Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerikai Hangja, Esti panoráma

"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre, hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi lesz az eredménye. Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "

Március 15.

München, 1989. március 8. (SZER, Magyar híradó) - Együtt ünnepelni
a végre hivatalos munkaszüneti nappá vált nemzeti ünnepünket,
március 15-ét - ez igen magasztos gondolat, és mintha erre a
magasztosságra nagyon is rájátszanának. Az MSZMP nemes hangú
fölszólításokat közöl a csatlakozásra, a rendőrség megígéri, hogy
nem viselkedik többé törvénytelenül - legalábbis március 15-én - és
hivatalos körökben sajnálatosnak minősítik, hogy független
szervezetek elzárkóznak az együttünnepléstől.
    
    Ezzel manipulálják a közhangulatot és a felelősséget - bár nem is
világos, hogy milyen felelősséget - megpróbálják áthárítani azokra,
akik eddig is minden évben ünnepeltek, és akik elszenvedték a
gumibotozást, az előzetes őrizetbe vételt, a rendőrség megtorló
intézkedéseit.
    
    Tamás Gáspár Miklóst kérdezem a budapesti telefonvonalon: Mi a
véleménye erről a búfelejtőnek kínált közösködési szándékról?
    
    - Én azt hiszem, hogy közös ünneplésre nem az MSZMP-nek kellene
bennünket hívnia - hanem legfeljebb mi hívhatnánk közös ünneplésre
az MSZMP-t, ha kedvünk volna ehhez. Elvégre az MSZMP körülbelül 15
éves késéssel csatlakozik az ünnepléshez, és amint csatlakozik,
máris ki akarja sajátítani. Ez egy kissé szerénytelen magatartás.
    
    Én még nagyon jól emlékezem a tavalyi március 15-re, amikor
beszélvén az Országház előtt bennem volt a félelem, hogy az amit
mondok, milyen hatással van 8 őrizetbe vett barátunkra, akik
különféle fogházakban töltötték ezt a szép tavaszi napot. De nem
elsősorban az elmúlt évek kellemetlen atrocitásairól van szó akkor,
amikor elzárkózunk a kommunistákkal való közös ünnepléstől. Ennek a
közös ünneplésnek nincsen semmi mondanivalója. Magyarországnak ma
éppen arra van szüksége, hogy a különféle politikai erők
elkülönüljenek egymástól, és láthatóvá váljanak. Láthatóvá váljék,
hogy mi a saját stílusuk, mi a saját elképzelésük a magyar jövőről,
milyen a retorikájuk, és például az is láthatóvá váljék, hogy
hogyan ülnek meg egy nemzeti ünnepet.
    
    Azt, hogy az MSZMP vezetői most egy szokásos kelet-európai
államszocialista parádéba akarják belefoglalni az új demokratikus
mozgalmakat is - ez egy kilátástalan, reménytelen és nem nagyon
ízléses kísérlet. Amennyiben az MSZMP saját megújulásának kívánja
jelét adni, módja van arra, hogy eredeti és újszerű március 15-vel
a maga módján a közönség elé lépjen, és szerezzen magának híveket,
ezt senki óhajtja megakadályozni. De kétségkívül, hogy az a
szervezet, amely évtizedekig tiltotta ezt az ünnepet, és amelyik
későn csatlakozik - mint mondtam - az ünneplőkhöz, jobb, ha nem
kezdeményez ebben az ügyben, mert nemcsak az új demokratikus
mozgalmak képviselőinek az ízlését fogja sérteni, hanem az egész
nemzetét.
    
    - Ahogy Tamás Gáspár Miklós is említette, tavaly március 15-én 8
ellenzékit őrizetbe vettek. Fölsorolnám a neveket: Demszky Gábor,
Gadó György, Haraszti Miklós, Molnár Tamás, Nagy Jenő, Pálinkás
Róbert, Rácz Sándor, Solt Ottília.
    
    A mai Magyar Nemzetben a tegnapi központi bizottsági
sajtótájékoztatóról megjelent szövegben a Szabad Európa Rádió
Budapesten tartózkodó tudósítójának kérdésére Berecz János
válaszában többek között azt mondta a rendőrségi atrocitásokról -
idézem a Magyar Nemzetből - "1987-ben és 88-ban már nem történt
semmi ilyesmi, és ez tettekben gyakorolt önkritikaként is
értékelhető".
    
    Na, most túl azon, hogy ezzel Berecz János elismeri a korábbi
években a rendőrség által elkövetett március 15-i brutalitásokat,
maradjunk a kijelentés első részénél. A tényekről Haraszti
Miklóstól érdeklődtem a budapesti telefonvonalon.
    
    - 1988. március 14-én délután eljött hozzám két rendőr. Bilincsbe
vert a lakáson, lecipelt az egész utca láttára a kocsijukhoz, ahol
jó néhány gumibot-ütést mértek a fejemre. Majd bevittek az V.
    
    kerületre, ahol egy rendőrtiszt azt mondta: mindezt magamnak
köszönhetem, és még több következik holnap, ha - úgymond - nem
viselkedem rendesen. Ezzel szemben én másnap nagyon rendesen
viselkedtem, mert reggel 5 órakor bejöttek a lakásomba - köszönés
nélkül - a rendőrök és elvittek a gyűjtőfogházba, ahol 7 másik
társammal együtt - persze külön-külön cellában, nagyon szép,
csempézett cellákban - töltöttük az egész napot körülbelül éjfélig.
    
    Na most, ha ezt nem nevezik atrocitásnak - tehát a jogtalan
előzetes letartóztatást, az el nem követett állítólagos
rendbontásokért -, akkor nem tudom, mit neveznek atrocitásnak, de
ennél többről is szó van. Arról, hogy a tv-híradóban, a rádióban és
minden újságban benne volt ezeknek az előzetes letartóztatásoknak a
híre - természetesen abban a torzított formában, hogy rendbontásra
való előkészület címén. Hogy ezen mit értettek, azt a legszorgosabb
követelésünkre sem közölték velünk soha, hogy miféle előkészület
történt, miféle rendbontás?
    
    De, hát mindezt csak Berecz János figyelmébe - emlékeztetőül.
    
    Ugyanezen az alapon Berecz János akár azt is kijelenthette volna
tegnap, hogy sohasem szoktam füllenteni.
    
    - Március 15-ről még annyit: ami a tévé jelképes lefoglalása körül
keltett hisztériát illeti, szinte mulatságosnak találjuk azt a
döntést, hogy március 15-re a televízió dolgozóinak csak aznapra
szóló, külön belépőt adnak. Ez valódi- ijedtség lenne - de mitől?
    
    Amikor a jelképes szót állandóan ismétlik az akciószervezők. Miért
nem lehet ezt az egészet happeningnek tekintetni? Hiszen az:
akciószínház az ország nyilvánossága előtt, és meglepetés. +++


1989. március 8., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit. - 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni. - Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD