszerkesztői székekben. Ennek a régi gárdának a puszta
jelenléte bármikor visszafordíthatóvá teszi a magyarországi
politikai változásokat. Amíg ők ülnek ezekben a székekben, addig a
politikai útjelzőtáblák visszaforgatásét a sajtó azonnal követni
fogja.
    
    - Gábor felmerült az a kérdés, hogy a glasznoszty korszakában
jogos-e még a szamizdat szó használata. A bizottságnak átadott
írásos dolgozatodban kiemelted, hogy a szamizdatnak a valamilyen
formában működő cenzúra nélkül nincs értelme. Szóval, jogos-e még
ma szamizdatról beszélni ?
    
    - Ez nem egy elméleti kérdés. A beszámolómban szó volt arról is,
hogy a szamizdat lapok puszta léte nyilvánvalóvá teszi, hogy messze
vagyunk a sajtószabadságtól.
    
    - Miért, milyen a magyar sajtó?
    
    - Ha figyelmesen olvassuk a magyar lapokat, akkor a nyíltabb,
szabadabb beszéd mellett az is feltűnő, hogy nagyon-nagyon sok a
kiforratlan, végiggondolatlan mondanivaló, és ez az újságírók
bizonytalanságáról árulkodik. Sokan vannak még, akik nem akarják
kompromittálni magukat, inkább kivárják, hogy vajon mit hoz a jövő.
    
    A független szervezetekkel foglalkozó interjúkban, és beszámolókban
még nagyon sok a fanyalgás. Erezhető egy bizonyos távolságtartás,
egy distancia ezektől a szervezetektől.
    
    - Utaltál arra is, hogy a sajtószabadság kérdését az
információáramlás szabadságát és függetlenségét nem lehet a
társadalmi-, politikai-, gazdasági állapotoktól különválasztva
értékelni. Tehát lehet-e független az információáramlás, szabad a
sajtó, ha a politikailag és gazdaságilag függő helyzetben van?
    
    - Természetesen nem lehet, no most amit itt kiemelnék az az, hogy
az új független csoportoknak, kezdeményezéseknek nincsen saját
sajtója még. Az egyetlen kivétel itt a Demokrata Fórum, amely saját
lappal rendelkezik a kéthetente megjelenő Hitellel, de egyébként a
Fidesz, és az SZDSZ tájékoztatói engedély nélkül megjelenő kis
példányszámú kiadványok. De egyébként ez a probléma általánosabban
is megfogalmazható. Az intézményesülés hiányáról van szó. Csak a
hivatalos sajtó jóvoltából, és természetesen annak kiszolgáltatva
vagyunk egyáltalán jelen a közvélemény számára. Az új
kezdeményezések, az új csoportok, pártok gyengeségére mutat az a
tény is, hogy munkahelyi-, lakóhelyi szinten is nagyon csekély a
befolyásuk. Az intézményesülés ezen a helyi szinten sem indult el
igazán. A kívánatos azt hiszem az volna, hogyha a régi gárdát a
nomenklatúra tagjait az SZDSZ-hez, a Fideszhez, az új pártokhoz
közelálló személyek váltanák fel. +++
    


1989. március 18., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit. - 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni. - Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD