 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
 |
Szegedi tudósítás
|
(Molnár Máté)
München, 1989. március 15. (SZER, Magyar híradó) - Sok vita és
riogatás után békésen lezajlott Szegeden is a független szervezetek
március 15-i ünnepsége. A híreket máskor gondosan szelektáló
Kossuth rádió által is terjesztett fenyegetés szerint Szegeden
fegyveres provokáció várható. A városban az terjedt el, hogy a
Münnich Ferenc Társaság tagjai lőnek majd a tömegre. Ez feszültté
tette a hangulatot, de csak 14-én. Ma az ünnepség minden
helyszíne megtelt ünneplő és bizakodó emberekkel.
A független ünnepségre legalább háromszor-négyszer annyian voltak
kíváncsiak, mint a hivatalosra. A függetlenek felvonulásának
gyülekező helye a Múzeum előtt volt. Itt mondta el a Himnusz
eléneklése után 11 órakor Király Zoltán szegedi képviselő
emelkedett hangú beszédét.
Egyik jellegzetes mondta: "Az elmúlt évtizedekben Magyarországot
a Balkán felé szorították. A demokráciát jelzős szerkezetekbe
zárták, és a parlament csak bokréta volt az abszolút hatalmú állam
kalapján." A szegedi képviselő örömmel üdvözölte a napot, amikor a
nemzet visszavette ünnepét a hatalomtól, és arra az eljövendő napra
gondolt, amikor végre ismét valódi országgyűlés lesz.
Ezt követően elhangzott az 1848-as 12 pont, majd az ünneplők a Dóm
térre vonultak, megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, majd az Aradi
vértanúk terén a szőregi csata emlékoszlopát.
A második rövid, higgadt és bölcs beszédet Tamás Gáspár Miklós, a
Szabad Demokraták Szövetségének tanácstagja mondta az egyetem
főépületének lépcsőjén. Emlékeztetett az 1848-as csatára, amikor
Petőfi egy mozdulattal sajtószabadságot teremtett.
"Ma nincs cenzúra, de a sajtó még nem szabad. Nincs már erős
diktatúra fölöttünk, de mi még nem vagyunk szabadok. Erdély ügye
későn ugyan, de érdeklődést keltett. Ugyanakkor Grósz Károly
köszönetet mondott a felvidéki magyarok jó sorsáért a csehszlovák
vezetőknek. A politikában légüres tér, vákuum van. Ebben az
átmeneti időszakban a társadalom legyen türelmes, a kommunista párt
pedig ne éljen vissza még mindig meglévő kiváltságaival."
Tamás Gáspár Miklós beszéde után a Fidesz szegedi szervezetének
egyik tagja felolvasta a mai 12 pontot. Ezek mindegyikét hatalmas
taps fogadta.
A harmadik hazafias beszédet a Kossuth-szobornál Raffai Ernő, a
Magyar Demokrata Fórum választmányának tagja tartotta.
Emlékeztetett a magyarság XX. században elszenvedett vereségeire.
Trianontól az 1956. november 4-ét követő nyílt terrorig, az 1960-
70-es évek társadalmat szétzüllesztő válságos, burkoltabb
elnyomásáig. De mégis él a magyarság - mondta. Szilárdságot,
radikalizmust ajánlott a hosszú távú célok kitűzésekor,
megfontoltságot, jó taktikai érzéket, toleranciát kívánt az
aktuális követelések megfogalmazásakor.
A Kossuth-szobor megkoszorúzása után az ünnepség a Szózat
eléneklésével fejeződött be, a teret megtöltő 65 ezer szegedi
polgár délután egy órakor békésen indulhatott haza. +++
1989. március 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|