Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerikai Hangja, Esti panoráma

"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre, hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi lesz az eredménye. Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "

Hallgatók fóruma

München, 1989. február 18. (SZER, Hallgatók fóruma) - Üdvözöljük a
hallgatókat! A mikrofonnál Lángh Júlia. A hallgatók leveleit és
telefonjait olvassa: Károlyi Anna és Bazilidesz Barna. És máris
átadjuk a szót a hallgatóknak:
- Az a baj, hogy az ember már nem tudja kivonni magát ezekből a
dolgokból, pedig én mindig azt mondtam, nem kell politizálni. A
művészet és a természet éppen elég program egy életre, de sajnos,
itt most eléggé élesben mennek a dolgok.
    
    Mindennapjainkat mérgezi az egyre több hiánycikk, a sorban állás, a
szolgáltatások akadozása és a már követhetetlen áremelések. És
akkor még a levegő is. Hetek óta szmog van a Kárpát-medencében, nem
mozdul a levegő és a ködös, felhős légkör Budapest felett egyre
jobban telítődik mindennel, ami mérgező. Például az
ólomszennyezettség: azt mondják, harmincszorosa a megengedettnek,
de sebaj, a szmogriadót mégsem rendelik el. Nem folytatom tovább a
panaszkodást, de néha kijön az emberből.
    
    - A Visegráddal szemben, a Duna nagymarosi oldalán a folyómederbe
épített hatalmas, félkör alakú gát, amely mögül már kiszivattyúzták
a vizet, mindössze egy méterrel magasabb, mint amilyen a nagy dunai
árvizeknél, az átlagban 10 évenkénti nagy árvizeknél a Duna szintje
lenni szokott. Ez azért borzasztó, mert a körgát mellett a Duna
jelenlegi szélessége a rendes Duna-szélességnek csak az egyharmada.
    
    Azon kell tehát imádkozni, hogy ne legyen tavaszi árvíz, mert az
egyharmadára szűkített Duna-mederben nem tud levonulni az
árvízmennyiség. Ugyanis, ha netán az a bizonyos, átlagban 10
évenként szokásos árvízmennyiség érkezik, az már katasztrófát okoz.
    
    Nem azért, mert a körgát mögötti hatalmas gödörbe befolyik a víz,
hanem mert kiont a visegrádi oldalra.
    
    - Jó napot, Szabad Európai Grósz pártfőtitkár prágai
nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktam,
hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem
kellő ismeretében nyilatkozik, de prágai tárgyalása és Jakes
főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy
erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást.
    
    A tárgyalásokról tudósítva kedden este a magyar tévéhíradó
mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz
pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az
általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak
tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az
ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak
lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Durai Miklós
olyan szívbemarkoló jajkiáltására vagy arra a nyílt levélre,
amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988.
    
    július 26-ikán intézett a Magyar Népköztársaság kormányához?
    
    Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó
ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett
felkérték a magyar vezetést: ha nem tud, vagy nem akar segíteni a
magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik. A fentiek
ismeretében Grósz úr nyilatkozatát különösen felháborítónak és
károsnak tartom, bizony abban a magyar nemzet, azon belül is főleg
a felvidéki magyarság érdekeinek nyílt elárulását látom.
    
    - Az isaszegi templomtorony aljából kérem, közöljék nyílt levelemet
Cservenka Ferencné járási képviselőhöz. Íme: Asszonyom!
    
    Mivel ma még egyetlen lap sem közölné le itthon a levelünket, ezért
fordulunk a rádió nyilvánosságához. E módon is értésére kívánjuk
adni, hogy az ön további ügyködése nem kívánatos, mivel ön nem
képviseli választóinak érdekeit.
    
    Ön egy alkalommal ki is jelentette, hogy a pártot képviseli a
parlamentben, tehát nem a választóit. De választóinak csupán
körülbelül 15 százaléka párttag, és még ők sem a párt érdekeinek a
képviseletével bízták meg önt. A 85 százalék a nép, a felséges nép.
    
