Rendszerváltás és az MTI

	Márai Sándorra emlékezés
(Határ Győző) München, 1989. február 23 (SZER, Világhíradó) - Mint már többször jelentettük Márai Sándor tegnap 89 éves korában Kaliforniában véget vetett életének. írótársa, barátja, Határ Győző emlékezik: - Márai Sándort nem ismertem jobban és nem ismertem kevésbé mint. akinek szabad volt, hogy a Lukács-fürdő uszodájában közel merészkedjék a fejedelmi alakhoz azon a padon, ahol hívei és hódolói udvarlására járultak. A 30-as évek elején mikor az Újság című napilap fő vonzereje az írói jelenléte, az ő személye volt a lap hasábjain tehetségkutatást rendezett, és száz meg száz kezdő pályatárs írására válaszolt. Az enyémre csak azt írta "később, máskor". Ez a később, máskor fél évszázad múlva be is következett Amerikában, amikor már ő állt mögöttem, amelyről tudott és Márai Sándornál pedig az életmű, a roppant életmű majd hogy nem lezárult, noha utolsó percéig dolgozott. Nyugaton kiadott írásait, ahogy rendre sorra elküldte óhatatlanul a szeretet megindultságával elfogultan vettem kezembe. Kritikai érzékem elfonnyadt, mert mintha a fiatalságomat idézte volna fel prezenciája. Az ódon uszodát és a zöldre festett padot, amelyen a (...?) Márai Sándor már fiatalon páratlan tehetségével levette lábáról a közönséget. Jó módú volt, sikeres, a nők bálványa, istenek párja, mesélőkéjének iszákjából 70 esztendőre futotta. Nem jött a semmiből, megvoltak szinkronparalleljei. Az osztrák Péter Altenberg, angol Charles Morgan, így ilyen értelemben osztozott nemzedékének ihletében, ahogyan annak elméletét Ihlet és nemzedék című 1946-ban kiadott ragyogó esszékötetében kifejtette. De helyének kitűzésénél az irodalom domborzati térképen azok a csúcsok is segítenek, akiket bálványképének tartott. Az egyik költői eszménye Kosztolányi volt. Portréját felejthetetlen tanulmányban rajzolta meg, és a másik Krúdy Gyula alakját, bámulatos beleérzéssel, írói szerepjátszással mintázta meg a Szinbád regényben. De addig csak író, vegytisztán, színtisztán csak író szeretett volna lenni egy olyan országban, amely majd szinte megköveteli az írótól, hogy elsősorban a politika mindenese, csicskása és kifutója legyen. Írót másmilyennek sem elképzelni nem tud, sem látni, ismerni, elismerni nem akar. A ritka magyar írók közé tartozott, aki világirodalmi mértékkel mérté magát és társait. Ezt megérezte közönsége is, és ezért bolondult benne. De ezzel és ezáltal lett a magyar irodalom neuralgikus pontja, és mindinkább belekényszerült abba a szerepbe, amelytől pedig váltig viszolygott és menekült a vitatkozó publicisztikába. Ám vitapartnerei különösen a fordulat gyalázatos éve után nem voltak méltók hozzá. Az egy polgár vallomásaival vette szárnyára a hír, ám ha ezt inkább életrajzi érdekű családkrónikának tekintjük, tán a legjobb. Legmaradandóbb regénye a Zendülők. Svájci emigrációja éveiben, majd amerikai letelepedése után is a kaliforniai San Diegoban szakadatlanul dolgozott, és ahogy a művek szaporodtak egyre inkább ránehezedett a magány és fölébe nőtt az elöregedés sötét riadalma. A honban ilyenkor így mondják - tragikus hirtelenséggel hunyt el -, de itt Nyugaton az áttetszett beszédnek hagyománya van. Márai Sándor 89 éves öngyilkos lett. Főbe lőtte magát, hogy miért? Tán mert pontot akart tenni a szenvedés után, amelynek immár csak receptaculum volt - ne firtassuk. Kinek, kinek szent joga ha oda ér ahonnan nincsen kiút. Tiszteljük benne a szabad halált, azt aki a jogával élt. Öngyilkosságának lelkifurdalását hagyta örökül azokra, akik az elmúlt 40 év alatt megpróbálták kisemmizni a magyar irodalomból. +++ 1989. február 23., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »