|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés
áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (1. rész)
|
1990. június 14., csütörtök - A termelőszövetkezeti tagok
döntő többsége azzal ért egyet, hogy a tulajdonosi sérelmet
szenvedett valamennyi állampolgárnak egységes erkölcsi és anyagi
kártalanítást kell kapnia. Ezért nem helyeslik, hogy több párt,
szervezet és ezek képviselői az általános rehabilitációtól
elkülönítetten kezelik az egykori földtulajdonosokat. Ebben ugyanis
annak a reális veszélye rejlik, hogy az elmúlt évtizedekben a
munkában becsülettel helytállt szövetkezeti parasztságot és az
alkalmazottakat méltatlanul szembeállítják - az általuk többnyire
nem is ismert - egykori tulajdonosokkal, vagy éppen utódaikkal - így
summázható annak az állásfoglalásnak a lényege, amelyet a
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Országos
Tanácsának csütörtöki ülése fogadott el.
Az állásfoglalás a továbbiakban leszögezi: a szövetkezetiek álláspontja szerint a pártállam viszonyai között nem a tagságon múlott a földek állami tulajdonba vétele, illetve a szövetkezeti használatba adott állami és tagi földek megváltása. E földek megművelése hosszú időn át ugyanis csak magasabb költséggel, a tagok jövedelmének rovására valósulhatott meg. A rossz falusi infrastruktúra szülte hátrányos helyzetből, a jövedelmek, a nyugdíjak átlagosnál alacsonyabb szintjéből eredő nehézségeik eltűrése miatt inkább elismerést, mintsem a napjainkban megnyilvánuló méltánytalan támadást érdemelné ki ez a falusi réteg.
Éppen ezért a szövetkezeti tagok, vezetők és alkalmazottak érdekeit képviselő szövetségben olyan álláspont alakult ki, hogy az 1947-es földtulajdoni viszonyok kiinduló alapként való elfogadása a szövetkezetek közösségei számára igazságtalanságot szülne. A felszólalók többsége is azzal érvelt, hogy a 47-es tulajdoni állapot elismerését csak abban az esetben tarthatnák elfogadhatónak, ha a velejáró anyagi követeléseket nem a szövetkezés gyakorlatát valódi összefogással megújítani kész tagsággal, hanem az állammal szemben akarnak érvényesiteni az illetékesek. (folyt. köv.)
1990. június 14., csütörtök 20:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés
áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (2. rész)
|
A MOSZ kidolgozta elképzelését, amely része lehet egy rehabilitációs törvénynek is. E szerint: az általános rehabilitáció keretében valamennyi állampolgár - akinek bármilyen jogos tulajdonát jogsérelem érte - a törvényben előírt igazolások alapján kapjon állami kötvényt vagy értékpapírt. Ezeket azután a privatizálásra kerülő állami vállalatok részvényeire válthatnák be, s az egyéni, vagy társas földművelésre vállalkozók (korábbi földtulajdonosok) e kötvényekért elővásárlási jogot nyernének az elidegenítésre kerülő állami földekre. Az állam tulajdonában, valamint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő földeket nyílvános pályázat útján kellene felajánlani saját tagjaiknak és dolgozóiknak.
A tanácskozás résztvevői elfogadták azt az indítványt, amelyben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, mint érdekképviseleti szerv a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához fordul azzal a céllal, hogy az megsemmisítse az 1990. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenes rendelkezéseit. Azokról a cikkelyekről van szó, amelyek korlátozzák a szövetkezeti tagoknak a közös tulajdonukban lévő termőföldet, illetve az általuk felhalmozott egyéb vagyont illető rendelkezési jogát. Ez ugyanis ellentétes az állampolgárok alapjogainak korlátozásáról szóló alkotmányos rendelkezéssel, a Polgári Törvénykönyvnek a tulajdonról szóló és a szövetkezeti törvénynek a szövetkezeti önkormányzatot garantáló rendelkezéseivel.
Az érdekvédelmi szövetség arra hivatkozik, hogy a tulajdonnal való rendelkezés minden jogállamban az alapvető jogok közé tartozik, amit az állam csak kivételesen és meghatározott okokból korlátozhat. (folyt.köv.)
1990. június 14., csütörtök 20:39
|
Vissza »
|
|
Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés
áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (3. rész)
|
A törvény előírása már eddig is szigorú szabályokhoz kötötte a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanok elidegenítését, hiszen erről csak a közgyűlésen mejelent tagok kétharmadának egyetértésével dönthettek. A földtörvény legutóbbi módosítását azonban egyértelműen diszkriminatív jellegűnek ítélik, mivel csak a mezőgazdasági szövetkezetekre nézve állít fel korlátozást, míg a más ágazatokba tartozó szövetkezeteket nem érinti.
A MOSZ Országos Tanácsának ülésén résztvevők egyetértettek azzal a Csongrád megyei a felhívással, amely a parlamenti képviselőkhöz fordul a minap elfogadott földtörvény módosítás ellen. Az elkövetkező napokban országos aláírás-gyűjtési kampányt indítanak, ebben követelik a módosítás azonnali visszavonását. A felhívásban egyebek között leszögezik: elengedhetetlennek tartják, hogy a kormány és a kormányzó pártok a mezőgazdaságot érintő minden döntés előtt tárgyaljanak az érdekvédelmi szervezetekkel, biztosítsák részvételüket a szakértői tárgyalásokon. A közzétett felhívást a későbbiekben átnyújtják a Parlament elnökének.
Az ülésen részt vett és felszólalt Tasi Ilona,a Magyar Parasztszövetség főtitkárhelyettese, aki kifejtette: a falun élők sorsának alakításában vannak közös érdekeik a MOSZ-szal. Ilyen az, hogy a termelés a rendszerváltás időszakában is folyamatos legyen, és eközben szélsőséges megnyilvánulások ne zavarják a munkát. A szövetkezeteknek helye van a gazdaságban, szerepkörük azonban alaposan megváltozik a jövőben. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke bejelentette: a Parasztszövetség megbízottját minden alkalommall a mezőgazdasági szövetkezők országos tanácsának üléseire meghívják. (MTI)
1990. június 14., csütörtök 20:44
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1070 sz. hírre
|
A mai mtib1070 sz. Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (1. rész) című hírünk 1. bek. 5. sorában a szöveg helyesen:
... az általános rehabilitációban elkülönítetten ... ------ (MTI)
1990. június 14., csütörtök 21:05
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|