    Önnek a népet kellett volna képviselnie, de visszaélt a választói
bizalmával, pontosabban azzal a bizalommal, amit a választóira
rákényszerítettek.
    
    Ön nem méltó arra, hogy a járást képviselje! Ne várjon arra, hogy
csúfos vereséggel kelljen visszavonulnia, mint a Szovjetuniónak
Afganisztánból. Mondjon le! Ön is tudja, aláírásgyűjtés folyik
mandátumának a visszavonására, azon személyek részvételével, akik a
múltban kényszerűségből önre szavaztak. Hivatkozzon egészségi
állapotára, és adja vissza a. mandátumát! Ezek után mi olyan
képviselőt választhatunk, aki valóban minket fog képviselni a
parlamentben. ígérjük önnek, hogy emlékét sokáig megőrizzük.
    
    - A levél- és távközlési cenzúra témájához szolgálhat-e más
ékesebben, mint az idevonatkozó jogszabály idézése, amely a Büntető
Törvénykönyvben A szabadság és az emberi méltóság elleni
bűncselekmények címszó alatt szerepel?
    
    178. paragrafus, első bekezdés: Aki másnak személyest tartalmazó,
zárt küldeményét tartalmának megismerése végett felbontja,
megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja,
úgyszintén, aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt
kifürkész, vétséget követ el és pénzbüntetéssel büntetendő.
    
    Második bekezdés: A büntetés egy évig terjedhető szabadságvesztés,
javító-nevelőmunka vagy pénzbüntetés, ha a bűncselekmény jelentős
érdeksérelmet okoz.
    
    - December elején két különböző személynek kézzel címzett levelet
küldtem, feladóként saját nevem és itteni, nyugat-németországi
címem szerepelt. A kézzel írt magánlevél mellé egy céges
levélpapírra, a Motolla újság levélpapírjára gépelt levél is volt a
borítékba téve. Ezen a Motolla szerkesztőjével megbeszélt témát
írtam le. Ezt a borítékot mai napig nem kapták meg a címzettek, míg
az egy időben feladott, csak magánlevelet tartalmazó borítékot
megkapták.
    
    Karácsony előtt személyes poggyászként legálisan itt dolgozó
emberrel küldtem haza Motolla újságot több személynek, kézzel
címzett borítékokban. Feladóként a saját nevemet írtam, ugyanaz,
mint az apámé és szüleim otthoni címét. A jóbarát, aki vitte
magával a borítékokat, mindegyiket szabályosan postára adta a
rétsági postahivatalban (Nógrád megye). Csak egyetlen egy érkezett
a címzetthez, az, amelyet szüleimnek címeztem, és feladóként egy
barátomat tüntettem fel.
    
    - A Motolla című újság, amelyről müncheni hallgatónk írt évente
négyszer megjelenő, európai magyar ifjúsági lap. Huszonévesek
szerkesztik Münchenben és Becsben, a cikkeket magyarországi és a
világ minden más táján is élő fiatalok írják. Igen rokonszenves
kezdeményezés az Élet és Irodalomban egyébként dicsérő cikk jelent
meg róla. Úgy látszik, a rétsági postahivatalban, azaz sokkal
inkább abban a bizonyos Mosonyi utcában nem olvassák az ÉS-t. Még
egy idézet ugyanebből a levélből:
- Más, de idetartozó téma. Méregdrágán, de létezik már otthon is
telefax. Azt vajon miként korlátozza, ellenőrzi, gátolja a posta?
    
    Ez nagyon érdekes és szerteágazó jogi problémákat vethet föl.
    
    Érdemes lenne időben foglalkozni vele, nem megvárni a drasztikus,
tiltó, megelőző, megakadályozó sztorikat.
    
    - Hasonló megjegyzése volt egy másik levélírónknak:
- Ott, ahol egy vidéki telefonhoz 2-3 órát vagy többet kell
tárcsázni, ott, ahol a posta elkallódhat - ki tudja, hogyan -, és
ahol még nagyjából ismeretlen a telefax, illetve ha van, anyagi
okokból alig elérhető, tehát ahol a gyors információt minden csak
gátolja, ott a hatalmon kívüli szerveződések eleve hátrányban
vannak.
    
    - Budapesti hallgatónktól kaptuk az Igénybejelentés címet viselő
nyomtatványt, amelyen kérelmezni kell az új távbeszélő-állomás
fölszerelését vagy a telefon házon kívüli áthelyezését. Az igénylő
neve, címe, munkahelye, foglalkozása rovatok után a nyomtatványon
az áll: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adott kitüntetés.
    
    Alatta pedig: Társadalmi munka, zárójelben: munkásőr, önkéntes
rendőr, tanácstag stb. A nyomtatványhoz mellékelt levélből idézünk:
Az ilyenek persze előnyben vannak a telefonjogosultságban. Én három
levelet küldtem a posta elnökéhez, jelezve és igazolva, hogy
rokkantnyugdíjas vagyok, mellékeltem az orvosi igazolást arról,
hogy szívinfarktusom volt. Közölték, hogy hozzám hasonlóak az
Erzsébet Központnál előttem még nagyon sokan várakoznak, de
egyelőre bővítési terv nincs. Tehát ez azt jelenti, hogy már csak a
Krisztina Központtól kérhetem majd a Farkasréti temetőbe a
telefont.
    
    - Most Tóth Bence budapesti leveléből idézünk:
- Nem tudom, hogy sikerülnek-e törekvéseink, vagy elmerülnek-e a
kátyúban? Nem tudom, hogy felbukkan-e a jó megoldás és a tehetséges
ember, vagy felforgácsolódunk-e a civakodásban, okoskodásban és a
rövidlátó, kicsinyes kapaszkodásban. Nem látok a jövőbe és nem
tudom, hogy kibontakozik-e a szabadság és a gazdagság, vagy pedig
nemzeti tradíciónk szerint cseberből vödörbe esünk, hagynak-e
ugrálni, vagy megfojtanak-e a zsilipkamrában. Mégis van némi
bíztató jel, ami máris eredmény. Az egyik a kikászálódás az úgyis
mindegyből, mert hosszú ideig uralkodott rajtunk a "hagyd a fenébe,
úgy sem tudsz semmit sem csinálni", "a nem érdemes", "és a legjobb,
ha észre sem veszed".
    
    Mintha lángok csapnának ki ebből a keleti fásultságból, amit a
kényszer borított ránk, hiszen nem a mi kabátunk volt. Mintha a
tevékenység, az észrevétel és a bizakodás lángjai csapnának ki,
mintha felszakadozna a nyomasztó takaró. Biztos, hogy sok
hülyeséget mondunk, sok a fölösleges hőbörgés, és megjelentek a
szájalás konjunktúralovagjai is, de akkor is jó a változás és
örülni kell neki. Általában utólag tudjuk csak meg, hogy mi volt a
korszak hibája vagy értéke, és hogy egyáltalán undorodni kell-e egy
korszaktól, vagy dicsőíteni, de most így közelről is látszik, hogy
jó ez a forrongás, jó ez a kiemelkedés a rettegő belenyugvásból, és
ebbe a tűzbe érdemes beledobnunk a magunk fahasábját, hogy
melegítsen és kavarogjon szikrája a kiismerhetetlen szándékú égig.
    
    - Kedves Bencéi Ez a hármas számmal jelzett leveled volt, de
megjött az első két számozatlan is, sőt már a negyedik és ötödik
is. Köszönjük és folyamatosan közöljük őket. Csak egy kis kérdés:
ragaszkodsz az olyan szavakhoz, hogy konjunktúralovag? Az már
majdnem olyan rémes, mint a kényszerpályái Mind a két szóval - és
van még néhány ilyen fölkapott kifejezés - az a nagy baj, hogy
nagyon is létező fogalmakat, illetve jelenségeket takarnak, tehát
érthető a nagy csábítás a hasonlatokra, de hát mégis annyira
csúnyák és túlhasználtak.
    
    - Kedves Éliás Andrási Köszönettel vettem dokumentációját és
kísérőlevelét a rendőrtémában.
    
    A hallgatók tájékoztatására: egy igazoltatás történetéről van szó,
táskaellenőrzéssel, majd őrszobára kíséréssel, KMK, azaz
közveszélyes munkakerülés gyanújával, de valójában azért, mert a
fiatalember éppen kiragasztott valamit egy hirdetőtáblára, amely
nyomtatványból az igazoltató rendőrök még további példányokat
találtak nála.
    
    ? Miután elengedték a jogtalan eljárás miatt, Éliás András panaszt
tett először a BRFK-n, azután a Katonai Ügyészségen. Mivel ez az
ügy számos zamatos fordulatban bővelkedik, továbbá sokak számára
lehet nagyon is tanulságos, a teljes történetet külön műsorban
ismertetjük egy jogász véleményével együtt, és néhány rövid
összehasonlító beszámolóval nyugat-európai országokból. Hallható
mindez a Periszkóp most hétfői adásában, tehát hétfőn, 20-ikán az
esti 7, illetve 11 órai hírek után, kedden pedig 10 óra 10-kor és
14 óra 10-kor.
    
    Nyugat-németországi hallgatónktól kaptuk a levelet:
- Nemrég egyik műsorukban megütötte a fülemet egyik hallgatójuknak
a Dél-afrikai Köztársaságban élő magyar emigránsok helyzetére és
szervezeteire vonatkozó kérdése, illetve kérése. Mivel információ
hiányában nem tudtak választ adni, ha nem veszik tolakodásnak,
ezúton szeretnék önöknek és érdeklődő honfitársaimnak segítségére
lenni. A Dél-afrikai Köztársaságban élő magyar emigránsok
szervezetének a címe: Dél-afrikai Magyar Egyesület. Elnök: Mr. Max
Likolic (?). T.O.Box 93-18. Johannesburg, Dél-Afrika.
    
    - Nemhogy nem vesszük tolakodásnak, de nagyon is megköszönjük az
értesítést. Ahogy mindenki másnak is, aki a Hallgatók fórumában
elhangzottadhoz hallgatótársának hasznos tájékoztatással tud
szolgálni.
    
    És máris közlünk egy olyan levelet, amelyhez kérjük, ha valaki tud
segíteni, jelentkezzen. De előbb engedjenek meg néhány őszinte szót
a műsor szerkesztőjétől, akit néhányan Törtszív kisasszonynak
csúfolnak:
- Annyi bánat, annyi szermélyes tragédia, annyi megoldatlan élet
bontakozik ki a rádiónkhoz érkező levelekből, amiben (....) csak
sírni szeretne a sorsok szomorúságán is és a tehetetlenségtől is.
    
    Akik hozzánk fordulnak, elmesélve a bajaikat úgy, ahogy azt az
ember orvosnak, gyóntatónak, szociális gondozónak vagy legközelebbi
jó barátnak mondanak el, igazán meghatóan megtisztelnek bennünket a
bizalmukkal, és ugyanakkor rettenetesen zavarba hoznak.
    
    Megválaszolatlan levelek tömegei állnak itt egyéni tragédiákkal,
amelyeknek az áldozatai azt kérik, hogy telefonon vagy írásban,
személyesen külön válaszoljunk nekik gyakran olyan ügyekben,
amelyek több napos nyomozást igényelnének. Hát ehhez több személyes
irodát kellene nyitnunk jogász, pszichológus és nemzetközi
szociális segélyhálózati tanácsadókkal, ha mindenkinek válaszolni
akarnánk. Önök is tudják, hogy ez lehetetlen. Viszont talán a
hallgatótársak szolidaritására lehetne számítani. Kérem, ha valaki
olyan ügyről hall ebben a műsorban, amelyhez konkrét jó tanáccsal
hozzá tudna szólni, az bizony nagyon jó lenne. Válaszát
természetesen rögtön közölnénk a következő adásban.
    
    És most máris idézünk egy olyan levélből, amihez a világ minden
táján élő hallgatóinkat kérem, ki tudna segíteni? A levél
Ausztráliából érkezett egy kolléga címére régi ismerősétől, aki egy
jó barátja ügyében írt, megjegyezve, hogy az illető rendes ember,
félő, hogy jó magyar hagyományok szerint az öngyilkosságot
választja:
- Az lenne a kérésem, hogy tudna-e a Szabad Európa Rádió
tájékoztatást adni arról, hogy hol, mely országokban dolgozhat
ausztrál útlevéllel, de magyar diplomával orvos. Izraeltől Szaúd-
Arábiáig el menne bárhová, csak orvosként dolgozhasson.
    
    Itt, Ausztráliában teljesen reménytelen a sorsa. Túl sok az állás
nélküli orvos. Kitűnően beszél angolul, meglehetősen jól arabul és
németül is elboldogul. 52 éves. A felesége képzett ápolónő,
röntgenasszisztens is. Itt már mindketten jelentkeztek mentősöknek,
ápolónak. Sehol sem kellenek, ugyanis a szakszervezetek nem
engedélyezik, hogy valaki képzettségénél alacsonyabb beosztásban
dolgozhasson.
    
    Képzeld el, hogy beidegződéses alapon itt is, most is örökké
magával hurcolja az orvosi táskáját. A kegyetlen sors úgy hozta,
hogy baleseteknél éppen kéznél volt, de elsősegélyen kívül orvosi
beavatkozást nem alkalmazhatott, mert a kiutasítás veszélye várt
volna rá.
    
    Tudom, hogy milliók és milliók küszködnek ilyen-olyan problémákkal
és a Szabad Európa Rádió nem rendezkedhet be arra, hogy személyeken
segítsen. Én rajtad keresztül mégis megpróbálkozom. Semmi másra nem
lenne szükségünk, mint egy tájékoztatásra: hol, kinél lehetne
érdeklődni, hogy a világ mely pontján alkalmaznánk őt.
    
    Hallgatva a rádiót az az érzése az embernek, hogy ti ott a Szabad
Európánál messze, átlagon felül tájékozottak vagytok. Lehet, hogy
ez nem így van, de (...) adtok egy ötletet, javaslatot, segítséget
adni, hisz ez az emberek tucatjait tudná meggyógyítani. Lehetetlen,
hogy sehol sincs rá szükség.
    
    -A kérdés tehát az: hol dolgozhatna egy magyar diplomával, ausztrál
állampolgársággal rendelkező orvos és fogorvos? Ki tudna segíteni?
    
    - Nagyon sok hallgató érdeklődött a sorshúzásos amerikai
bevándorlás feltételeiről, amelyeket a Forgószínpad műsorában több
ízben is közöltünk, és a Csillagok és sávok e heti és jövő heti
műsora is részletesen ismerteti. A Csillagok és sávok műsorideje:
pénteken 16 óra 10, szombaton délután 17 óra 10 és este 21 óra 10,
valamint ugyancsak szombaton éjjel 0 óra 20 perc.
    
    Végül egy felhívás:
Hallgatóink figyelmébe!
    
    Heti két alkalommal telefonon feltett kérdéseikre, üzeneteikre
közvetlen beszélgetés formájában válaszolunk. Amennyiben szerdán
délután négy és fél hét között, valamint szombaton ugyancsak négy
és fél hét, azaz 16 óra és 18:30 között a következő müncheni számot
tárcsázzák, ügyeletes munkatárs veszi fel a kagylót. A telefonszám:
21-02-748. Megismétlem a távhívást, tehát az NSZK és München város
hívó számaival együtt: 000-49-89-21-02-748. A telefonbeszélgetések
alapját képezhetik egy új műsornak, amelyben majd ha kívánja,
megszólalhat a hallgató is.
    
    Kedves hallgatóink, köszönjük a figyelmüket, írásaikat és
leveleiket s remélhető segíteni akarásukat a hallgatótársaknak.
    
    Viszonthallásra a jövő héten. +++
    


1989. február 18., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit. - 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni. - Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD